Az Európai Bizottság február ötödikén teszi közzé az Európai Unió bővítésével kapcsolatos javaslatát, közli a Szerbiai Rádió és Televízió diplomáciai forrásokra hivatkozva. A bizottságnak ez lesz majd a válasza a franciák javaslatára, amelyet tavaly novemberben nyújtottak be.

A jelenlegi folyamat ugye lényegileg úgy néz ki, hogy a tagjelölt országok harmonizálják a jogrendjüket az Európai Unióval – ezeket az ügyeket 35 fejezetre osztották fel, és ha mindent sikerül megoldani, akkor csatlakozhat az ország az EU-hoz. Az alapfeltételeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik: avagy az, hogy stabil demokratikus legyen az intézményrendszer, az emberi és kisebbségi jogok érvényesüljenek; legyen annyira erős a gazdaság, hogy az EU-s versenyt bírja; és hogy a jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Az új francia javaslat egy hétlépéses belépési folyamatot vázol fel, amelyből ki is táncolhat az EU, ha úgy látja, hogy az adott állam elfordul az EU-s normáktól. A lényegi különbség az, hogy nem egymással párhuzamosan nyitnak meg több harmonizációs fejezetet, hanem egymással összefüggő blokkokban, szintenként vezetnék be a harmonizációt, az így átláthatóbbá, fokozatosabbá tett folyamatot pedig hozzászabnák az adott tagjelölt adottságaihoz.

Ha egy lépcsőt sikerül lezárni, akkor az abban foglaltaknak megfelelő EU-s rendszerekbe becsatlakozhatna az adott tagjelölt állam. A javaslat szerint tehát például a csatlakozás korai fázisában a tagjelölt csatlakozhatna az EU digitális menetrendjéhez, az Európai Kutatási Térséghez, a környezetvédelmi LIFE+- és a kulturális Kreatív Európa-programokhoz; a csatlakozás középső szakaszában bankunióhoz, a végén pedig a belső piachoz is hozzáférhetnének.

Az új folyamatban résztvevő országok pedig a tagjelölteknek most is járó támogatásokon felül a francia javaslat szerint a strukturális alapokból is az előrelépéssel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben részesülhetnének. Az adott állam így gyakorlatilag fokozatosan az EU-s intézmények és programok részévé válna, bár a javaslat nem szól arról, hogy a döntéshozatalban a tagjelöltek hogyan vennének részt, ha részt vennének egyáltalán, írja az azonnali.hu.