Vučićban a szerbiai állampolgárok 30,7 százaléka bízik

Aleksandar Vučić szerb elnökben a polgároknak már csak a 30,7 százaléka bízik többnyire, miközben egy jelentős többség, 63,8 százalék állítja, hogy inkább nem bízik benne, 5,5 százaléknak pedig nincs válasza erre a kérdésre – derül ki az Európai Unió WeBalkans nevű projektjének keretében végzett közvélemény-kutatásból. A felméréseket a balkáni országokban végezték 2026 februárjában és márciusában, elsősorban az európai integrációhoz való hozzáállásról, de az intézményekbe vetett bizalomról is.

Egy 2025-ben ugyanezen projekt keretében végzett kutatás szerint a szerb elnök iránti bizalom még a megkérdezettek 35 százalékánál volt meg, 60 százalékuk nem bízott benne, míg azok aránya, akik nem tudták a választ, öt százalék volt.

Željko Veselinović, a Munkáspárt képviselője úgy véli, hogy ezen kutatás eredményei nincsenek helyesen bemutatva, és úgy tűnik számára, hogy az nem lehet releváns. Szerinte nincs elvi lehetőség arra, hogy Vučić elveszítse a támogatottságának csaknem 20 százalékát, mivel Szerbiában nem létezik olyan mérsékelt ellenzéki alternatíva, amely meg tudná szólítani a Szerb Haladó Párt bizonytalanabb szavazóit. Szerint ez nem lehet sem az egyetemisták listája, sem az ellenzék, amelynek radikális narratívája képtelen bevonzani a másik oldal választóit.

„Az Ipsos, a Faktor plus, de még Đorđe Vukadinović is 43 százalékot vagy annál többet mér Vučićnak. Inkább azt mondanám, hogy azok a kutatások a pontosabbak. Korábban nekünk az ellenzékben is voltak olyan ’névtelen’ felméréseink, amelyek a végül megszerzett szavazataink dupláját mutatták, úgyhogy úgy gondolom, ez is csak egy újabb a manipulált kutatások sorában, amely sajnos nem a reális állapotokat tükrözi” – vonta le a következtetést Veselinović.

Ognjen Gogić politológus ezzel szemben úgy látja, hogy ezek az eredmények meglehetősen hű keresztmetszetét adják a szerbiai politikai viszonyoknak. Az a tény, hogy a polgárok csaknem kétharmada nem bízik Vučić elnökben – magyarázza Gogić –, a kormányzó struktúrával szembeni mély bizalmi válságról tanúskodik. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az adatot sem, hogy a polgárok mintegy 30 százaléka bizalmat szavaz neki, hozzátéve, hogy ez a támogatottsági szint potenciálisan elegendő a hatalom megtartásához, mivel egy stabil és fegyelmezetten szavazó választói bázisról van szó.

„A politikai küzdelem nemcsak arról szól, hogy kinek van nagyobb támogatottsága a kutatásokban, hanem arról is, hogy ki tudja sikeresebben az urnákhoz szólítani a saját híveit. Ebben az értelemben a választói mozgósítás kérdése gyakran ugyanolyan fontos, mint maga a lakossági hangulat. Aleksandar Vučić valószínűleg az a politikai személyiség, aki a legnagyobb egyéni bizalmi indexszel rendelkezik, de egyben az a személy is, aki a legtöbb negatív értékelést kapja. Ez kellően szemlélteti a Szerbiában ma jelen lévő politikai polarizáció mértékét” – magyarázza Gogić.

Dušan Spasojević, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának professzora szerint két kulcsfontosságú oka van annak, amiért a hatalom nem ír ki választásokat, függetlenül attól, hogy az utóbbi időben gyakran beszél róluk. Az egyik ok – mint kifejtette – minden bizonnyal a kormányzópárt minősítése, amely már nem olyan, ami garantálná a választási győzelmet, és szavai szerint ezt a mostani kutatás is megerősíti. A másik, ugyanilyen fontos ok azonban meglátása szerint az, hogy a hatalom perspektívájából jelenleg nincs indok a választásokra.

„Nincs meg az a nyomás, ami például tavaly megvolt, és valóban semmi ok sincs olyan választások kiírására, amelyeket a hatalom potenciálisan elveszíthet. Természetesen továbbra is van egy bizonyos logika, amely szerint a választások hirtelen kiírása előnyökkel járna a hatalom számára, éppen azért, mert egyikünk sem tudja, mikor lesznek azok. A kormány már majdnem egy éve az időhúzás taktikáját alkalmazza a válság kezelésére, és nagy a valószínűsége annak, hogy ez egy ideig – vagyis a lehető legtovább e hatalom számára – így is marad. Ha most fogadásra kényszerítene, azt mondanám, hogy a választások a lehető legkésőbb lesznek, de Szerbiában ezt sosem lehet tudni. És az, hogy nem lehet tudni, szintén a hatalom taktikájának a része” – részletezte Spasojević.

Fotó: Beta