A szerbiai tiltakozó mozgalom a diákok vezetésével történelmi győzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választásokon, véget vetve Aleksandar Vučić többéves uralkodásának. Vezetőik előtt azonban – akiknek a nevét még nem hozták nyilvánosságra – a problémák hosszú sora áll, mutat rá a Reuters.
Koszovó kérdése
Az Egyetemista lista szerint Koszovó – amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Belgrádtól – továbbra is Szerbia szerves része. A kampány során a mozgalom jelöltjei kijelentették, hogy Koszovó átmenetileg megszállt terület, amelyet békés úton, diplomáciával és párbeszéddel lehetne újra integrálni Szerbiába.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Tevékenységük fókuszában az észak-koszovói szerb lakosság elvándorlásának megakadályozása, valamint a Szerbia által finanszírozott és a szerb jogrendszer keretein belül működő intézmények megerősítése áll.
Kiállnak amellett, hogy a koszovói szerb közösségek autonóm módon működjenek, visszautasítva a prištinai kormánnyal kötött korábbi megállapodásokat, beleértve az energetikai, a járműrendszámokra és a dinár használatára vonatkozó egyezményeket is.
Feszült kapcsolatok az Európai Unióval
Mivel Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai a szükséges reformok elmaradása miatt jórészt megrekedtek, az Egyetemista lista a kampányban tudatosan kerülte az ilyen, mély megosztottságot kiváltó külpolitikai kérdéseket.
A kiemelkedő jelöltek – köztük Dejan Šoškić, a Szerb Nemzeti Bank korábbi elnöke és Ilija Srdanović kardiológus – kijelentették, hogy a kormánynak először a belső reformokra kell összpontosítania és le kell zárnia az összes uniós tárgyalási fejezetet, mielőtt felkérné a polgárokat, hogy véglegesen nyilatkozzanak a blokkhoz való csatlakozásról.
A Diáklista Koszovóval kapcsolatos álláspontja emellett ellentétben áll az EU-tagsággal is, amely elvárja Belgrádtól a Prištinával való kapcsolatok normalizálását.
Kapcsolatok Oroszországgal és a NIS-t érintő amerikai szankciók
A diákok kijelentették, nem áll szándékukban összehangolni politikájukat az EU-val, és nem vezetnek be szankciókat Moszkva ellen annak ukrajnai háborúja miatt. Az új kormány az amerikai szankciók alóli mentességektől függene, hogy folytathassa a nyersolaj-behozatalt, miközben várja a NIS energiaipari vállalat orosz részesedésének eladását a magyar MOL vállalatnak.
Az orosz Gazprom egyben Szerbia legnagyobb gázbeszállítója is, amely évente mintegy 2,2 milliárd köbmétert szállít a piaci árnál alacsonyabb áron – az Egyetemista lista szerint ez akut gazdasági kiszolgáltatottságot jelent.
A leendő kormány leállítaná a Szerbiából származó mindennemű fegyverexportot a háborús övezetekbe, beleértve a nyugati közvetítőknek történő értékesítést is, akik azokat a fegyvereket továbbítják Ukrajnának.
Korrupciós ügyek
A korrupcióellenes program az intézményi reformokra összpontosít, például egy független rendőrségi egység létrehozására, amely a Belügyminisztérium helyett az ügyészségnek felelne, valamint a rendőrség megtisztítására az megszervezett bűnözéssel vagy a tüntetések erőszakos elnyomásával összefüggésbe hozható tisztviselőktől.
Kiállnak a pártkáderek állami vállalatokba történő kinevezésének tilalma mellett, átlátható, szakértelemen és érdemeken alapuló foglalkoztatást bevezetve.
A pénzügyi felelősségvállalás és a fiskális felügyelet egy szigorú vagyoneredet-vizsgálati törvényt foglalna magában, amely lehetővé tenné az állam számára a tisztségviselők által törvénytelenül megszerzett vagyon ellenőrzését, lefoglalását és az állami költségvetésbe történő visszajuttatását. A elítélt tisztségviselőknek megtiltanák a közfeladatok ellátását.
Nyilvános felügyeletet irányoznak elő minden nagy állami infrastruktúra-szerződés felett, valamint független felügyelő testületek létrehozását a közpénzekkel való visszaélések megelőzésére.
Gazdasági kérdések
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szerbia gazdasági növekedését 2026-ban 3 százalékra, 2027-ben pedig 4 százalékra jósolja. Az infláció szeptemberben 4,1 százalék volt, ami csaknem a duplája az augusztusi 2,2 százaléknak, miközben a központi bank 2024 óta 5,75 százalékos szinten tartja az alapkamatot.
Az Egyetemista lista gazdasági platformja Szerbia növekedési modelljét az állam által támogatott infrastruktúra-projektektől és az olcsó munkaerőtől a hazai piac biztonsága és a munkavállalói jogok felé tereli.
E terv középpontjában a kiskereskedelmi meglévő monopóliumok elleni fellépés áll az élelmiszerárak csökkentése érdekében, egy olyan adóreform kíséretében, amely növeli a vagyonosabb polgárok adóterheit, miközben csökkenti azokat az alacsonyabb jövedelmű csoportok számára.
A mozgalom kötelezettséget vállalt az alkalmi és ideiglenes munkavégzés maximálisan engedélyezett időtartamának jelentős lerövidítésére is. A fiskális fenntarthatóság nagymértékben a korrupció visszaszorításával elért megtakarításokra és a szigorú állami ellenőrzésre támaszkodna.
A szociális kiadásokat a fiatalok elvándorlásának megállítására fordítanák: a fiatal párnak, pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak szánt kedvezményes lakhatási kezdeményezések révén, valamint ingyenes tankönyvek és az állam által támogatott, olcsóbb gyógyszerek biztosításával.
Fotó: 021.rs
