A dömpingáron érkező import miatt csökken a burgonyatermesztésre szánt terület

Ratko Vukićević, a Szerbia termései (Plodovi Srbije) Egyesület elnöke szerint Szerbiában csökken a burgonyatermesztésre használt területek nagysága.

Mint mondta, a szükséges mennyiség egy részét importból fedezik, amely tavaly a dömpingárak miatt jelentős veszteségeket okozott a hazai termelőknek.

Vukićević szerint az idei termés jobb a tavalyinál, de valószínűleg ismét szükség lesz importra.

„A tavalyi év rendkívül rossz volt a hazai burgonyatermesztők számára a júliusi és augusztusi aszály miatt, különösen a domb- és hegyvidéki területeken” – mondta Vukićević a szerb köztelevíziónak (RTS).

Kiemelte, hogy tavaly a németországi Berlin környékén a termelők ingyen osztogatták a becsomagolt burgonyát, mert ez olcsóbb volt számukra, mint megsemmisíteni a termést. Úgy értékelte, hogy Szerbiában az idei év jóval kedvezőbben indult, júliusban a termés nagyon jó állapotban volt, majd ismét száraz időszak következett, amelynek következményei azonban nem olyan súlyosak, mint tavaly.

„A termésátlag azoknál, akik megfelelően dolgoztak, a dombvidéken hektáronként 25–30 tonna. Vajdaságban nagy problémák voltak, az öntözést megtiltották, de így is van valamennyi, elfogadhatónak mondható termés” – mondta Vukićević.

Figyelmeztetett arra a hosszabb távú problémára is, hogy Szerbiában folyamatosan csökken a burgonyatermesztésre használt területek nagysága, ezért a hazai termelés már nem fedezi a teljes piaci szükségletet.

„Sajnos a hazai termőterületek csökkenése miatt most már a burgonyaimportőr országok listáján szerepelünk. Attól tartok, hogy idén is importra szorulunk” – mondta Vukićević.

Hozzátette, hogy idén az is kérdés, honnan tudja majd Szerbia beszerezni a szükséges mennyiséget, mivel a nagy európai termelők is kisebb hozamokkal szembesülnek.

Vukićević szerint a szerb burgonya egyik legfontosabb problémája nem csupán a termelés, hanem a termelők szervezettsége is.

„A gazdaságok elaprózódtak, hiányoznak a korszerű csomagolóközpontok, a termelőknek pedig nincs elegendő mennyiségük ahhoz, hogy szervezetten jelenjenek meg a nagyobb piacokon” – mondta.

Rámutatott arra is, hogy problémát jelent az elavult géppark, amelynek korszerűsítéséhez jelentős beruházásokra lenne szükség.

„A termelőnek 50 hektár földdel kellene rendelkeznie ahhoz, hogy jó gépeket vásárolhasson, és a termelésből ki is tudja gazdálkodni azok árát. Egyedül azonban még így sem tud pozíciót szerezni a piacon. Össze kell fogniuk” – fogalmazott Vukićević.

Hozzátette, hogy az államnak meg kellene védenie a hazai termelőket a dömpingáron érkező importtal szemben, mert a jelentős európai többlettermés éveiben elveszítik forgótőkéjüket, és nehezen tudják folytatni a termelést.

Szerbia érzékeny az európai piaci zavarokra

Žarko Galetin agrárközgazdász elmondta, hogy idén 520 ezer hektáron vetettek burgonyát, ami mintegy 15 százalékkal kevesebb a korábbinál. Az aszály Európa legnagyobb termelőit, Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Spanyolországot is sújtotta, így az európai össztermés 25 százalékkal kisebb.

Szavai szerint a probléma akkor válhat még súlyosabbá, amikor elfogynak a tavalyi készletek, ami az európai és a szerbiai piacra is hatással lesz. Galetin szerint Szerbia éppen az importfüggőség miatt érzékeny az európai piaci zavarokra.

Mint mondta, a hazai szükséglet 40 százalékát európai importból fedezik, elsősorban Belgiumból, Hollandiából és Franciaországból. Emiatt az ezekben az országokban tapasztalható áremelkedés elkerülhetetlenül begyűrűzik a szerbiai piacra is.

Galetin szerint további problémát jelent a tárolás során keletkező veszteség.

„Az 500–600 ezer tonna közötti hazai termelésből akár 70–80 ezer tonna is elveszhet a tárolás során” – mondta.

A hazai burgonya jelenlegi felvásárlási ára kilogrammonként 45–50 dinár, míg a boltokban 100 dinár, vagy ennél is több.

„Nem számítok rendkívül magas burgonyaárakra, mint amilyeneket Európában látunk, ahol idén többszörösére emelkedett az ár a tavalyihoz képest, de drágulás várható” – mondta Galetin.

Szavai szerint jelentősebb következményekkel a hasábburgonya- és csipszgyártóknak kellhet szembenézniük, amelyek „nagyobb mértékben kapcsolódnak az európai piachoz”.

Úgy értékelte, hogy az európai piaci problémák lehetőséget teremthetnek a szerbiai termelők számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a termelés növelése nem egyszerű.

„A burgonyatermesztés intenzív gazdálkodást igényel, és jelentős beruházásokra van szükség hozzá: a hektáronkénti költségek 800 ezer és akár egymillió dinár között mozognak” – mondta Galetin.

Hangsúlyozta, hogy ezért az állam hosszú távú stratégiája és az ilyen termelés ösztönzésének módja is fontos kérdés.

Fotó: Pixabay