Szerbiát valószínűleg nem köteleznék semmiféle kártérítés megfizetésére, amennyiben a kormány felbontaná a Rio Tintóval kötött szerződést és a vállalat emiatt nemzetközi pert indítana, vélekedik Sreten Đorđević ügyvéd.
Mint mondta, erre utal az a tény is, hogy a szerb hatalom általános összeget emleget, amit kártérítés gyanánt állítólag kellene fizetni, abban az esetben, ha a Rio Tinto nem kapna engedélyt a lítiumkitermelésre. A politikusok néhány száz milliótól több milliárd euróig terjedő összegeket emlegetnek. Az ügyvéd szerint ezek végtelenül általánosságban kimondott számok, amelyek csak politikai célokat szolgálnak.
Az első becslések egyikét egyébként a Köztársasági Statisztikai Intézet néhai igazgatója, Miladin Kovačević adta, aki azt mondta, a Rio Tintóval való szerződés bontása miatti nemzetközi per legalább fél milliárdjába kerülne az államnak.
Hasonlót mondott két napja Ljubovijában Aleksandar Vučić is. A szerb elnök azonban már azt mondta, „ha nem jutunk megállapodásra, a Rio Tinto nem fog egykönnyen elmenni és több milliárdra fogja perelni az országot”.
Đorđević szerint inkább az a kérdés, hogy Szerbiának egyáltalán felelnie kellene-e egy nemzetközi per esetén, hiszen a kétoldalú egyezmény Szerbia és Nagy Britannia között – ahol a Rio Tinto székhelye van – nemcsak Szerbia számára ír elő kötelezettséget, hogy megvalósítsa a megállapodást, hanem azt is előírja, hogy a vállalatnak az ország törvényeivel összhangban kell működnie.
„Az ügyvédi irodám megállapította, hogy amióta Rio Tinto Szerbiában tevékenykedik, azóta jelentős mértékben szegi meg a jogszabályokat, és tette ezt egészen 2021 végéig, amíg 2022 elején hatályon kívül nem helyezték a Jadar projektum céljaira vonatkozó területrendezésről szóló rendeletet, amivel megszűnt a vállalat tevékenysége” – mondta Đorđević.
Hozzátette, a vállalat már a geológiai kutatások kezdetétől fogva megszegi a mezőgazdaságról és a mezőgazdasági földterületek védelméről szóló törvényeket, mivel mintegy 600 fúrást végzett, elsőtől ötödik osztályú termőföldön.
A mezőgazdasági földterületről szóló törvény azonban, mint az ügyvéd magyarázta, tiltja, pontosabban egyáltalán nem engedélyezi a geológiai jellegű kutatásokat, a termőföldön, vagyis a minőséges, egytől ötös osztályú földterületen.
„Ezért, amennyiben egy komoly nemzetközi per indulna, és az állam lenne az, amely a lakosság érdekeit akarná védeni, nagyon nagy eséllyel a Rio Tinto lenne az, aki elveszítené a pert, mivel a Szerbiában való működésnek még a minimális törvényi feltételeinek sem tett eleget” – húzta alá Đorđević.
Az ügyvéd rámutatott, hogy néhány hónapja ért véget egy többéves nemzetközi per egy multinacionális cég és a román kormány között, egy hatmillió dollár értékű projektum kapcsán.
„Az a vállalat, amely ugyancsak geológiai kutatásokkal foglalkozott, elveszítette a pert, amit a román kormány indított ellene, mivel úgy vélte, hogy tevékenysége nem szolgálja az ország érdekeit” – magyarázta Sreten Đorđević.
