A Wikipedia első, angol nyelvű oldala 2001. január 15-én kezdte meg működését. A következő évtől kezdve mindig ezen a napon tartják a Wikipédia Napját, amely a mai kerek évfordulón számos programmal várja az érdeklődőket.
Magát a wiki rendszert 1995-re dolgozta ki Ward Cunningham amerikai programozó. A bárki által hozzáférhető, szerkeszthető rendszerekből több is működik az interneten, mind közül messze a Wikipédia a legismertebb. A szó a „wiki wiki” hawaii kifejezésből ered, ami azt jelenti: fürge, gyors.
Arra, hogy az internet világában szükség lesz egy internetes lexikonra Jimmy Wales programozó érzett rá, aki Larry Sanger főszerkesztővel kezdett dolgozni a Nupedia nevű lexikonon az ezredfordulón. Hamar belátták, hogy nagyon lassan haladnak a szócikkek kidolgozásával, ezért a wiki rendszert hívták segítségül és szabadon szerkeszthetővé tették a lexikont. Új nevet is adtak neki, így házasodott össze a wiki és az enciklopédia.
Az önkéntesek csatlakozásával nagyon hamar növekedésnek indult a Wikipédia, egymás után alakultak meg először a legnagyobb, majd a kisebb nyelvek saját oldalai. A magyar nyelvű Wikipédiát is bejegyezték már 2001-ben, de gyakorlatilag csak 2003-ban indult el.
A Wikipédia jelenleg 317 nyelven létezik (ebből 11 nem aktív), legtöbben angolul olvassák, az összes nyelv felét az angol teszi ki. Létezik egy Simple English nevű változat is, ahol leegyszerűsítve, könnyen érthetően jelennek meg az írások.
A szerkesztésben résztvevő önkénteseket wikipédistáknak hívják. Munkájukért nem fogadhatnak el fizetséget és a nyílt rendszerből adódóan el kell viselniük, ha valaki más „belekontárkodik” a munkájukba. A Wikipédiát rengeteg vád éri amiatt, hogy akárki, a legkisebb szaktudás nélkül is beleírhat bárki más szócikkébe. Hiába van egy bizonyos fajta ellenőri rendszer kiépítve, az ellenőrök sokszor ugyanúgy nem értenek egy bizonyos szakterülethez és nem tudják megítélni egy-egy változtatás helyességét. Azért is sokat kap a lexikon, hogy szerzőinek legnagyobb része, majdnem 90 százaléka férfi. A kimondottan női témákkal foglalkozó szócikkek így sokkal gyérebbek, legyen az történelem, irodalom, művészet vagy politika.
A wikipédisták közül érdemes kiemelni a magyar Pataki Mártát, aki a magyar nyelvű oldalon a legtöbb szócikket jegyezte, de igazából azzal került be a lexikon történetébe, hogy neki sikerült az egész Wikipédia tízmilliomodik szócikkét megírnia (2008).
A Wikipedia oldalain található szövegek, fotók, videók, hanganyagok mindig a Creative Commons licenc aktuális változata szerint élnek, tehát ingyenesen felhasználhatók (de nem értékesíthetők).
A világ legnagyobb lexikonában jelenleg több mint 55 millió szócikk van, ehhez jön még a fotós, videós állomány és a hanganyagok. A magyar nyelvű változatnak 482 ezer szócikke van. Naponta 400 millió olvasó nyitja meg a Wikipédiát.
A legtöbbet olvasott lap minden évben a híres személyek halálozását követő oldal, ez azonban 2020-ban megváltozott és a mindent elsöprő koronavírus itt is éreztette hatását. Az első helyeken minden országban a Covid-19 témájú oldalak találhatók, de sokkal többen kerestek rá például a spanyolnátha vagy a járvány, vírus szavakra. Az amerikai választások is hátrébb sorolódtak annál mint ahogyan az egy „rendes” választási évben megszokott volt.
A huszadik évfordulót online ünnepli a Wikipédia a legkülönbözőbb programokkal. Mivel nemrégiben ünnepelte a Nemzetközi Űrállomás is a huszadik születésnapját, így például este a Twitteren szerveznek beszélgetést a NASA és az Űrállomás részvételével, amibe bárki bekapcsolódhat.
(Számunkra a 2020-as évnek örömteli eseménye is volt: megszületett a Szabad Magyar Szó szócikk.)
Húszéves a Wikipédia (Illusztráció: Wikipedia)
