Vajon okosabb dinárban tartani a megtakarítást, vagy euróra váltani? Sokan hagyományosan nagyobb bizalommal viseltetnek az euró iránt, de a Szerb Nemzeti Bank (NBS) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 14 évben a hazai valutában történő takarékoskodás nagyobb hozamot hozott.
Az NBS 2026. október 30-án közzétett adatai szerint a dinármegtakarítás csaknem elérte a 250 milliárd dinárt, ami 21 százalékos növekedést jelent az év eleje óta.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezzel párhuzamosan a devizamegtakarítás 17,4 milliárd euróra emelkedett, így a polgárok által a bankokban őrzött pénz legnagyobb része továbbra is külföldi valutákban marad.
Ha azonban összehasonlítjuk, hogy mennyi pénzt lehetett volna keresni ugyanazon kezdeti érték lekötésével dinárban és euróban, az eredmények érdekes különbséget mutatnak.
Mennyivel érte meg jobban dinárban takarékoskodni?
A Szerbiai Nemzeti Bank elemezte a dinár- és devizamegtakarítások jövedelmezőségét a 2012 szeptemberétől 2026 szeptemberéig terjedő időszakban.
A legfrissebb elemzés eredményei szerint az a betétes, aki 2012 szeptemberében lekötött 100 000 dinárt egy évre, majd a lekötést rendszeresen megújította 2026 szeptemberéig, a végén több mint 60 000 dinárral – azaz több mint 510 euróval – nagyobb megtakarítási értékkel rendelkezett volna, mintha ugyanezt a kezdő összeget euróban takarékoskodta volna.
Még érdekesebb adat, hogy az egy évre lekötött dinármegtakarítás az elmúlt 14 év során a megfigyelt éves időszakok 99 százalékában jövedelmezőbbnek bizonyult.
A dinármegtakarítás a rövidebb, három hónapos lekötések esetén is kedvezőbbnek bizonyult az elemzett időszakok több mint 92 százalékában, míg a kétéves lekötéseknél az összes megfigyelt kétéves időszakban jövedelmezőbb volt.
Miért ekkora a különbség?
Az első ok a kamatláb. A szerbiai bankok általában magasabb kamatot kínálnak a dinárban, mint az euróban történő megtakarításokra. Az NBS legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatai szerint a lakossági új dinárbetétek átlagos súlyozott kamatlába 2026 szeptemberében 5,1 százalék volt, míg a devizabetétek átlagos kamatlába 3,4 százalékot tett ki. Ezek a bankszektorban megkötött kamatlábak átlagai, nem pedig az egyes polgárok számára elérhető konkrét ajánlatok.
A második ok az adó. A dinármegtakarítás kamatjövedelme után nem kell adót fizetni, míg a devizamegtakarítás után elért kamatot 15 százalékos kulccsal adóztatják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a polgár, aki 100 euró kamatot ér el devizamegtakarításon, az adó levonása után 85 eurót kap. Dinármegtakarítás esetén a teljes elért kamatösszeget megtartja.
A harmadik fontos tényező a dínár euróval szembeni árfolyamának relatív stabilitása az elmúlt években, ami hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb dinárkamatok előnye akkor is megmaradjon, amikor az elért hozamot átszámítják az európai valutára.
Mikor jobb mégis euróban takarékoskodni?
Bár az adatok a dinármegtakarítás mellett szólnak, van egy fontos tényező, amely megváltoztathatja a számítást: az árfolyam.
Ha a dinár jelentősen gyengül az euróval szemben, a magasabb kamat révén elért nyereség egy része elveszhet a megtakarítás európai valutára történő átváltásakor. A dinár kellően nagy mértékű gyengülése esetén a devizamegtakarítás jövedelmezőbbnek bizonyulhat.
Emellett az is nagyon fontos, hogy mire takarékoskodik az ember. Például egy olyan polgárnak, aki euróban kifejezett árú lakást tervez vásárolni, számolnia kell az esetleges árfolyamváltozással a vásárlás pillanatáig. Ha a pénzét dínárban tartja, fennáll annak a kockázata, hogy később több dínárra lesz szüksége ugyanannyi euró megvásárlásához.
Másrészt annak, aki mindennapi kiadásokra, lakásfelújításra vagy egyéb, hazai valutában fizetendő kiadásokra takarékoskodik, nincs ugyanolyan oka arra, hogy euróra váltsa a pénzét.
Emellett a konverziós költségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A bank vagy a pénzváltó vétel- és eladási árfolyama közötti rés csökkentheti a várt hozamot, különösen akkor, ha a pénzt gyakran váltják át az egyik valutából a másikba.
Egy másik fontos tényező az infláció. A magasabb kamat nem jelenti automatikusan a megtakarítás nagyobb vásárlóerejét. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az éves infláció Szerbiában 2026 szeptemberében 4,1 százalék volt. Emiatt a valós hozam felmérésekor fontos összehasonlítani az adott időszakban elért kamatot az árak növekedésével ugyanebben az időszakban.
Mennyire biztonságos a pénzt bankban tartani?
Fontos kérdés nemcsak az, hogy milyen valutában takarékoskodjunk, hanem az is, hogy mennyire védett a pénz, ha a bank megszűnik működni.
Szerbiában a lakossági betétek betétesenként és bankonként 50 000 euró összegig vannak biztosítva. A biztosítás kiterjed a dinár- és a devizabetétekre is. Ez azt jelenti, hogy az a polgár, akinek ugyanabban a bankban több számlája van, nem kap külön 50 000 eurós biztosítást minden egyes számlára, hanem a betétjeinek összege számít az adott bankban.
Bankcsőd esetén a biztosított összeg kifizetése a törvénnyel összhangban történik, a Betétbiztosítási Ügynökség által kijelölt bankon keresztül. Nagyobb megtakarítási összegek esetén ezért fontos figyelni a betétek bankok közötti megosztására is, nem csupán a valuta kiválasztására.
Mi a legjobb választás a szerbiai polgárok számára?
Az NBS legfrissebb adatai világosan mutatják, hogy a dinármegtakarítás az elmúlt 14 évben nagyrészt nagyobb pénzügyi hozamot hozott, mint a hasonló eurómegtakarítás. A múltbeli eredmények azonban nem garantálják, hogy ugyanez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.
Olyan pénz esetében, amelyet dinárban fognak elkölteni, a hazai valuta előnyös lehet a magasabb kamatlábak, a kedvezőbb adózás és a felesleges átváltás elkerülése miatt.
Azokhoz a hosszú távú célokhoz, amelyek értéke az euróhoz kötődik (például ingatlanvásárlás), a devizamegtakarítás segíthet csökkenteni az árfolyamváltozás kockázatát.
Az egyik lehetséges megoldás a megtakarítás megosztása a két valuta között, a tervezett kiadásokkal és az elfogadható kockázattal összhangban.
A lekötési döntés meghozatala előtt ellenőrizni kell az effektív kamatlábat, a lekötési időt, a pénz idő előtti felvételének feltételeit és az esetleges további költségeket.
