Egyre gyakoribb látványt jelentenek a háztetőkre szerelt napelemek Szerbiában, hiszen a napenergia akár egy teljes háztartás villamosenergia-szükségletét is fedezheti, a beruházás pedig néhány éven belül megtérülhet.
2026-ban már több mint hatezer háztartás szerzett úgynevezett termelő-fogyasztói státuszt. Ezek a háztartások a napelemeik által megtermelt, de fel nem használt villamos energiát betáplálják az EPS hálózatába, majd akkor használják fel ezt az energiamennyiséget, amikor saját rendszerük nem termel elegendő áramot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az ilyen háztartások száma mára többszöröse a korábbi években regisztráltnak.
Ivana Jovčić, a Környezetfejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a Nova ekonomijának elmagyarázta, hogyan számolják el a hálózatra kapcsolt napelemes háztartások által termelt villamos energiát.
„Az a háztartás, amely on-grid, vagyis hálózatra kapcsolt rendszerrel rendelkezik, a hálózatba betáplált, majd később onnan visszavett többletenergia után kilowattóránként mintegy 5,9 dinárt fizet. Ez az úgynevezett hálózathasználati díj. Az elszámolási időszak április 1-jén kezdődik, és a következő év március 31-én ér véget. Minden, amit ebben az időszakban betáplálnak a hálózatba, majd később visszavesznek, ezen az áron kerül elszámolásra. Április 1-jén az elszámolást lenullázzák, és új ciklus kezdődik” – mondta Jovčić.
Hozzátette, hogy ez a rendszer különösen azoknak a fogyasztóknak éri meg, akiknek nagyobb az áramfogyasztásuk, ezért a kék vagy a piros tarifazónába kerülnek, különösen a téli hónapokban.
„A többlet villamos energia nyáron keletkezik, a hálózatból pedig elsősorban a téli hónapokban vesznek fel energiát, amikor kevesebb a napsütéses órák száma, miközben az áramfogyasztás is magasabb” – magyarázta.
Jelenleg a nettó mérési rendszert alkalmazzák, az újonnan csatlakozó háztartások esetében azonban várhatóan áttérnek a nettó elszámolásra.
„Azt még nem tudjuk pontosan, hogyan fog működni a nettó elszámolás, de a régió és más európai országok tapasztalatai alapján arra számítunk, hogy a fogyasztók számára lényegesen kedvezőtlenebb lesz” – mondta Jovčić.
A Szerbiai Villamosenergia-elosztó (EDS) nyilvántartása szerint 2026. szeptember 15-én 6473 háztartás rendelkezett termelő-fogyasztói státusszal, együttes beépített teljesítményük pedig mintegy 56,3 megawatt volt.
Számuk jelentősen növekedett az előző évekhez képest.
A napelemet használó háztartások tényleges száma azonban ennél magasabb lehet. A nyilvántartás ugyanis csak az elosztóhálózatra kapcsolt, termelő-fogyasztói státusszal rendelkező ügyfeleket tartalmazza. Nincsenek összesített, nyilvánosan hozzáférhető adatok azokról a háztartásokról, amelyek napelemes rendszert használnak, de nem szereztek ilyen státuszt.
Nikola Stanković, a napelemek forgalmazásával és telepítésével foglalkozó SP Solar munkatársa szerint évről évre nő az érdeklődés a saját villamosenergia-termelés iránt.
„A napelemek telepítése népszerűbb, mint a korábbi években. A háztartások általában körülbelül 10 kilowatt teljesítményű rendszert építenek ki, ami elegendő egy háztartás szükségleteinek fedezésére. Egy ilyen rendszer évente több mint 12 ezer kilowattóra villamos energiát is termelhet, ami az egész éves fogyasztást fedezheti” – magyarázta Stanković.
A napelemes rendszer tényleges termelése több tényezőtől függ: a tető helyzetétől és dőlésszögétől, a panelek tájolásától, valamint a napsütéses órák számától. A rendszer ára pedig a teljesítmény, az inverter típusa, az akkumulátor és az egyéb berendezések függvénye.
Stanković szerint egy 550–600 wattos napelem ára átlagosan 110–120 euró, ami jelenleg az egész Adria-régióban reális árnak számít.
Hálózatra kapcsolt, önálló és hibrid rendszerek
Egy napelemes erőmű nem csupán panelekből áll. A napelemek a napenergiát egyenárammá alakítják, miközben a háztartási berendezések váltóáramot használnak. Ezért a rendszer egyik alapvető eleme az inverter, amely a panelek által termelt áramot a háztartási készülékek számára használható formává alakítja.
Attól függően, hogy miként kapcsolódnak az elosztóhálózathoz és az akkumulátorokhoz, a napelemes rendszerek lehetnek hálózatra kapcsoltak (on-grid), hálózattól függetlenek (off-grid), illetve hibridek.
Stanković szerint Szerbiában leggyakrabban hálózatra kapcsolt rendszereket telepítenek, amelyek használói termelő-fogyasztókká válnak.
Amikor a napelemek áramot termelnek, a háztartás elsősorban a saját maga által előállított energiát használja fel. Ha a termelés nem elegendő, a szükséges villamos energiát a hálózatból veszi fel, a megtermelt többletet pedig betáplálhatja az elosztórendszerbe.
Az off-grid rendszer esetében az ingatlan nincs összekötve az elosztóhálózattal, ezért a napelemek által megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát általában akkumulátorokban tárolják.
Stanković szerint az akkumulátoros rendszereket leggyakrabban a lakott területektől távolabb fekvő hétvégi házaknál, úszóházaknál vagy hajóknál alkalmazzák.
Egyes termelő-fogyasztók azonban úgy döntöttek, hogy nem adják át a megtermelt többletenergiát az EDS rendszerének, mert a jelenlegi feltételek mellett egyszerűen nem éri meg számukra.
