Szerbiában minden harmadik sofőr megszegi a közlekedési szabályokat a fénysorompóval vagy félsorompóval nem biztosított vasúti átjárókban, míg a biztosított átkelőkön minden tizedik járművezető közlekedik szabálytalanul.
Erről Miloš Milekić, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség tervezési, megelőzési és oktatási osztályának vezetője beszélt az Euronews Szerbiának.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Elmondása szerint a vasúti átjárókban bekövetkező közlekedési balesetek túlnyomó többségéért maguk az autóvezetők felelősek.
„A közlekedési balesetek, különösen a vasúti átjárókban történt ütközések esetében leggyakrabban maguk a gépkocsivezetők a felelősek. Ezért elmondható, hogy a közlekedési szokások, illetve a közlekedési kultúra jelentik az egyik legnagyobb problémát az ilyen baleseteknél” – mondta Milekić.
Hozzátette, hogy sok járművezető még akkor sem tartja be a szabályokat, amikor az átjáró megfelelő biztosítóberendezésekkel van ellátva.
„Egyetlen statisztikai adat jól szemlélteti a helyzetet: minden tizedik sofőr megszegi a szabályokat a biztosított vasúti átjáróknál. A biztosítatlan vasúti átjáróknál pedig minden harmadik járművezető szabálytalanul közlekedik. Vagy nem áll meg, vagy nem győződik meg arról, hogy közeledik-e vonat, hanem figyelmen kívül hagyja az előírásokat” – fogalmazott.
A szakember szerint az ilyen magatartás következményei gyakran tragikusak: a statisztikák alapján a vasúti átjárókban minden évben történnek halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek.
„Az elmúlt öt év adatai szerint évente hat-hét ember veszti életét a vasúti átjárókban történt közlekedési balesetekben, és körülbelül hatvanan megsérülnek” – mondta Milekić.
Kitért arra is, hogy sok járművezető akkor is megpróbál áthaladni, amikor a sorompó már le van engedve vagy a fényjelzés működik, holott a vonatok fékútja rendkívül hosszú.
„Attól függően, hogy tehervonatról vagy személyvonatról van szó, illetve mekkora a szerelvény tömege, a fékút 700 és 1000 méter között mozog, a nagysebességű vonatok esetében pedig akár az 1500 métert is elérheti” – magyarázta.
Mint mondta, még ha a mozdonyvezető időben észleli is a veszélyt, gyakran már nincs elegendő távolsága ahhoz, hogy megállítsa a szerelvényt.
„Még ha a mozdonyvezető időben észre is veszi azt a sofőrt, aki a leengedett sorompó ellenére megpróbál áthajtani – ami sajnos nagyon gyakori –, egyszerűen nincs elegendő ideje és távolsága arra, hogy megállítsa a vonatot és elkerülje az ütközést” – hangsúlyozta.
Milekić szerint a közlekedésbiztonság legfontosabb eleme a közlekedők felelősségteljes magatartása.
„Tudatosítanunk kell, hogy ha egy vasúti átjáróban baleset történik, annak következménye legtöbbször súlyos sérülés vagy – sajnálatos módon – haláleset” – figyelmeztetett.
Hozzátette, hogy a járművezetőknek soha nem szabad megkockáztatniuk az átkelést, amikor azt a jelzések tiltják.
„Ha Stop tábla van kihelyezve, minden esetben meg kell állni. Ha a sorompó vagy a félsorompó le van engedve, semmiképpen sem szabad megpróbálni áthaladni. A vonatok sebessége jóval nagyobb az autókénál, és a sofőrök nem tudják pontosan felmérni sem a közeledő szerelvény távolságát, sem a sebességét” – figyelmeztetett a szakember.
Milekić kiemelte, hogy néhány perc várakozás soha nem érhet annyit, mint az a kockázat, amelyet a járművezetők ilyenkor vállalnak.
„Mindannyian úgy gondoljuk, hogy 10–15 perc, vagy akár ennél jóval rövidebb várakozás sem jelent akkora problémát, mint egy emberi élet elvesztése” – mondta a Közlekedésbiztonsági Ügynökség tervezési, megelőzési és oktatási osztályának vezetője.
Hosszú távú megoldásként a felüljárók és aluljárók építését, vagyis a vasúti és közúti forgalom külön szintre helyezését nevezte meg ott, ahol erre lehetőség van.
„Ha a vasúti és közúti forgalom nem keresztezi egymást azonos szinten, az jelentős mértékben csökkentheti az ilyen közlekedési balesetek számát” – mondta.
Végezetül ismét arra kérte a járművezetőket, hogy tartsák be a közlekedési szabályokat.
„Arra kérem a sofőröket, hogy tartsák be a törvényeket, a közlekedési szabályokat, és mindenekelőtt vigyázzanak saját magukra és az életükre” – zárta nyilatkozatát Miloš Milekić.
