A szerb lítium az Európai Unió Nyugat-Balkánnal való kapcsolatainak három legfontosabb témája között szerepel, de erről Szerbiában senki sem beszél nyíltan – mondta Goran Svilanović volt külügyminiszter és a Regionális Együttműködési Tanács volt főtitkára a Demostatnak.
Svilanović felhívja a figyelmet a lítiumbányászat okozta esetleges károkról való nyílt vita fontosságára, és annak tudatosítására, hogy az államnak milyen előnyei származnának a bányászatból.
A volt külügyminiszter szerint az a lehetőség, hogy Szerbia az EU egyik kritikus lítiumbeszállítójává váljon, geopolitikai értelemben a korábbinál nagyobb teret nyitna Szerbia számára az európai partnerek szemében. Mivel a világjárvány és az ukrajnai háború után az EU úgy döntött, hogy amennyire csak lehetséges, csökkenti függőségét Kínától és Oroszországtól, ezért tágabb környezetében keresi, hogy mely országokkal szövetkezhet bizonyos erőforrások beszerzése kapcsán.
Svilanović elmondja, hogy ezzel a ténnyel először két éve, az ausztriai Alpbach-fórumon találkozott, amikor az EU külügyi szolgálatának akkori nyugat-balkáni igazgatója beszélt a tanulságokról, és ezzel összefüggésben a szerb lítiumot is megemlítette.
Azt, hogy az EU számára jelenleg kritikus kérdés a nyersanyagok beszerzésének forrása, a 2023. októberi tiranai, majd a novemberi brüsszeli csúcstalálkozókon is megerősítettek.
Svilanović hozzáteszi, a tiranai csúcson az európai és a nyugat-balkáni gazdasági miniszterek találkozóján a berlini folyamat keretében megállapodtak abban, hogy a Nyugat-Balkán Kritikus Nyersanyagok Európai Szövetségébe való integrálásáról.
Ugyanezen a csúcson az állam- és kormányfők találkozóján szóba került a Nyugat-Balkán közös piacának kérdése, valamint a nyersanyagforrás kérdése is felmerült.
„Ennek ellenére Szerbiáról senki sem beszélt ebben a vonatkozásban” – jelentette ki Svilanović, és rámutatott, hogy mielőbb újra kellene tárgyalni ezt a kérdést, a nyilvánosság bevonásával.
