Aleksandar Vučić szerb elnök azt mondta, hogy szeptember 27-én lemond államfői tisztségéről. Ha lemondó nyilatkozata még aznap megérkezik a szerb parlamenthez, az azt jelenti, hogy Szerbia polgárai legkésőbb december 26-ig ismét az urnákhoz járulnak. Addig Ana Brnabić, a parlament elnöke látja el az államfői teendőket – legalábbis addig, amíg meg nem alakul az új összetételű parlament, írja a Nova.
Ha hinni lehet Aleksandar Vučić bejelentésének, szeptember 27-én este, közvetlenül azután, hogy visszaérkezik New Yorkból, ahol az ENSZ Közgyűlésén kell felszólalnia, a nyilvánossághoz fordul, és megköszöni a polgárok támogatását.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Én voltam a leghosszabb ideig köztársasági elnök, és csak annyit mondhatok, hogy hűségesen szolgáltam Szerbiát és ennek az országnak a polgárait… Ezután egyszerű polgárként folytatom, mint régen. Beszereztem egy kisteherautót, van saját autóm, vettem egy lakókocsit is, hogy járjam a falvakat és a városokat” – mondta Vučić a Pink televíziónak, hozzátéve, hogy három-négy nagygyűlést is tart majd.
Belgrádot, Újvidéket, Kragujevacot és Ništ említette, és azt mondta, szerinte a zárórendezvény Nišben lesz.
Mindez azt jelenti, hogy az elnökválasztást szinte biztosan nem a parlamenti választással egy időben rendezik meg. Az elnökválasztás megtartásának legkésőbbi időpontja december 26.
Mik a határidők?
A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény szerint az elnökválasztást a szerb parlament elnöke írja ki. A választások kiírásáról szóló határozat azon a napon lép hatályba, amikor megjelenik a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A törvény azt is kimondja, hogy a választások kiírása és a szavazás napja között legalább 30, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.
Aleksandar Ivković politológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnökválasztást nem feltétlenül kell azon a napon kiírni, amikor Vučić benyújtja a lemondását.
A lemondás nem akkor lép életbe, amikor Vučić aláírja
Ivković szerint itt van egy fontos jogi részlet, amely lehetőséget adhat a határidőkkel való játékra.
„Az első és nagyon fontos dolog – és szerintem megvan a lehetőség arra, hogy ezt kihasználják –, hogy az elnök lemondása nem akkor válik hatályossá, amikor aláírja, hanem amikor azt a parlament kézhez kapja. A kérdés tehát az, hogy melyik napon küldik el a parlamentnek. Meglátjuk, hogy Vučić esetleg ünnepélyesen, kamerák előtt írja-e alá a lemondását, miközben az valójában még egy ideig nem érkezik meg a parlamenthez, és ezzel késleltetik a folyamatot, vagy még aznap hatályba lép” – mondta Ivković.
Ebben különbözik az államfő lemondása a kormány lemondásától. A kormány lemondását a parlament plenáris ülésének el kell fogadnia, az államfő esetében viszont elegendő, ha a parlament megkapja a lemondó nyilatkozatot.
Ivković szerint ugyanakkor nincs teljesen egyértelműen meghatározva, mit jelent pontosan az, hogy a parlament „megkapja” a dokumentumot: elegendő-e az iktatás, vagy annak a házelnök asztalára is el kell jutnia.
A lényeg szerinte az, hogy mindez akár egyetlen nap alatt is megtörténhet: Vučić lemondhat, Ana Brnabić pedig a parlament elnökeként még ugyanazon a napon kiírhatja az elnökválasztást.
Akár december 20-án is szavazhatunk
Az elnökválasztást tehát akár Vučić lemondásának napján is ki lehet írni. Ha azonban a hatalom a rendelkezésére álló határidőket maximálisan kihasználja, a választást csak november végén írhatják ki, a szavazást pedig az év végén tarthatják meg. A végső törvényi határidő december 26. Mivel december 26. szombatra esik, és Szerbiában hosszú évek óta vasárnap rendezik a választásokat, a gyakorlatban december 20. lehet az elnökválasztás egyik lehetséges időpontja.
Ana Brnabić lenne az ideiglenes államfő
Vučić lemondása után az államfői feladatokat Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke venné át.
Ivković szerint Brnabić ebben a helyzetben egyszerre lenne ügyvezető köztársasági elnök és a már feloszlatott parlament elnöke.
Ezt a szerepet az új parlament megalakulásáig és az új házelnök megválasztásáig töltené be. Ezt követően az új parlament elnöke venné át az ideiglenes államfői feladatokat egészen addig, amíg Szerbia meg nem választja új köztársasági elnökét.
Miért választotta külön Vučić a parlamenti és az elnökválasztást?
A rendkívüli parlamenti választások kiírása, a támogatói aláírások gyűjtése és egyes ellenzéki pártok visszalépése közepette háttérbe szorult egy fontos kérdés: miért döntött Aleksandar Vučić úgy, hogy különválasztja a parlamenti és az elnökválasztást?
Aleksandar Ivković szerint ez tudatos politikai stratégia lehet.
Úgy véli, Vučić arra számíthat, hogy a parlamenti választás eredménye befolyásolja az elnökválasztás előtti politikai hangulatot és részvételi hajlandóságot.
Ivković szerint Vučić abban bízhat, hogy egy számára kedvező parlamenti választási eredmény után politikai ellenfeleinek támogatói kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy néhány héttel később ismét elmenjenek szavazni.
A politológus ugyanakkor hangsúlyozta: nem tudni, hogy egy ilyen stratégia működne-e. Szerinte a jelenlegi társadalmi és politikai helyzet jelentősen különbözik a 2023–2024-es időszaktól.
Példaként a 2023-as belgrádi választást említette. Akkor az ellenzéki oldalon jelentős optimizmus volt azzal kapcsolatban, hogy megnyerhetik Belgrádot. Amikor ez nem következett be, Ivković szerint visszaesett a politikai energia, és az ellenzéki együttműködés is szétesett.
Most azonban – tette hozzá – más a társadalmi légkör, ezért nem tartja magától értetődőnek, hogy ugyanez a forgatókönyv ismétlődne meg.
