A szeptember végére bejelentett, minden nagykorú állampolgárnak járó 6000 dináros egyszeri kifizetés, a nyugdíjasoknak szánt magasabb összegű egyszeri támogatások, az üdülési utalványok és egyes gyógyszerek árának csökkentése kapcsán sokakban felmerült a kérdés, hogy milyen módon történik majd ezeknek az intézkedéseknek a finanszírozása és kifizetése.

A Blic TV vendégei szerint a szerb gazdaság a globális válságok ellenére továbbra is ellenállónak bizonyul. Emellett azt is elmagyarázták, hogyan működik az a Részvényesi Alap (Akcionarski fond), amelyből az állampolgárok egy része megkapja a bejelentett összeget.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Milan Beslać közgazdászprofesszor úgy véli, hogy a hazai gazdaság egyelőre sikeresen ellenáll a külső sokkoknak.

„A gazdaság továbbra is bizonyos fokú ellenállóképességet mutat a világszerte tapasztalható megrázkódtatásokkal szemben, ami jó hír. Az azonban már kérdés, hogy ez meddig tarthat, és milyen intenzitással, hiszen ez nem kizárólag a szerb gazdaságon múlik, hanem nagymértékben a külső hatásokon is. Egyetlen pont vagyunk a földgolyón, ezért minden, ami körülöttünk történik, közvetlenül érinti a gazdaságunkat. Eddig a külső sokkok ellenére sem tapasztaltunk olyan jelentős negatív hatásokat, amelyek tartós kedvezőtlen folyamatokat vetítenének előre” – mondta.

Honnan érkezik a 6000 dinár?

A beszélgetés egyik témája a szeptember végére bejelentett, minden nagykorú állampolgárnak járó 6000 dináros kifizetés volt. Branislav Jorgić bróker szerint ez nem segély, hanem a Részvényesi Alapban felhalmozott vagyon felosztása azok között, akik jogosultak rá.

Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben fogadták el az ingyenes részvények kiosztásáról szóló törvényt, majd 2010-ben létrehozták a Részvényesi Alapot, amelybe az évek során privatizációkból, osztalékokból és más forrásokból érkeztek pénzeszközök.

„Nem nevezném ezt segélynek. A 2007-es törvény alapján, majd a 2010-ben létrehozott alap révén mintegy 4,8 millió állampolgár szerzett jogot ingyenes részvényekre. Öt NIS-részvényt, egy belgrádi repülőtér-részvényt, 31 Telekom-részvényt és hét Részvényesi Alap-részvényt kaptak. Az alap vagyona a privatizációkból, felszámolási eljárásokból, visszakerült részvényekből és osztalékokból gyarapodott. Jelenleg valamivel kevesebb mint 30 milliárd dinár található benne” – ismertette.

Hozzátette, hogy ezt az összeget a részvényesek között osztják szét, míg azoknak, akik csak 2010 után váltak nagykorúvá, várhatóan a költségvetésből biztosítják majd a 6000 dinárt.

Sokan nem is tudják, hogy vannak részvényeik

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy sok állampolgár nincs tisztában azzal, hogy még mindig rendelkezik az akkor kiosztott részvényekkel.

„Sokan nem is tudják, hogy vannak ilyen részvényeik. Fontos hangsúlyozni, hogy bárki ellenőrizheti, rendelkezik-e a Részvényesi Alap, a belgrádi repülőtér, a NIS vagy a Telekom részvényeivel. Ehhez elegendő személyi igazolvánnyal felkeresni egy postahivatalt vagy a Postai Takarékpénztár valamelyik fiókját, ahol pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy vannak-e ilyen részvényeik” – mondta Jorgić.

Becslése szerint az alapban lévő vagyon felosztása fejenként körülbelül 55 eurónak, vagyis mintegy 6000 dinárnak felel meg.

Mi lesz a NIS sorsa?

A gazdasági témák között továbbra is kiemelt helyen szerepel a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonosi szerkezetének kérdése.

Beslać szerint meglepné, ha már ősszel megoldódna az ügy.

„Nem hiszem, hogy július 31-én létrejön az ügylet a Gazprom Nyefty és a MOL között. Erre utal az is, hogy a NIS új működési engedély iránti kérelmet nyújtott be. Meggyőződésem, hogy az orosz fél semmiképpen sem szeretné eladni a részesedését. Ha azonban ez szeptemberben vagy októberben mégis megtörténne, az rendkívül jó hír lenne Szerbia polgárai számára. Engem teljesen meglepne, de pozitív értelemben” – fogalmazott.

Arra is figyelmeztetett, hogy a pancsovai finomító esetleges leállása súlyosan veszélyeztetné az ország energiaellátását, különösen most, amikor a világpiacon is jelentős zavarok tapasztalhatók a kőolajellátásban.

Jó hír az amerikai vámok eltörlése

A szerb árukra kivetett magas amerikai vámok megszüntetését a szakértők kedvező fejleménynek tartják, elsősorban az amerikai piacra exportáló vállalatok számára.

„Ez mindenképpen jó hír. Ismét megnyílt a piac a már jelen lévő vállalatok előtt, és talán más cégek számára is lehetőséget teremt. Az amerikai piacra termelő vállalkozások most a korábbi veszteségeik egy részét ledolgozhatják a nulla százalékos vámnak köszönhetően. Reméljük, hogy ez az állapot minél tovább fennmarad” – mondta Beslać a Blic TV-nek.