A Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség szavazatainak köszönhetően a zentai képviselő-testület augusztus 22-én megtartott rendkívüli ülésén a képviselők elfogadták azt az önkormányzat által elkészített javaslatot, hogy a jövőben Zenta község helyi önkormányzati rendszerének szervezeti formáiban az állandó munkaviszonyban levők száma 368-ról 337-re csökkenjen. Mivel ez a „Zenta község helyi önkormányzati rendszerének szervezeti formáiban” megfogalmazás eléggé összetettre sikeredett, magyarázatként közöljük azt a táblázatot, amelyből kiderül, hogy mely intézmények tartoznak a községhez, s azokban hány munkavállaló szerződése szólhat meghatározatlan időre.
A 2016-os helyzet:
A kedden elfogadott javaslat, amelyből jól látszik, hogy 31 emberrel kell csökkenteni a meghatározatlan időre felvett munkavállalók számát:
Százalékban kifejezve a legnagyobb érvágást Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetén ejtették, ahol a két munkavállaló helyet egy maradhat. Nem járt sokkal jobban a Zentai Történelmi Levéltár sem, ahol a 13 dolgozó helyett csak 10-en lesznek. A Zentai Thurzó Lajos Művelődési-oktatási Központban 21-en maradhatnak, vagyis négy emberrel kevesebb lehet, mint tavaly, a Zentai Stevan Sremac Szerb Művelődési Központban viszont mindkét dolgozó megtarthatja munkáját, ott nincs szükség leépítésre.
Az ellenzék soraiból kért szót Predrag Popović (Demokrata Párt), aki elmondta: ha ez a leépítési folyamat folytatódik, akkor az az életszínvonalra is hatással lesz, s gazdasági szempontból éppen a várt hatásnak az ellenkezőjét éri majd el a hatalom. Popović szerint az elkövetkező öt és tíz év közötti időszakban a sorozatos leépítések miatt a zentai önkormányzat (a hozzá tartozó munkavállalók számát illetően) eljut arra a szintre, amelyen az 1868-as évben volt, s ez a gazdaság leépüléséhez vezet majd, nemcsak zentai, hanem országos viszonylatban is.
A vita során Rácz Szabó László, a Zenta a zentaiaké képviselői csoport vezetője a centralizáció ellen emelte fel szavát, és elmondta, hogy Zenta az összeomlás felé tart, ugyanis a gyárak sorozatban zárnak be, munkahelyek nem létesülnek. A javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy a leépítés elsősorban a híres zentai kulturális életet sújtja, amely még a háborús években is méltó módon öregbítette a város hírnevét.
Rác Szabó Márta (VMSZ) elmondta, hogy tavaly az azóta nyugdíjba vonult Pásztor Máriának köszönhetően nem volt leépítés.
„A javaslatot azért kell elfogadni, mert különben csökken a támogatás, megvonják a községtől az eszközöket, s akkor még nagyobb bajba kerül a város” – mondta Rácz Szabó.
Zsíros Jankelić Anikó (DS) is arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre szegényebbek és egyre kevesebben leszünk, és arra volt kíváncsi: mit jelent az, hogy igyekeztek „minél fájdalommentesebben megoldani a leépítést”. A vita során az is kiderült, hogy az óvodákból nem 11 embert kell elküldeni, hanem csak 3-at, mivel jelenleg nem 99-en vannak, hanem csak 91-en, s ugyanez a helyzet az Elgas Közvállalat esetében is, ahol jelenleg is már csak 21 betöltött munkahely van.
Sarnyai Rózsa Edit, a közigazgatás vezetője elmondta, hogy nem hasraütésszerűen döntöttek, hanem előtte bekérték az adatokat, s így próbálták meghozni a legracionálisabb döntést. A javaslatot végül Tatjana Balo, Radovan Boljanović, Miladin Bradić, Szügyi Imre, Mirjana Vukanić (valamennyien az SNS tagjai), Pataki Tibor, Rác Szabó Márta, Vatai Zsuzsanna, Tóth Ervin, Burány Hajnalka, Tallós Mónika, Huszár Zsolt, Pósa Soós Teodóra, Juhász Attila, Molnár Csikós József és Sztantity Szebasztián (valamennyien a VMSZ tagjai) támogatta, a Demokrata Párt és a Magyar Mozgalom-VMDK képviselő csoport tagjai tartózkodtak, a Zenta a zentaiaké polgári csoportosulás pedig ellene szavazott.
A rendkívüli ülés második és egyben utolsó napirendi pontja a kommunális tevékenységekről szóló rendelet módosításáról és kiegészítéséről szólt, amelynek a lényege az Elgas Közvállalat tevékenységi körének kibővítése, amit a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Miladin Bradić (SNS) és Rácz Szabó László is arról kérdezte Győri István alpolgármestert, hogy mi a helyzet a városi fűtéssel, hiszen nemsokára itt az október, amikor majd fűteni kell, de egyelőre igen nagy a csönd ezzel kapcsolatban.
Győri a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a szerb kormány által ígért 300 millió dináros támogatás „még állja”, s szeptemberben kiírják a második közbeszerzést, mivel az első sikeretlen volt. Hogy miért nem sikerült az első kiírás, arról Győri István nem kívánt beszélni, csak annyit mondott: nem szeretne azzal foglalkozni, hogy milyen hibát követtek el.
A szeptemberi közbeszerzést két kazánra (egy biomassza- és egy gázkazánra) írják ki. Győri szerint a szerb kormány 50 millió dinárt hagyott jóvá a távfűtéssel kapcsolatos problémák rendezésére, amit a hővezeték javítására fordítanak. A 2017/2018-as idényben a távfűtés továbbra is a – az azóta már csődbe ment – cukorgyár kazánjainak a segítségével történik majd, amelyeket az önkormányzat már bérbe vett.
Nézze meg a rendkívüli kkt-t:
