Miért volt ideje a változásoknak Magyarországon?

Megoszlanak a vélemények az ellenzéki Tisza Párt és vezetője Magyar Péter győzelméről az elmúlt magyarországi országgyűlési választásokon. A legnagyobb szkepticizmust, és néhol félelmet és csalódottságot azok a magyar polgárok mutatják, akik az elmúlt 16 évben támogatták a Fidesz-KDNP koalíció vezette rezsimet, valamint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösség tagjainak egy része, például Szerbiában és Romániában.

Orbán Viktor, a Fidesz vezetője és Magyarország eddigi miniszterelnöke kampányában a megfélemlítés, a nyomásgyakorlás, a zsarolás és a félretájékoztatás propagandamódszereit alkalmazta. Ahelyett, hogy saját politikai programjának népszerűsítésére koncentrált volna, a kormánykoalíció minden erejét és erőforrását a Tisza ellenzéki lista és vezetője elleni piszkos kampányra összpontosította. A magyar rezsim többek között azzal ijesztgette a polgárokat, hogy háborúba sodorják majd az országot Ukrajnával, elveszítik a családognak nyújtott támogatásokat, és energiaválság következik be, ha Tisza nyeri a választásokat. Ezt a fajta erős és negatív narratívát Orbán Viktor alkotta meg szerbiai és romániai politikai partnereivel együtt, ahol a magyar nemzeti közösség tagjainak legnagyobb része a hazáján kívül él. Az anyaországon kívül élő polgárokat a magyar állampolgárság esetleges megvonásával, és így a szavazati jog elvesztésével, valamint a hazájuktól érkező pénzügyi és egyéb támogatások megszüntetésével fenyegették, bár az ellenzék soha nem tett ilyen szándékra utaló kijelentést.

A korrupció földje

„Soha nem tűrtem semmilyen korrupciót. Minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok. Soha. Minden egyes ügyben, ahol komolyan vehető gyanú merült föl a hatóságok mindig is eljártak, és a hatóságok eljárását mindig is támogattam” – mondta Orbán Viktor a Patrióta YouTube-csatornáján adott élő interjúban. Ez volt az első nyilvános beszéde a négy nappal korábbi választási vereség után.

A Transparency International Berlinben működő Titkársága által közzétett 2025-ös Korrupció Érzékelési Index (CPI) szerint Magyarország négy éve az Európai Unió legkorruptabb országa. A 2024-es eredményhez képest egy pontot veszített, és így a 40 pontjával a globális rangsorban a 82. helyről a 84. helyre esett vissza. Ez Magyarország eddigi legrosszabb eredménye, és a jogállamiság megerősítésének és a rendszerszintű korrupció megállításának folyamatos kudarcát tükrözi.

„A korrupció nem elkerülhetetlen: a közjó érdekében el kell számoltatni a hatalmon lévőket annak érdekében, hogy működjön a demokrácia, és szabad, nyitott társadalomban éljünk” – fogalmazott a CPI globális eredményeinek közzététele kapcsán Transparency International globális elnöke François Valérian.

A TI Magyarország jelentése a rendszerszintű korrupció gyakorlati megvalósulását három, 2025-ben a legnagyobb publicitást kapott konkrét ügyön keresztül illusztrálja. A magas szintű korrupció körébe sorolható visszaéléseknek az EU által is kifogásolt büntetlenül maradását a leglátványosabban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) botránya példázza. Alapítványok és magántőkealapok révén legalább 270 milliárd forint közpénzt loptak el, és még körülbelül ugyanekkora összegnek a sorsa bizonytalan. Mindezért egyelőre senkinek nem kell vállalnia a felelősséget. Bár a nyomozás egy éve zajlik, a Matolcsy-klán tagjait mindmáig nem gyanúsították meg, jelentette a TI.

„A 100 leggazdagabb 2020” kiadványban Matolcsy Györgyöt a negyedik legbefolyásosabb személynek nevezték 2020-ban Magyarországon. Ez a lista tartalmazza Orbán családjának tagjait, valamint közeli munkatársait és támogatóit. Köztük van Szijjártó Péter, aki 2014 óta külügy- és kereskedelmi miniszter, és Novák Katalin, Magyarország volt köztársasági elnöke (2022-2024). A legbefolyásosabb emberek listájának első helyét Orbán Viktor foglalta el.

Bár a feltételességi eljárásokban számos mérföldkő irányult a közbeszerzési rendszer hiányosságainak kiküszöbölésére, a 2025-ben a GDP 5,3 százalékát kitevő szektor továbbra is a korrupció melegágya. Az egyajánlatos tenderek arányának enyhe csökkenése ellenére a legnagyobb értékű megbízásokat továbbra is a kormányközeli szereplők nyerik. A keretmegállapodások széles körű alkalmazása tovább rontja a közbeszerzés megítélését: 2024-ben 3,219 milliárd forint értékű keretmegállapodást kötöttek. Az esetek több mint kétharmadában ezeket a szerződéseket versenyszűkítő módon kötik meg.

A Transparency International jelentése szerint a közpénzek szervezett ellopásában megtestesülő rendszerszintű korrupció az ország tartós gazdasági hanyatlásának fő oka.

A szegénység földje

Egy 20 éves fiatalember, akivel a választások előtt két nappal tartott budapesti „rendszerbontó nagykoncertjén” beszélgettem, reménykedve mesélte, hogy a Tisza ellenzéki listájának nagyon konkrét, 240 oldalas programja van. Beszélt hazája jelenlegi helyzetéről. „A különböző fiatalokat segítő intézkedések igazából hátráltattak minket. Például az ilyen-olyan hitelek, mivel ezek úgy felvitték az ingatlan árakat, hogy jelenleg nem tudunk ingatlant vásárolni” – megmagyarázta.

A fiatalok tisztában vannak a társadalom problémáival, és tudják, hogy változásokra van szükség. „Fontosnak tartjuk, hogy kiálljunk amiben hiszünk, és hogy mi fiatalok formáljuk a jövőnket és, hogy milyen országban szeretnénk élni, hogy hol szeretnénk a gyerekeinket felnevelni, hogy itt tudjunk maradni” – mondta a lány, akinek az arcára az volt ráírva: „mocskos Fidesz”.

Márton Dorottya dokumentumfilm-rendező, akivel a szavazóhelyiségben találkoztam, miközben szavazott, nagyon izgatott volt a választások miatt, amelyek szerinte az elmúlt 16 év legizgalmasabb választásai Magyarországon. Már meg volt győződve arról, hogy az ellenzék fog nyerni. „Gazdaságilag nagyon rossz a helyzet, több ismerősöm van, én is, több diplomás emberként, több szakmával folyamatosan alaphangon három munkát csinálok és még így sem tudunk félretenni pénzt” – panaszkodott.

Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Magyarország a 27 uniós ország közül a 24. helyen áll a polgárok vásárlóereje alapján. A vásárlóerő-paritás (PPP) indexe 76, szemben a 100-as uniós átlaggal.

„A Fidesz gazdaságpolitikája a gazdagok szocializmusának és a szegények kapitalizmusának paradoxonján alapul” – írta Gizińska Ilona, a Central European Department kutatója „Stabil stagnálás: Magyarország gazdasági helyzete 16 év Orbán-kormány után” című elemzésében. Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése után Magyarország a globális pénzügyi válság következtében kihívásokkal teli makrogazdasági helyzetbe került. Az új kormány elődeit hibáztatta az államháztartás rossz állapotáért, miközben bírálta a 2009-ben végrehajtott költségvetési konszolidációs politikát, beleértve a szociális kiadások csökkentését is, amelyet az akkori technokrata kormány vezetett be. A Fidesz-KDNP koalíció kormányzásának kezdeti időszakát intenzív reformok jellemezték, amelyek azonban nem képviseltek koherens fejlesztési stratégiát, és gyakran reaktív jellegűek voltak.

Gizińska Ilona szerint, az Orbán 16 éves kormányzása után a magyar gazdaság „stabil stagnálás” állapotába került, elvesztve a képességét, hogy közelebb kerüljön a fejlettebb uniós tagállamokhoz. A külföldi tőkebeáramláson, az exporton és az alacsony munkaerőköltségeken alapuló növekedési modell lehetővé tette a gyorsulás időszakait, különösen a 2010-es évek második felében, de nem eredményezett strukturális modernizációt vagy a hazai vállalkozások termelékenységének tartós növekedését. A Fidesz unortodox gazdaságpolitikája a felső társadalmi rétegek, a hazai tőke kiválasztott szegmensei és a nemzetközi ipari vállalatok körében történő tőkefelhalmozást részesítette előnyben, miközben korlátozta a vagyon elosztását a háztartások felé. Ezt részben ellensúlyozta a nagylelkű, bár erősen a középosztályra irányuló családbarát politikája, ami alacsony bérekhez, a munkajövedelmek GDP-arányának csökkenéséhez és az uniós átlagtól való tartós jövedelmi különbséghez vezetett. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a gazdaság oligarchizációja, a közbeszerzések klientúra-rendszere és az intézmények politizálása tovább gyengítette a versenyt, az innovációt és az ország azon képességét, hogy lépést tartson a globális értékekkel.

Az emberi és kisebbségi jogok megsértésének országa

A Human Rights Watch 2026-os emberi jogi jelentésében kijelentette, hogy a magyar kormány 2025 folyamán fokozta a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a média szabadsága elleni támadásait, ami egyre növekvő belföldi és nemzetközi kritikát váltott ki.

2025 áprilisában a parlament konzultáció nélkül átfogó alkotmánymódosításokat fogadott el, amelyek lehetővé tették a kormány számára, hogy az állítólagos „gyermekvédelemre” hivatkozva korlátozza a gyülekezési szabadságot és betiltsa a nyilvános LGBT rendezvényeket, például a Budapest Pride Felvonulást. Más módosítások lehetővé tették a nem EU-s kettős állampolgárok állampolgárságának visszavonását nemzetbiztonsági okokból.

2025 májusában egy kormánypárti törvényhozó benyújtott egy „közélet átláthatóságáról” szóló törvényt, amely felhatalmazta volna a kormány által kinevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt arra, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és médiacsoportokat állami figyelőlistára tegye, és a felülvizsgálat idejére befagyasztsa pénzeszközeiket. 2025 júliusában a Szuverenitásvédelmi Hivatal bejelentette, hogy 1479 hazai kedvezményezettet azonosított az Európai Bizottság által finanszírozott projektekben, azt állítva, hogy körülbelül 500-at megfigyelés alatt tartanak állítólagos „politikai tevékenység” miatt. A hivatal ezeket a csoportokat egy „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló hálózat” részének minősítette, amelynek állítólagos célja Magyarország szuverenitásának aláásása. A nemzetközi és hazai kritikák után a kormány ideiglenesen elhalasztotta a törvény elfogadását.

A jelentés kiemeli a hatóságok azon mulasztását is, hogy foglalkozzanak a családon belüli erőszak problémájával. Magyarország nem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt a nők elleni erőszakról, ami rendszerszintű hiányosságokat hagy az áldozatok védelmében és támogatásában. A Human Rights Watch 2025-ös jelentésében arról számolt be, hogy a kormány továbbra is tiltja a vény nélkül kapható sürgősségi fogamzásgátlást, megsértve a nők és lányok egészséghez való jogát. A roma közösség diszkriminációval szembesül az oktatásban, az egészségügyben és a foglalkoztatásban, és a roma gyermekeket továbbra is illegálisan szegregálják, vagy mentális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek iskoláiba helyezik.

A magyar menekültügyi rendszerhez való hozzáférés továbbra is gyakorlatilag blokkolva van egy 2020-as törvény miatt, amely megakadályozza, hogy a legtöbb menedékkérő védelemért folyamodjon az országon belül. „A hatóságok továbbra is illegálisan, néha erőszakkal visszaküldték a migránsokat és a menedékkérőket Szerbiába. A kerítésen át történő letartóztatások és kísérések száma január és augusztus között 3092-re nőtt a 2024-es év azonos időszakában mért 1830-ról” – jelentette a Human Rights Watch. Magyarország továbbra is korlátozza a menedékjogot. Magyarország nem fizette be az Európai Bíróság 2024-es ítéletében kiszabott 200 millió eurós bírságot, és további napi 1 millió eurós bírsággal néz szembe a 2024. szeptemberi határidő elmulasztása miatt.

A győztes Tisza-lista programjában azt ígérte, hogy zéró tolerancia lesz az országba való illegális belépésekkel szemben, és hogy a határok továbbra is védettek maradnak. „Elég volt abból, hogy az állampárt riogat a migrációval, miközben üzletet csinál belőle: embercsempészeket enged szabadon, vendégmunkásokat telepít be, lenyomja a béreket és felveri a lakásárakat. Mi nem kérünk ebből. Megvédjük Magyarország határait, megtartjuk a déli határkerítést, elutasítjuk az illegális bevándorlást és a letelepedési kvótákat, felszámoljuk a kormányközeli migránsbizniszeket. Végetvetünk a vendégmunkások tömeges betelepítésének, mert a magyar munkahelyeknek és a magyar jövőnek van elsőbbsége” – áll a programban.

2023 októberében, a szerbiai Horgos település közelében, nem messze a magyar határtól, tűzpárbaj tört ki két migránscsoport között, amelyben három migráns meghalt, egy pedig megsebesült – jelentette a szerb média. Négy afgán és két török ​​állampolgárt tartóztattak le fegyverek és robbanóanyagok illegális előállításának, birtoklásának, viselésének és kereskedelmének gyanújával. 2022 novemberében, szintén két migránscsoport közötti fegyveres konfliktust követően Horgos közelében, a rendőrség több mint 1000 illegális migránst őrizetbe vett, és befogadóközpontokba helyezte szét őket. A terület átkutatása során fegyvereket és lőszert találtak.

A migránsok illegális bejutásának megakadályozása érdekében Magyarország 150 kilométer hosszú drótkerítést telepített a szerb határ teljes hosszában, amelyet video- és hőkamerákkal szereltek fel – írta a Szabad Európa Rádió. „A történelem során egyetlen migráció sem állt meg azért, mert valaki kerítést épített. Ez csak fokozhatja az embercsempészetet és az emberek szenvedését” – közölte a Szerb Migránsokat és Menekültkérőket Segítő Központ a Szabad Európa Rádiónak.

A médiaszabadság megsértésének földje

Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése után és napjainkig Magyarország a Riporterek Határok Nélkül (RSF) által közzétett globális médiaszabadság-index listáján a 23. helyről a 68. helyre esett vissza, amivel az Európai Unió legalacsonyabban rangsorolt ​​országai közé tartozik.

„2010 óta, a végrehajtó hatalom megszilárdítására irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként a magyar kormány radikálisan átalakította a médiaszektort azáltal, hogy a piac nagy szegmenseit megszerezte, és szisztematikusan megzavarta a megmaradt független médiát. Az egykor pluralista magyar médiakörnyezet ma a médiamegragadás legkifinomultabb példája az Európai Unióban. Becslések szerint a kormányzó Fidesz párt közvetlenül vagy közvetve az ország médiájának körülbelül 80 százalékát ellenőrzi” – áll a Mertek Médiafigyelő és Jogállamisági Laboratórium által 2026 februárjában közzétett „A független média elnyomása Magyarországon 2010-2025” című jelentésben.

Az elmúlt években a kormány fokozta a törvény fegyverként való alkalmazását a független média elfojtására. Az egyik visszaélésre ítélt törvény a 2023 decemberében elfogadott „A szuverenitás védelméről szóló törvény” volt, amely széleskörű hatásköröket adott a kormányhivatalnak arra, hogy bárkit kivizsgáljon, akiről a hatóságok úgy vélik, hogy külföldi érdekeket szolgál, és veszélyt jelent a nemzeti szuverenitásra.

A független média munkája során különféle nyomásgyakorlással és súlyosbító körülményekkel szembesül: újságírói kérdések figyelmen kívül hagyása, nyilvános rendezvényekhez és médiakonferenciákhoz való hozzáférés megakadályozása, parlamenti ülésekről szóló tudósítások korlátozása, az állami intézményekhez és a menekültek menedékjogához való hozzáférésének megtagadása, újságírók hiteltelenítésére és rágalmazására irányuló kampányok, feketelisták és „külföldi ügynökökről” szóló narratívák létrehozása, a független média „álhírgyáraknak” való bélyegzése, gyűlöletbeszéd, zaklatás és rágalmazás, amely az egyes újságírókra irányul, mint például a jól ismert SLAPP-módszer, azaz a nyilvános részvétel elleni stratégiai perek.

A Direkt36 oknyomozó újságírói központ 2021-ben arról számolt be, hogy újságírókat, ügyvédeket, ellenzéki személyiségeket és magas rangú kormánytisztviselőket is célba vett a Pegasus kémprogram. Azt is bejelentették, hogy a magyar kormány kémprogramokat vásárolt egy, a Belügyminisztériumhoz kapcsolódó közvetítő cégen keresztül.

„A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium még 2020 nyarán utasította az Európai Unióban működő magyar nagykövetségeket, nézzenek utána, hogy a fogadóország szervezett-e az elmúlt években szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, és ha igen, milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt azon, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel” – számolt be a Direkt36 a „Itt vannak a táviratok, amelyeket Orbán diplomatái küldtek magyar újságírók utazásairól” című kutatási cikkében.

A Mérték Médiaelemző Műhely jelentésében leszögezi, hogy a médiaszabadság területén bekövetkező fordulathoz nemcsak jogi reformra, hanem politikai akaratra, független intézményekre és az európai normák hatékony végrehajtására is szükség lesz. „A médiapluralizmus és -szabadság helyreállítása érdekében a leendő kormánynak konkrét intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy olyan jogi, politikai és gazdasági környezetet biztosítson, amely lehetővé teszi az újságírók és a média számára a szabad, független és politikai beavatkozás nélküli munkát” – a következtetésre jutottak.

Miután Magyar Péter bejelentette, hogy felfüggeszti a magyar közmédia-szolgáltatást, amely évek óta a Fidesz propagandaplatformjaként szolgál, mélyen sértve az újságírói szakma etikai normáit, a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute IPI) kihangsúlyozta, hogy rendszerszintű reformra van szükség, de felszólítja a leendő hatóságokat, hogy biztosítsák minden változtatás jogszerűségét és átláthatóságát, valamint konzultáljanak a média, a civil társadalom és a jog területén dolgozó szakértőkkel. „A Tisza most történelmi és jelentős lehetőséget kapott arra, hogy a közmédia olyan módon alakuljon és demokratizálódjon, amely erősíti a jogállamiságot, javítja a média szabadságát és pluralizmusát, és sarokkövet jelent más országok számára, amelyeknek a média ökoszisztémájának reformjára van szükségük a demokratikus elvekkel és normákkal összhangban” – írta az IPI.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Mina Delic (@mina.delic.fragments)

Az Orbán-kormány médiahasználatának és a médiapluralizmus megsértésének ügye átlépte az országhatárokat. Így kapott hárommillió eurót a szerbiai magyar média Orbántól, közvetlenül a magyarországi országgyűlési választások előtt – számolt be a 24.hu. Nem részletekben, hanem egy összegben. A rezsimmédiáról van szó, amely az elmúlt években PR-szolgálatként szolgált a Fideszhez közel álló Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerbiában kormányzó Szerb Haladó Párt számára. A legnagyobb összeget, 854 millió forintot (2,34 millió eurót) a Pannónia Alapítvány kapta, amelyen keresztül a Pannon TV, a Pannoniai Rádió és a Magyar Rádió is működnek, ezt követte a Magyar Szó 200 millió forinttal (548 ezer euróval), míg a Hétnap hetilap 40 millió forintot (110 ezer eurót) kapott. Magyar Szó és a Hétnap jelentős forrásokat kaptak Szerbiától is a közbeszerzési pályázatok révén, amelyek során az előbbi mintegy 1,73 millió eurót, az utóbbi pedig 507 ezer eurót kapott a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárságtól. A Magyar Szó és Hétnap média alapítója a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amely jelentős VMSZ befolyás alatt áll. A VMSZ jelenlegi elnöke, Bálint Pásztor 2002-től 2009 végéig az MNT Intező Bizottságának elnöke is volt.

A szerbiai és romániai magyar közösség manipulálása és a levélszavazás visszaélései

A szomszédos országokban élő magyar közösséget sem kímélte a magyar rezsim nyomása, zsarolása és manipulációja. A magyar állampolgárság visszavonásával való megfélemlítés mellett a polgárokat biztosították arról, hogy a Fidesz és hűséges politikai partnerei, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nélkül jogaikat figyelmen kívül hagyják, senki sem fog az érdekeikre figyelni, senki sem fog segíteni nekik, elveszítik eddigi kiváltságaikat, és elveszítik képviseletüket a szerb és román hatóságok előtt.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint összesen 356 332 szavazólap érkezett postai úton a magyarországi országgyűlési választásokra. Ebből közel 19 000-et érvénytelennek nyilvánítottak. A szavazatszámlálás végeredménye szerint az elismert szavazatok 84 százaléka Fidesz javára ment.

A kormányzó Fidesz-KDNP koalíció 2013-ban vezette be a levélszavazás lehetőségét. A 444 független média újságírója, Albert Ákos még 2019-ben azt írta, hogy „a levélszavazás igazi csodafegyvere volt a Fidesz-KDNP-nek az elmúlt öt év szavazásai során”. 2014-ben az országgyűlési választásokon a levélszavazatok 95 százalékát szerezte meg, a 2016-os kvótanépszavazáson 99 százalék szavazott nemmel, azaz a Fidesz érdekeivel összhangban, a 2018-as országgyűlési választásokon 96 százalék szavazott a Fidesz-KDNP listájára, 2019-ben pedig a külhoni magyarok először szavazhattak levélben az európai parlamenti választásokon.

Ez alkalommal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a határon túl élő magyaroknak erkölcsi kötelességük a Fidesz-KDNP-re szavazni, írta a 444. Ezt a fajta retorikát évek óta hűségesen követik a Fidesz közeli politikai társai a szomszédos országokban, például Szerbiában és Romániában. Bálint Pásztor, a VMSZ elnöke nemcsak arra buzdította honfitársait, hogy szavazzanak a Fideszre, de szavazatát rögzítették és nyilvánosan közvetítették, melynek során bevallotta, hogy a Fideszre szavazott, ezzel jelzést adva más állampolgároknak is, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen. A VMSZ nemcsak Orbán Viktorért lobbizott, hanem aktívan részt vesz a szerbiai magyar közösség meggyőzésében is, hogy támogassák és szavazzanak Aleksandar Vučić jelenlegi rezsimjére.

„Gratulálok és köszönöm a kúlai magyaroknak, hogy azt csinálták amit a VMSZ kért” – jelentette ki Pásztor Facebook-oldalán a közelmúltbeli kulai helyhatósági választások után, amely településen a magyar közösség tagjai is élnek. Emlékeztetőül: a kulai és kilenc másik szerbiai településen tartott helyhatósági választásokat szabálytalanságok, szavazatvásárlás és választási lopás követte, az utcákat pedig ostromolták. Rendőrségi kordonok, gyanús személyek, bűnözők, rendszám nélküli gépjárművek forgalma és incidensek sorozata jellemezte a választás napját. Ennek ellenére a Szerb Haladó Párt vezette kormánykoalíciónak mindössze 19 képviselői mandátumot sikerült szereznie, míg a „Kulai Fiatalok Hangja” diáklista 18 mandátumot szerzett.

Bár a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok hivatalosan postán adják át a levélszavazatukat, gyakorlatban ez nem így van. A Nemzeti Választási Iroda a Magyar Postán keresztül továbbítja a szavazólapokat. Bár a Magyar Posta szerződést kötött a Szerb Postával, a Szerb Posta a szavazólapok kézbesítésének feladatát a VMSZ-hez közel álló Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) szervezetre bízta. Ez a szervezet kézbesíti a szavazólapokat a polgároknak, és segítséget nyújt a szavazás során. Emellett ők gyűjtik be a szavazólapokat. E szöveg szerzője első kézből tapasztalta meg ennek a rendszernek a hiányosságait. A magyar választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmét tartalmazó levele, amelyet szabályosan és határidőn belül benyújtott a Szerb Posta ügyfélablakánál, valahol szerbiai lakóhelye és a Nemzeti Választási Iroda budapesti székhelye között eltűnt. Azonban egyik illetékes intézmény sem akarta vállalni a felelősséget a szavazati jog ezen megsértéséért.

A levélszavazatok feldolgozásának teljes folyamata átláthatatlan és manipulációra hajlamos, amit Románia példája is bizonyít. 2022-ben a Nemzeti Választási Iroda pert indított egy ismeretlen személy ellen egy elégetett szavazólapokkal teli zsák miatt, amelyet egy illegális hulladéklerakóban találtak Marosvásárhely közelében. A szavazólapokon látható volt, hogy az ellenzéki lista be volt karikázva. „A Nemzeti Választási Iroda arra hívta a levélben szavazásra jogosultak figyelmét, hogy a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése (279. §) szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítéssel is le lehet adni. Ezért a levélcsomag átadásakor a választónak kiemelten oda kell figyelnie arra, hogy az iratok biztonságban vissza is érkezzenek az NVI-hez” – tájékoztatta a hvg.hu. A Fidesz szövetségese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felelős a szavazólapok begyűjtéséért Romániában.

A határon túli legnagyobb magyar közösség, a romániai közösség, komoly változásokat akart, amikor 2025-ben nem szavazott George Simion elnökjelöltre, akit Orbán Viktor támogatott. A nacionalista Simion a magyar közösséggel szembeni negatív hozzáállásáról ismert, ami az RMDSZ Fidesztől való enyhe és rövid távú eltávolodásához is vezetett. Az emberek jóléténél azonban fontosabb a magyar kormánytól érkező nagylelkű anyagi támogatás. A Telex szerint 2025-ben mintegy 97 millió euró közpénz érkezett Romániába a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül. Ez a pénz azonban nem független civil szervezetekhez, hanem az RMDSZ-hez közel álló alapítványokhoz és egyesületekhez került. Ugyanez az alapítvány valamivel több mint 12 millió eurót fizetett ki vajdasági szervezeteknek Szerbiában 2026 februárja és márciusa folyamán. A pénzt megkapó szervezetek „kiváló kapcsolatokat ápolnak a Vajdasági Magyar Szövetségével” – írta a Szabad Magyar Szó. A romániai magyar választási kampány közepette megjelentek a helyi közösségek szintjén civil ellenzéki kezdeményezések. „A Simion-ügy teret nyitott Magyar Péternek is, aki szimbolikus, Budapesttől Nagyváradig tartó gyaloglásával próbált betörni a Fidesz törzsterületének tartott nemzetpolitikába, és közvetlen jelenlétével igyekezett alternatívát kínálni a határon túl is” – írta elemző Janó Imre a Political Capital oldalán.

Szerbiában is új szervezetek alakulnak, amelyek megpróbálják visszaadni a magyar közösségnek a VMSZ hegemóniája és a szerb és magyar rezsimek befolyása között elveszett hangját. 2026. április 18-án Zentán megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés. Felszólította az új magyar kormányt, hogy a jövőben ne a VMSZ-re, hanem a Vajdaságban meglévő és kialakulóban lévő demokratikus politikai közösségekre alapozza együttműködését.

„Elvárjuk, hogy a VMSZ vezetősége a lemondásával vállalja a felelősséget a vajdasági magyar szavazók manipulálásáért, a vajdasági magyarok megtévesztéséért, és az elmúlt közel két évtized autoritatív politikájának kiszolgálásáért mind a magyarországi, mind a szerbiai oldalon. Követeljük a vajdasági magyar médiaházak és a szerkesztőségek teljes körű függetlenségének biztosítását, a sajtószabadságot és az eddig elnyomott médiumok méltánylását. Követeljük a kulturális, oktatási és akadémiai hálózatok depolitizálását és autonómiájuk tiszteletben tartását” – jelentették be. Azt is követelik, hogy változtassák meg a rendszert, amely szerint a külhoni magyar állampolgárok szavaznak, oly módon, amely biztosítja a törvényességet és az átláthatóságot.

Írta: Mina Delić