A halottak is szavazhatnak ellenőrzés nélkül

A 2023-as parlamenti választásokon több mint 100 000 választópolgár – azaz a szavazók mintegy 2,7 százaléka – a szavazóhelyiségen kívül adta le voksát, míg egyes községekben ez az arány meghaladta a tíz százalékot is. A jegyzőkönyvek olyan eseteket is rögzítenek, amikor a választópolgárok a szavazókörbe érkezve tudták meg, hogy otthonról már „szavaztak”, de volt példa elhunyt személy regisztrálására is ilyen módon.

A BIRN-nek nyilatkozó megszólalók arra figyelmeztetnek, hogy ellenőrzés nélkül ez a mechanizmus visszaélésre adhat lehetőséget, és szavazatlopásra használható fel.

A szavazóhelyiségen kívüli voksolás minden olyan nagykorú szerbiai állampolgár joga, aki egészségügyi okokból akadályoztatva van abban, hogy megjelenjen a szavazóhelyiségben. Ezzel a joggal azonban vissza is lehet élni a szavazatok megszerzése érdekében.

Hogy ez valóban így van, azt a szerbiai legutóbbi parlamenti választások jegyzőkönyveinek adatai és tapasztalatai is mutatják, amelyek szerint egyes községekben a választók több mint 10 százaléka szavazott a szavazóhelyiségen kívül, és több mint 100 községben haladta meg a három százalékot az így voksolók aránya.

A szavazóhelyiségen kívüli szavazás hatékony ellenőrzése nélkül a 2023-as parlamenti választásokon majdnem annyi szavazatot lehetett bedobni az urnákba, amennyi elég lett volna ahhoz, hogy egy választási lista bejusson a parlamentbe.

A magas százalékok gyanút keltenek

Raša Nedeljkov, a Crta programigazgatója elmagyarázza, hogy a szavazóhelyiségen kívüli voksolás elsősorban egy olyan demokratikus vívmány, amely védi azoknak a személyeknek a szavazati jogát, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak megjelenni a szavazóhelyiségben, de szem előtt kell tartani, hogy ezzel vissza lehet élni a szavazatok eltulajdonítása érdekében. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy óvatosan kell kezelni azokat a gyanúkat, miszerint ezt a szavazási módot kizárólag választási csalásra használják.

„Annak megállapításában, hogy a szavazóhelyiségen kívüli szavazást szavazatlopásra használták-e fel, az jelent akadályt, hogy nem tudjuk, kire szavaztak ezek a választók. Ezt később lehet elemzés alá vetni és statisztikailag vizsgálni, vagyis összehasonlítani, hányan szavaztak a szavazóhelyiségen kívül az átlaghoz képest, hogy kiszűrjük az eltéréseket” – mondja Nedeljkov.

A jegyzőkönyvek adatainak elemzéséből kitűnik, hogy a szavazóhelyiségen kívüli szavazás legmagasabb százalékát Délkelet-Szerbia egyes községeiben, valamint Nyugat-Szerbia két községében regisztrálták.

Mindezek a számok és százalékok gyanút ébresztenek a szavazás szabályosságával kapcsolatban, de Raša Nedeljkov elmondása szerint a szavazóhelyiségen kívüli szavazással kapcsolatos lehetséges manipulációk elemzésének több tényezőt is figyelembe kell vennie.

„Figyelembe kellene venni a lakosság korösszetételét, azt, hogy a szavazóhelyiségek közelében vannak-e idősotthonok és hasonlók, és ezek alapján kell meghozni az értékeléseket. Ugyanígy a szavazóhelyiségen kívüli szavazás magasabb százaléka lehet a jobb szervezés következménye is, aminek köszönhetően több embernek tették lehetővé az így történő szavazást. Ha tudjuk, hogy a szavazóhelyiségen kívüli szavazás átlagos százaléka két és három százalék között van, minden, ami ezt meghaladja, felveti a manipuláció gyanúját” – mondja Nedeljkov, hozzátéve, hogy ebben az esetben két forgatókönyvet vizsgálnak.

Az elsőben azt elemzik, mi lett volna az eredmény, ha ezek az emberek nem szavaznak, a másodikban pedig azt, mi lett volna, ha az ellenzékre szavaznak.

„Ettől függően nagyobb biztonsággal gyanítható, hogy valahol a szavazóhelyiségen kívüli szavazást választási manipulációra használták-e fel. Márpedig ilyen példák voltak, mert volt dolgunk olyan esetekkel, amikor az emberek megjelentek a szavazóhelyiségben, és ott közölték velük, hogy ők már szavaztak a szavazóhelyiségen kívül” – mondja Nedeljkov.

Halottak, távol lévők és olyanok szavaztak, akik nem is tudták, hogy regisztrálták őket

Arra, hogy az állampolgárok elmentek szavazni a szavazóhelyiségbe, holott regisztrálva voltak a szavazóhelyiségen kívüli szavazásra, Antalfalva, Ópazova és Palánka községekben volt példa. Antalfalván emellett egy elhunyt személyt is regisztráltak erre a szavazási formára.

Čeda Aleksić, aki az Egyetemista lista részéről felelős a választási ellenőrzésért, azt mondja, hogy a szavazóhelyiségen kívüli szavazással történő szavazatlopási kísérletekre a legutóbbi, 2026 márciusában megtartott helyi választásokon is volt példa.

„A legtöbb manipuláció akkor történik, amikor csak a kormánypárt küldi ki a saját ellenőreit a terepre, és az ellenzék képviselői közül senki sem megy el. Ebben az esetben a szavazatszedő bizottság tagjai el sem mennek a címekre, hanem ez leggyakrabban egyetlen helyen történik – például egy kocsmában –, ahol behúzzák az összes szavazólapot, a formálisan regisztrált emberek pedig nem is szavaznak. Ha nincsenek jelen az ellenzék ellenőrei, ezeket a szavazólapokat egyszerűen összegyűjtik és bedobják a szavazóhelyiségben lévő urnába. Másrészt ott, ahol voltak ellenőreink és elmentünk a címekre, a regisztráltak nagy része nem is szavazott, mert amikor a szavazatszedő bizottság tagjai megérkeztek, nem is tartózkodtak a megadott címen” – mondja Aleksić.

Dalibor Jekić, a Szabadság és Igazságosság Párt végrehajtó bizottságának elnöke úgy véli, kulcsfontosságú, hogy az ellenzéknek legyen egy embere abban a háromtagú csoportban, amely a szavazóhelyiségen kívüli szavazás miatt kimegy a terepre.

„Ugyancsak meg kell határozni azt az időpontot, ameddig valaki regisztrálhat erre a szavazási módra, hogy ne tegyék lehetővé valakinek az utólagos feliratkozását ezen a módon történő szavazáshoz” – mondja Jekić.

„Csak közös erővel lehet gátat szabni a választási manipulációknak, és csak így lehet legyőzni a Szerb Haladó Pártot a választásokon” – jelentette ki Jekić.

Arra azonban figyelmeztet, hogy „a legtöbbet a választások előtt csalnak”.

„A legtöbb manipuláció még azelőtt megtörténik, hogy az állampolgárok egyáltalán az urnákhoz járulnának. Szavazatokat vásárolnak, nyomást gyakorolnak a közvállalatok dolgozóira, és a kormánypárt által ellenőrzött médián keresztül alakítják a közvéleményt. Emellett – különösen a vidéki területeken – nyomást gyakorolnak az ellenőrökre is. Ezek mind olyan dolgok, amelyek befolyásolhatják a választások végeredményét” – zárja gondolatait Jekić.

Fotó: 021.rs