A szerbiai szárazság és a klímaváltozás idén az egész országban lecsapott a növénytermesztőkre. Még Vajdaságban is – ahol vannak öntözőrendszerek – aligha lehet büszkélkedni a hozamokkal. Miközben a napraforgó cséplése zajlik, a gazdák olyan felvásárlási árra várnak, amely legalább a termelési költségeiket fedezi. Bánát számára ez már a hatodik egymást követő aszályos év.
A búzatermés idén 50 százalékkal marad el a reális hozamtól – nyilatkozta Vukašin Baćina mezőgazdasági termelő a Nova ekonomija lapnak. A napraforgó az átlagos termés mindössze 30 százalékát hozta, kukorica pedig, mint mondja, egyáltalán nem is lesz. A gabona idei felvásárlási árát „pofátlanul alacsonynak” értékesíti.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Például nálunk a napraforgó felvásárlási ára 40 dinár, míg a környező országokban 70 dinár. Pénteken megbeszélésen voltunk a mezőgazdasági miniszternél. A miniszter bátorított minket, és nagyon sokat jelent számunkra az állam és a miniszter támogatása abban, hogy magasabb árat kapjunk a napraforgóért. Mivel az állam és a miniszter a mi oldalunkra, a gazdák mellé állt, biztosak vagyunk benne, hogy az ár magasabb lesz, mint amit kezdetben kínáltak nekünk” – tette hozzá Baćina.
A napraforgó alacsony áráról alkotott véleményt maga Dragan Glamočić miniszter is osztja. A Glamočićcsal tárgyaló gazdák képviselői elmondták, hogy a reális előlegár kilónként 55 dinár lenne, plusz az áfa (PDV).
Glamočić kijelentette, hogy az állam adminisztratív úton nem határozhatja meg a piaci árat, de „nem marad kívülálló abban a helyzetben, amikor nagy szakadék tátong az első ajánlatok és a reális piaci mutatók között”.
Miladin Ševarlić, a Mezőgazdasági Kar nyugalmazott professzora és gazdálkodó szerint az idén a hektáronkénti hozam viszonylag kielégítő az őszi vetésű szántóföldi növények esetében.
„Mindennek, amit ősszel vetettek el, viszonylag kielégítő volt a hozama a többéves átlagokhoz képest, mert az őszi és a téli időszakban elegendő nedvesség volt a termés kineveléséhez. Azonban mindennél, amit a tavaszi vetés során vetettek el (kukorica, szója, napraforgó, cukorrépa), már problémák adódtak az aszály miatt a szemtelítődés idején. Bizonyos területeken, például Nagykikindától a magyar határig gyakorlatilag egyáltalán nem lesz kukoricatermés”.
Megjegyzi, hogy az aszály hatásainál figyelembe kell venni egy közvetett tényezőt is: a hőség idején sok állat marad élelem és víz nélkül, így óriási károkat okoznak a gazdáknak a napraforgó- és kukoricatáblákon, de a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben is.
A gabona árát illetően Ševarlić kifejti, hogy a felvásárlók által kínált ár nem tudja fedezni a termelési beruházások költségeit.
„Szerbiában a magánfelvásárlók monopolhelyzete és a nyilvános raktárak eladása miatt – ahol a termelők eltárolhatnák a terményüket és várhatnák a magasabb árakat – a teljes, hektáronkénti öt-hat tonnás hozam felvásárlási ára tájékoztató jelleggel 1000 euró körül mozog. Egy hektár búza termelési költsége mintegy 170 000 dinár, a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség számításai szerint pedig a 2026-os búzatermés felvásárlási árának kilónként 27 dinárnak kellett volna lennie. A napraforgó, a szója és a kukorica esetében a gazdáknak a felvásárlói előlegárakkal még nagyobb veszteségeik lesznek, miközben a cukorrépáról még korai beszélni” – tette hozzá.
Emlékeztet arra is, hogy a szója felvásárlási ára hét-nyolc évvel ezelőtt 80 dinár felett volt, míg a napraforgó felvásárlási ára 75 dinár körül mozgott.
„Ma a napraforgó felvásárlási ára 40 dinár, ami szégyen és gyalázat. Eközben az összes termelési tényező, az alapanyagok, a növényvédő szerek és az üzemanyag ára a többszörösére nőtt” – emeli ki a professzor.
Fotó: Fehér Rózsa/SZMSZ
