A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást ismét a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. Ezúttal az etnikai különbségeket és viszonyulásokat vizsgáltuk Vajdaságra vonatkozóan. Kutatásunk fő témája volt, hogy a vajdasági magyarok hogyan viszonyulnak a többi itt élő nemzetiség tagjaihoz. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen társadalmi és etnikai távolság van az itt élő nemzetiségek között.
A harmadik részben a közélettel és az oktatással kapcsolatos kérdésekben vizsgálódtunk.
Egy társadalomban a nemzeti kisebbségeknek sokszor többletjogok biztosításával, könnyítésekkel tudnak kellő mértékben részt venni a közéleti folyamatokban. A kutatásunkban különböző társadalmi helyzeteket soroltunk fel és azt kérdeztük, szükség van-e jogi, társadalmi könnyítésre, támogatásra.
A vajdasági magyarok 79 százaléka gondolja úgy, hogy nemzeti kisebbségek tagjai számára meg kell könnyíteni a munkavállalást. Érdekes, hogy ennek az állításnak az elutasítása a legnagyobb a felkínált állítások közül a megkérdezettek körében, igaz, hogy csak 11,6 százalék nem ért egyet.
3-3-1. ábra: Könnyített munkavállalás
A legtöbben azzal a kijelentéssel értettek egyet (a részben és a teljes mértékben egyetértők aránya 95 százalék), hogy a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének Szerbia valamennyi polgárának érdekeit kell szolgálnia, tekintet nélkül etnikai hovatartozásukra. A megkérdezettek jelentős (75-80) százaléka egyetért azzal is, hogy a nemzeti kisebbségek számára meg kell könnyíteni a nemzetgyűlésbe való bejutást, illetve a helyhatósági választásokon való jelöltetésüket is. Egyértelmű többség gondolja (78,1 százalék), hogy a nemzeti kisebbségi pártok hozzájárulnak a demokrácia fejlődéséhez Szerbiában.
3-3-2. ábra: Kisebbségi részvétel a közéletben
Érdekes ellentmondás mutatkozik meg az általános és középiskolai oktatás tannyelvét illetően: az anyanyelvű oktatás biztosítását, és a kombinált anyanyelvű és szerb nyelvű oktatás megkövetelését felvető állítással is magas az egyetértők aránya.
3-3-3. ábra: Anyanyelvi és szerb nyelvű oktatás kisebbségi diákok számára
Kicsivel magasabb azok aránya, akik fontosabbnak tartják, hogy teljes mértékben anyanyelven folyjon az általános és a középiskolai oktatás.
3-3-4. ábra: Anyanyelvi oktatás kisebbségi diákok számára
Fontosnak tartottuk megkérdezni a Szerbiához és Magyarországhoz fűződő érzelmi kötődést. Ezt egy tízfokú skálán jelölhették be a megkérdezettek. A Szerbiához való érzelmi kötődés átlagpontja 5,78 volt, míg a Magyarországhoz tartozó 5,96 pont. A nők esetében erősebb szerbiai kötődést tapasztalunk, míg a férfiak esetében erősebb Magyarországhoz kötődés a jellemző. A tömbben élő magyarság (Tiszamente) esetében magasabb a Magyarországhoz kötődés, mint a szórványban élőknél (Bánát, Dél-Bácska). A 35 év alattiak mindkét ország vonatkozásában alacsonyabb érzelmi kötődést mutattak, mint az idősebbek. Az iskolai végzettség is befolyásolja az kötődést: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál gyengébb érzelmi kötődést mutat mindkét országgal szemben, de kiváltképp a Szerbiához kötődést gyengíti.
Az érzelmi kötődést ellenőrizendő feltettünk még egy kérdést: ha Magyarország válogatottja és Szerbia válogatottja játszik egymás ellen sporteseményen, akkor kinek szurkolnak. A szerbiai csapatnak szurkol a válaszolók 9,1 százaléka, a magyarországi csapatnak pedig 27,2 százalék. A sportban „semleges” kötődésűek, vagy az el nem kötelezettek vannak a legtöbben, 59,7 százalék válaszolt úgy, hogy győzzön a jobbik csapat. Négy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud válaszolni erre a kérdésre. Megállapítható, hogy válaszadóink közül valamivel többen kötődnek érzelmileg Magyarországhoz, mint Szerbiához.
3-3-5. ábra: Kinek szurkolnak a szerbiai magyarok
Közvélemény-kutatásunk összefoglalásaként elmondható, hogy a megkérdezettek 92,7 százalékának van szerb nemzetiségű barátja és 47,3 százalékának van szerb nemzetiségű rokona, legkevesebben (0,7 százalék) albán rokoni kapcsolattal rendelkeznek.
Legkisebb etnikai távolság a megkérdezettek és a szerb nemzetiségűek között van. Igaz, így is 43,9 százalék elutasítja, hogy vegyes házasságot kössön szerb nemzetiségű személlyel.
A legnagyobb etnikai távolság a megkérdezettek és a romák között van, minden társadalmi viszonyban. Roma etnikumú személlyel kötendő házasságot a megkérdezettek közel 80 százaléka utasította el.
A megkérdezettek támogatják, hogy politikai választások és munkavállalás tekintetében a nemzeti kisebbségek tagjai számára könnyítéseket kellene bevezetni. (Az előbbi könnyítés egy szempontból már érvényben van: a kisebbségi pártok számára nincs parlamenti küszöb – a szerk. megj.)
A megkérdezettek 95 százaléka egyetért a következő állítással: a Szerb Köztársaság parlamentje Szerbia valamennyi polgárának érdekeit kell, hogy szolgálja, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül.
Harmadik közvélemény-kutatásunk előző részei
3-1. rész
Etnikai távolság: A vajdasági magyarok viszonyulása más nemzetiségűekhez
3-2. rész
Szomszédságtól a házasságig
Részvétel és oktatás: Mit kíván a magyar kisebbség (Illusztráció: Pixabay)
