Napokig, sőt hetekig fogják avatottak és avatatlanok elemezni a magyar miniszterelnök szombati tusványosi beszédét. Lesz, aki minden szavát aranyba vonná, olyan is szép számban, aki minden egyes gondolatát megkérdőjelezi. Mi továbbra is arra kérjük olvasóinkat, hogy minden véleményt fontoljanak meg, utána pedig alakítsák ki a magukét.

Ezúttal a magyar politikai élet egyik legnagyobb „egyrészt-másrészt” mágusának, Török Gábor politológusnak a gondolatait ajánljuk figyelmükbe, aki véleményét Facebook-bejegyzésben osztotta meg a világgal.

Török Gábor nem hisz abban, hogy a politikusi beszédeket nagyon hosszan kellene elemezni, ugyanis meglátása szerint „nem a beszédek fontosak, hanem azok a stratégiák, amelyek érvényesüléséhez valamennyit kétségtelenül hozzá tudnak tenni ezek a szónoklatok”. A miniszterelnök produkciójából két dolgot mégis kiemelésre méltónak talált: az egyik az „ellentétes félidők” kérdésköre, a másik pedig annak körbejárása, hogy Orbán Viktor szerint mi lesz a 2018-as magyar országgyűlési választás tétje.

Török Gábor az „ellentétes félidők” alatt azt érti, hogy az orbáni beszéd első fele világos, logikus, érthető, meggyőző helyzetértékelés volt arról, hogy mi tesz egy országot erőssé. „Lehet vele vitatkozni persze, de lehet hozzá viszonyulni: volt gondolat, mondanivaló, érvek. Orbán Viktortól régen nem hallottam ennyire jól felépített, összeszedett és kommunikációs stílusbravúrokat nélkülöző megszólalást, mint a mai beszéd első felében” – emeli ki az elemző, hozzátéve: ha valaki meg akarja érteni, hogy miért támogatható egy konzervatív, nemzeti elkötelezettségű szavazónak a kormány politikája, akkor annak ezt a részletet érdemes meghallgatni. „Amikor aztán a szónok áttért az európai porondra és sorra vette az ellenségeit, már eluralták a beszédet a kommunikációs patronok és csodafegyverek, és ezzel összhangban csökkent a beszéd gondolati és növekedett az indulati ereje” – állítja Török.

A választás tétjével kapcsolatban az elemző saját álláspontját ismertetve leszögezi: meglátása szerint a 2018-as választásra másképp készül a Fidesz, mint a 2010-esre vagy a 2014-esre. „Kutatásaik, elemzéseik, tapasztalataik szerintem sokkal kiszámíthatatlanabbnak mutatják a helyzetet, mint négy vagy nyolc évvel ezelőtt” – indokolja állítását a politológus, aki arra is rámutat: tusványosi beszéde végén a miniszterelnök egyértelműen kimondta: nem tartja tét nélkülinek, lefutottnak a voksolást, és „korábban szokatlan módon – ilyenre csak 2002-ben a két forduló közöttről emlékszem példákra – az egekbe emelte a választás tétjét, a hatalom megtartásának vagy elvesztésének következményeit”. Török szerint a beszéd ezen része „egyértelművé tette, hogy a miniszterelnök látja az abszolút többség elvesztésének esélyét és (számára) veszélyét, ha nem így lenne, nem lenne szüksége arra, hogy ennyire kockázatos módon – hiszen ezzel az ellentábort is tüzeli – beszéljen 2018-ról”.