Idén tavasszal Szerbiában előtérbe kerültek a környezetvédelmi kérdések, így a Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari konszern neve is egyre többször hangzik el. A Rio Tinto elsősorban a Jadar elnevezésű projektuma miatt vált ismertté Szerbiában, amelyet a nyugat-szerbiai Loznica közelében szeretnének megvalósítani, ahol 2004-ben fedeztek fel egy új ásványt, ami később a jadarit nevet kapta.

A Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari konszern problémái Szerbiában akkor kezdődtek, amikor több helyi környezetvédelmi szervezet tavaly év végén tiltakozást kezdeményezett a vállalat ellen, aggódva a Jadar projektum esetleges káros hatása miatt a nyugat-szerbiai ökoszisztémára, figyelmeztetve a lehetséges környezetrombolásra.

Később számos környezetvédelmi szervezet csatlakozott a tiltakozókhoz, és választ követeltek a Rio Tintótól arra, hogy ennek az új ásványnak a kitermelése milyen környezeti hatással lesz a nyugat-szerbiai Loznica környékére, ahol bányát terveznek megnyitni.

Mivel foglalkozik a Rio Tinto?

Az 1873-ban alapított Rio Tinto 2020-ban a világ hatodik bányaipari konszernjének számított, bevétele ekkor a Mining Technology szakportál szerint elérte a 43,1 milliárd dollárt. A legnagyobb bányaipari konszern a világon a Glencore, tavaly 215,1 milliárd dollárt valósított meg.

A Rio Tinto a világ 35 országában működik a következő szlogent hangoztatva: „Az emberi fejlődés szempontjából kulcsfontosságú anyagokat gyártunk.” A CNN Business 2020-as adatai szerint a konszernek világszerte mintegy 47.000 alkalmazottja volt.

Miután bejelentették, hogy 2021 végére megkezdik Szerbiában a jadarit ásvány feldolgozása céljából a bányájuk és a gyáruk kiépítését, a környezetvédelmi aktivisták igen hevesen reagáltak, de néhány jobboldali ellenzéki párt is, akik azt állítják, hogy Rio Tinto tervei veszélyeztethetik a hazai környezetet. A cég a Jadar folyó közelében lévő projekten egy leányvállalatán, a Rio Savan keresztül működik, amelyet Rio Sava Exploration Kft.-ként jegyeztek be, és geológiai kutatásokat végez.

Ki és miért tiltakozik Szerbiában a vállalat ellen?

Rio Tinto ellen április 10-én a szerbiai parlament épülete előtti nagy környezetvédelmi tüntetésen is tiltakoztak, amely alkalmával követelést nyújtottak be a környezetre káros projektek leállítására, valamint szorgalmazták a szerb környezetvédelmi szabályozások harmonizálását a legmagasabb szintű környezetvédelmi szabványokkal.

Az első nagyobb tiltakozást a vállalat tervei ellen április 17-én tartották meg a nyugat-szerbiai Dobrinja faluban, ahol a helyiekhez nagyszámú polgár és környezetvédelmi aktivista csatlakozott a környező Požega, Čačak és Užice városokból. A Dodbrinja felé vezető úton kilométeres kocsisorok kígyóztak aznap.

A tiltakozókhoz több ellenzéki párt is csatlakozott. A Fenntartható Bányászatért Koalíció aktivistái és a Védjük meg Jadart és Rađevinat Egyesület, azt Eart Thrive és az Ökoút Bijeljina 2021 áprilisában megfogalmazott közös nyilatkozatában a Jadar projektum fő problémájaként a Drina-medence vizeinek szennyezését és a helyiek egészségének veszélyeztetését emelték ki.

„Amennyiben ez a bánya megnyílik, akkor nem az a kérdés, hogy bekövetkezi-e, hanem az, hogy mikor következik be az ökológiai mészárlás, mikor szennyezik be a Drina vizét nehézfémekkel és kénsavval” – teszik fel a kérdést közleményükben.

Zvezdan Kalmar, a Fenntartható Bányászatért Koalíció és a Védjük meg Jadart és Rađevinat Egyesület tagja 2021 januárjában úgy fogalmazott, hogy teljességgel elfogadhatatlan a szerbiai lítiumbánya megnyitásának gondolata.

„Úgy gondoljuk, hogy a megnyitásra váró szerbiai lítiumbánya önmagában felesleges, vagyis veszélyes a Jadar folyó környezetére a folyó teljes hosszán. Ráadásul ez a projektum nemcsak az adott területre, hanem a Drina és a Száva folyóra is veszélyes, és végső soron Belgrádot is veszélyeztetné” – nyilatkozta akkor Kalmar az N1 televízióban vendégszerepelve.

Kalmar szerint a tervezett projektum mintegy 300 négyzetkilométeres térségben jelent veszélyt a lakosok egészségére, azaz több mint 20 falu lakóját, több tízezer embert és húszezer mezőgazdasági termelőt veszélyeztet.

Mit állít a Rio Tinto?

Az N1 ezen műsorában a Rio Tinto vezető környezetvédelmi tanácsadója, Margareta Milosavljević cáfolta az aktivisták állításait a lehetséges környezeti károkról, és rámutatott, hogy ezt a projektumot „a szerbiai jogszabályokkal, az uniós jogszabályokkal és a Rio Tinto szabványaival összhangban hajtják végre”.

A vállalat időközben aktívan bekapcsolódott a közvélemény informálásába, és kampányt indított annak érdekében, hogy elmagyarázza a Jadar projektum működését a saját szemszögéből, amint az első panaszok nyilvánosan elhangzottak.

A nem kormányzati szektor képviselőivel és a környezetvédelmi aktivistákkal tartott találkozón június 3-án bejelentették, hogy több mint 100 millió dollárt fektetnek be a környezetvédelembe és közel 40 millió dollárt egy víztisztító telepbe.

A Rio Tinto fő környezetvédelmi tanácsadója, Margareta Milosavljević kijelentette, hogy a környezetvédelem fontos az angol–ausztrál bányaipari konszernnek. „Társaságunk számára a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése igen fontos. Ennek megfelelően valamennyi műveletben a vízgazdálkodás is a legmagasabb szintű előírásokat betartva valósul meg, teljesítve azokat a fenntarthatósági célokat, amelyeket vállaltunk.”

Mit mond az állam?

Zorana Mihajlović bányászati ​​és energiaügyi miniszter május 6-án elmondta, hogy Szerbia kormányának célja a fenntartható bányászat fejlesztése, és hogy a környezetvédelem kérdése kulcsfontosságú kérdés a bányászati projektumokkal kapcsolatos döntések során, ideértve a lítiumlelőhelyet is Loznica környékén, azaz a Jadar projektumot.

Időközben Zorana Mihajlović összetűzésbe került a jobboldali Dveri képviselőjével, Boško Obradovićtyal, akinek azt vetette a szemére, hogy nyilvánosan fellázadt a Jadar projektum ellen, azt „környezeti bombának” nevezve.

A miniszter június 3-i nyilatkozatában azt üzente Boško Obradovićnak, hogy „ismerni kell a tényeket is, ha egy ilyen nagy bányászati projektumról van szó, nem elég csak a médiában villogni, és ezzel politikai pontokat gyűjteni.”

„Mivel Obradović azt állítja, hogy a Jadar projektum nem biztonságos sem az emberek egészségére, sem a környezetre, tudnia kell, hogy ezt csak környezeti hatástanulmánnyal lehet alátámasztani, amely még nem készült el, és ennek hiányában az ilyen kijelentéseivel megtéveszti a lakosságot” – áll Zorana Mihajlović nyilatkozatában.

Június 1-jén Aleksandar Vučić szerb elnök találkozott a Rio Tinto képviselőivel, megköszönve az angol–ausztrál bányaipari konszern készségét, hogy nyitottak a felmerülő kérdések megvitatására.

„Minden olyan projektnek, amelyet ezen a területen megvalósítanak, meg kell felelnie a legmagasabb környezeti és technológiai előírásoknak, mert az egészséges környezet megőrzése nélkül nincs egészséges gazdasági fejlődés” – szögezte le Vučić, hangsúlyozva, hogy az állam szigorúan odafigyel a környezetvédelmi intézkedések alkalmazására.

A Rio Tinto képviselői ez alkalommal megerősítették, hogy 2021 végéig még 450 millió dollárt fektetnek a földtani vizsgálatok, a megvalósíthatósági tanulmány és a projektum előkészítésének költségeibe. Egyetértettek azzal, hogy a kutatásoknak a helyi polgárok hasznára, és nem kárára valósítják meg, ezért a vállalat is az ökológiai standardok maradéktalan alkalmazása mellett foglalt állást.

Szerbia elnöke június 4-én tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ha szükséges, népszavazást írnak ki a lítium kiaknázásának megkezdéséről. Egyelőre még nem döntöttek arról, hogy a referendumot önkormányzati szinten, esetleg körzeti szinten írják-e ki, vagy arról véleményt mondhat minden egyes szerbiai állampolgár.

Milyen hírnévnek örvend a Rio Tinto a világban?

Az angol–ausztrál bányaipari konszern a működése során számos váddal szembesült a környezet rombolása vagy az emberi jogok megsértése miatt. Az egyik leghíresebb példa Pápua Új-Guinea esete, amikor a kormány nyomása miatt, hogy folytatódjon az arany- és rézbányászat, a lakosság lázadást indított, amely 1988 és 1997 között a Bougainville függetlenségéért folytatott polgárháborúvá fajult.

2020 májusában a hírügynökségek arról számoltak be, hogy a Rio Tinto két őslakos szentélyt pusztított el a vasérc feltárása során a Nyugat-Ausztráliában található Juukan-szurdokban, amelyek egyike egy ritka, történelmileg igen fontos, 46 ezer éves régészeti lelőhely volt. A Rio Tinto azonnal bejelentette, hogy belső vizsgálatot indítottak a cégben, amelynek eredményeként először csökkentették a munkálatokon dolgozó három menedzser prémiumát, majd az ausztrál nép tiltakozására később el is bocsájtották őket. Amint kiderült a rombolás, a Rio Tinto vezetői úgy nyilatkoztak, hogy teljes mértékben együttműködnek az ausztrál kormánnyal az általa vezetett nyomozás során. A vállalat ekkor bejelentette, hogy dolgoznak a belső eljárásaik lebonyolításának módján, hogy ilyen esetek többé ne fordulhassanak elő.

Új ásvány, amelyre Szerbiában leltek

A jadarit ásványt 2004 decemberében fedezték fel a szerbiai Jadar völgyben, amelyről a nevét is kapta. A leletet a Cer-hegységtől 10 kilométerrel délnyugatra találták. Az ásvány lelőhelyei Jarebice, Slatina és Draginac falvak. A Rio Tinto kutatógeológusai az ásványt kicsi csomókban fedezték fel a fúrómagban, és azt nem tudták összehasonlítani a korábban ismert ásványokkal.

A jadaritot 2006-ban új ásványként regisztrálták, miután a londoni Természettudományi Múzeum tudósai és a kanadai Nemzeti Kutatási Tanács tesztelte. Chris Stanley, a Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a jadarit ásvány egyedülálló az ásványtan területén.

Az ásványi anyag felfedezése kereskedelmi szempontból fontos lehet, mivel lítiumot és bórt tartalmaz, mindkettő viszonylag ritka, iparilag fontos elem. A lítiumot mobiltelefonok, laptopok, elektromos autók és egyéb fogyasztói eszközök akkumulátorainak gyártásában, a bórt ötvözetekben, kerámia, üveg öntéséhez használják.

Kémiai összetétele miatt ezt az új ásványt 2007-ben „kriptonitként” mutatták be a médiában. Ez egy nem létező, kitalált elem, amely a Szupermennel kapcsolatos filmekben és képregényekben jelenik meg, és ez az egyetlen lehetséges fegyver, ami a szuperhősnek árthat.

Felfedezését követően az elmúlt években szerb tisztviselők többször is megfogalmazták, hogy ennek az ásványnak a bányászata növelhetné a szerbiai költségvetést.

A polgárok petícióval tiltakoznak a Rio Tinto ellen

Percről percre növekszik azon polgárok száma, akik csatlakoznak ahhoz a petícióhoz, amelyet Ana Brnabić kormányfőnek címeztek, és amelyben azt kérik, állítsák le a szerbiai lítiumbányászatot. A petíciót indító természetvédelmi aktivisták nem hisznek abban, hogy az Aleksandar Vučić által bejelentett referendum nyomásgyakorlás nélkül valósulna meg, ezért moratóriumot kérnek a Rio Tinto projektumára. Cikkünk megírásakor összesen 116.665 polgár követelte, hogy a vállalat tűnjön el a Drina folyóról. Ez a szám folyamatosan növekszik. A petíciót aláíró polgárok elutasítják, hogy a nevükben a kormány megsemmisítse a Jadar völgyét, megmérgezze a folyók vizét, beszennyezze a levegőt és veszélyeztesse a helyiek egzisztenciáját.

A szöveg nyomtatott változata a Családi Kör 2021. június 17-ei számában jelent meg.