A munkaadók kapkodnak ezekért a szakemberekért, a fizetésük akár 200 ezer dinár is lehet Ez az egyik legkeresettebb szakma idén ősszel

November elején a legkeresettebb szakmák között kiemelkedik a gépészmérnöki végzettség, derül ki a legnépszerűbb álláskereső portál adataiból. A szakembereknek akár 200 ezer dináros fizetést is kínálnak, a munkavállalás feltétele azonban az egyetemi diploma megléte.

Érdekesség, hogy a gépészmérnököket a belgrádi Gépészmérnöki Karon képzik, amelynek évfolyamai minden évben zsúfolásig megtelnek. A végzett hallgatók azonban elhagyják Szerbiát, és külföldön helyezkednek el, írja a Nova.

Ha rákeresünk az álláshirdetésekre, a sokféle ajánlat között azt láthatjuk, hogy minden harmadik a gépészmérnököknek szól.

Ezek a hirdetések azonban a közzététel dátuma alapján akár több hétig is fent maradnak az álláskereső oldalakon. De vajon miért?

A gépészmérnöki szakma iránt rendkívül nagy a kereslet, ezért azoknak, akik ezt a szakirányt választják, gyakorlatilag egyetlen napot sem kell várniuk arra, hogy munkát találjanak. Ahogy Milorad Antić, a Középiskolai Szakképző Iskolák Fórumának elnöke fogalmazott: a munka vár rájuk.

„Szerbiában nincs elegendő gépészmérnök, mert azok, akik beiratkoznak a belgrádi Gépészmérnöki Karra, többnyire külföldön folytatják tanulmányaikat, ahol közben dolgoznak is. A környező országokban, például Szlovéniában, jóval magasabbak a fizetések. Ráadásul az alapfizetéshez gyakran adómentes étkezési és utazási támogatás is jár, így a munkavállalók tényleges nettó keresete jóval magasabb lehet” – magyarázta.

Hozzátette, hogy egyre kevesebb diák választja a gépészeti szakközépiskolákat, ami szintén hozzájárul a gépészmérnökök hiányához.

„A gépészeti és más szerbiai szakközépiskolák tanulólétszámának csökkenése összetett probléma. Paradox helyzet alakult ki: a diákok annak ellenére kerülik a szakképzést, hogy az biztos munkahelyet, magas kezdőfizetést és fejlett duális képzési rendszert kínál. Ezen sürgősen változtatni kell. A hároméves, valamint egyes négyéves szakmunkásképzések komoly tanulóhiánnyal küzdenek” – mondta.

Egyes felmérések szerint a mérnökök fizetése a 260 ezer dinárt is meghaladhatja, amivel a szakma a szerbiai legjobban fizetett munkakörök közé tartozik.

„Valóban, a mérnökök jól keresnek, és bárhol, bármikor el tudnak helyezkedni, de itthon nincsenek elegen, mert külföldre mennek. Ez egyszerűen így van” – tette hozzá Antić.

A munkaerőhiány miatt olyan szakmákban is kiemelkedően magas fizetéseket kínálnak, mint a hegesztő, az autószerelő, a CNC-gépkezelő és a lakatos – mondta a Nova újságírójának nyilatkozó szakember.

„Ezekben az ágazatokban a kezdőfizetések gyakran meghaladják az ezer eurót, a tapasztalt szakemberek pedig jóval többet keresnek, mint az irodai munkakörökben dolgozók átlagosan. Sajnos sok szülő és diák fejében a gépészeti szakközépiskolák és a szakmunkák még mindig a régi gyárakban végzett nehéz, piszkos fizikai munkával kapcsolódnak össze. Emiatt gyakrabban választanak általános képzést nyújtó gimnáziumokat vagy modernebbnek tartott informatikai szakokat, miközben a munkaerőpiacnak égető szüksége van a szakképzett kétkezi dolgozókra. A gépészet azonban egyetemi tanulmányokkal is továbbfejleszthető, de nem mindenki jut el a felsőoktatásig, és ez tény” – fogalmazott a lapnak nyilatkozó szakember.

Népszerű a „Mašinac”

Érdekesség, hogy a belgrádi Gépészmérnöki Kart évek óta jó hírű intézményként tartják számon, ahová viszonylag könnyű bekerülni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az alapképzés három évig tart, és sok az államilag finanszírozott férőhely, akkor akár arra is számíthatnánk, hogy még többen jelentkeznek, és így több gépészmérnök áll majd munkába.

Manapság azonban már számos magánegyetem és magánkar közül lehet választani, így nem meglepő, hogy még a legnépszerűbb felsőoktatási intézmények – például az Elektrotechnikai Kar (ETF), a Szervezéstudományi Kar (FON) vagy az orvosi egyetem – iránt is csökken az érdeklődés.

Mivel foglalkoznak a gépészmérnökök?

A gépészmérnökök gépeket és szerszámokat terveznek, megszervezik azok gyártását, valamint üzemeltetésükkel és hasznosításukkal is foglalkoznak. Szakértői többek között a hajtómotoroknak, a járműveknek és a vízi járműveknek, a technológiai és energetikai berendezéseknek, a tartószerkezeteknek, valamint a haditechnikának.

Munkájuk meglehetősen összetett és komoly szakértelmet igényel, ezért a Gépészmérnöki Kart nem mindenki tudja elvégezni.

Akiket viszont érdekel a gépészet, és időben megszerzik a diplomájukat, azok közül sokan külföldre mennek dolgozni.

Az álláshirdetések alapján a legnagyobb kereslet a gépészmérnökök iránt a gyártástechnika, az automatikus vezérlés, az épületgépészet, a folyamattechnika és az ipari mérnöki szakterületeken mutatkozik.

Az elmúlt évek statisztikái szerint 600 hallgatóból mindössze a fele végzi el időben az egyetemet.

A másik mintegy 300 hallgató vagy már a tanulmányai elején, vagy az abszolvensi időszak alatt hagyja abba a képzést, mert időközben munkába áll. A munkaadók ugyanis már a második évfolyamon felfigyelnek a leendő gépészmérnökökre.

„Bejutni könnyű, elvégezni nehéz”

Bár a tapasztalatok szerint a Gépészmérnöki Karra könnyű bekerülni, elvégezni már korántsem egyszerű.

A jelentkezők azért is választják ezt az intézményt, mert a felvételi vizsgán kizárólag matematikából kell számot adniuk tudásukról.

Az egyszerűbb felvételi miatt olyan diákok is jelentkeznek, akiknek eredetileg a Természettudományi Kar, az Elektrotechnikai Kar vagy az Informatikai Szakképzési Főiskola szerepel az első helyen. Ha nem sikerül bejutniuk a kiszemelt intézménybe, a Gépészmérnöki Karra szinte biztosan felveszik őket.

A gépészmérnöki alapképzésen két, hároméves szakirány közül lehet választani: a gépészmérnöki, illetve a gépészeti informatikai képzés közül. Az első szakirányra mintegy 600 hallgatót vesznek fel, pontosabban 620-at, a másodikra pedig mindössze 60-at.

Az államilag finanszírozott helyek már az első felvételi időszakban betelnek.

 Illusztráció (Pixabay)