„Teljes” egyetértésben négy éven át

A Magyar Nemzeti Tanács 2022 és 2026 közötti időszakát nem rengették meg olyan botrányok, mint 2021 júliusában, amikor a Tanyaszínház nyári turnéját gyakorlatilag betiltással felérő módon állították le. Mondhatnánk, ilyen egyetértésben gazdag élete még nem volt a testületnek, amely a négy év alatt valamennyi döntését egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. Az MNT négy évéről a teljesség igénye nélkül készült összefoglaló a mérföldköveket és az érdekes momentumokat vette sorra.

A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács 2022. december 16-án alakult meg, és elnökévé Fremond Árpádot választotta. Az MNT-választáson csak a Magyar Összefogás listája indult, így erről a listáról mind a 35 képviselő bejutott. A képviselők száma azonban az MNT négyéves mandátuma alatt kettővel csökkent, ugyanis Sárközi István és Mészáros György is elhunyt. Előbbi a végrehajtó bizottság elnöke volt, helyére Hugyik Richárdot nevezték ki, aki addig kulturális tanácsosként tevékenykedett. Az ő helyét Hajvert Ákos vette át, így az MNT vezetése a következőképpen nézett ki:

• Fremond Árpád – elnök,
• Rigó Pál Zsófia – alelnök,
• Hugyik Richárd – a végrehajtó bizottság elnöke,
• Kabók Erika – tájékoztatásért felelős tanácsos,
• Hajvert Ákos – kultúráért felelős tanácsos,
• Varjú Potrebić Tatjana – oktatásért felelős tanácsos,
• Tóth Ramóna – hivatalos nyelv- és íráshasználatért felelős tanácsos.

Értelemszerűen a négy bizottságba (kulturális, oktatási, tájékoztatási, nyelvhasználati) is csak a Magyar Összefogás ízlésének megfelelő személyek kerültek.

Oktatási bizottság:

1. Prof. dr. Námesztovszki Zsolt – elnök
2. Vidrács Krisztina – alelnök
3. Bacsik Attila
4. Bognár Beáta
5. Prof. dr. Bagi Ferenc
6. Dr. Crnkovity Gábor
7. Dr. Gogolák László
8. Gordán Kolos
9. Jerasz Anikó
10. Munyin Szokola Erika
11. Molnár Attila
12. Oláj Ibolya
13. Ótott Róbert
14. Pletikoszity Árpád
15. Salamon Géza
16. Dr. Szabó Anita
17. Szabó Gábor

Kulturális bizottság:

1. Lovas Ildikó – elnök
2. Farkas Péter – alelnök
3. Fontányi Csilla
4. Bús Csaba
5. Kisimre Szerda Anna
6. Kormányos Katona Gyöngyi
7. Krizbai Hajnalka
8. Kudlik Zoltán
9. Lajkó Szilvia
10. Mészáros Gábor
11. Mihályi Katalin
12. Molnár Tibor
13. Sutus Áron
14. Szőnyi Csongor
15. Urbán András
16. Virág Kiss Anita

Nyelvhasználati bizottság:

1. Lakatos Adrián – elnök
2. Tóth Szalai Erika – alelnök
3. Bálint Ágota
4. Bájity Borisz
5. Buckó György
6. Butás Béla
7. Dobai János
8. Dr. Ladóczki Gyula
9. Lovasi Latincsity Zsolt
10. Molnár Márta
11. Nagy Georgina
12. Nágel János
13. Nyilas Mihály
14. Priboj-Potrebić Vesna
15. Szilágyi Miklós
16. Szakállas Zsolt
17. Szűcs Balázs

Tájékoztatási bizottság:

• Kozma Lívia – elnök
• Lajkó Anett – alelnök
• Bíró Tamara
• Pásztor Noémi
• Brasnyó Zoltán
• Dédity Szuzanna
• Guszton András
• Juhász Gábor
• Kabók Roland
• Kartali Róbert
• Kónya Kovács Otília
• Máriás Endre
• Lennert Tímea
• Bencsik István
• Németh Ernő
• Pesevszki Evelyn

Külön érdekesség, hogy Lovas Ildikót a VMSZ elnöke, Pásztor Bálint szerint 2024 márciusában elütötte a vonat, és a pártban minden funkciójától megszabadították, viszont az MNT-ben utána is maradt a Kulturális bizottság elnöke, és a 35 fős tanács tagja is.

A testület először 2023 októberében fogadott el új stratégiát, mégpedig a tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiát (tajekoztatas_strategia_2024_2029). A közvita során a Szabad Magyar Szót képviselő Tőke Jánosnak több észrevétele volt, akárcsak Pressburger Csabának (Észverés) és Gyurkovics Virágnak (Átlátszó Vajdaság), de ezek többségét lesöpörték az asztalról. A vita végén Fremond közölte, hogy „a mi politikai beállítottságunk szája íze szerint készült a stratégia”.

Gyurkovics Virág hiányolta, hogy nem készült friss, releváns kutatás a vajdasági magyar médiafogyasztásról. Mint fogalmazott, a stratégia elkészítéséhez alapvető fontosságú lenne tudni, mire van szüksége a vajdasági magyar sajtónak és az olvasóknak. A stratégiában ugyan szerepel egy ilyen kutatás terve, de arra már a dokumentum elkészítése előtt szükség lett volna. A jelenlévők elismerték, hogy ez hiba volt, és közölték, hamarosan elkészül a kutatás – erre azonban az elmúlt három évben sem került sor.

2023 novemberében, vagyis másfél hónappal később a testület elfogadta a 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó köz- és felsőoktatás-fejlesztési stratégiát (oktatasi_strategia_2024_2029_strategia), ugyanazon az ülésen pedig a vajdasági magyar kulturális stratégiát is. Utána sokáig csönd honolt a stratégiák háza táján, azonban 2026. október 29-én az MNT egyhangúlag elfogadta a 2027 és 2029 közötti időszakra vonatkozó hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát (Hivatalos Nyelv- es Irashasznalati Strategia_0), így négy év alatt összesen négy stratégiát fogadtak el.

És még egy kicsit visszatérve a tájékoztatáshoz: 2026 áprilisában, miután Magyarországon hatalomváltás történt, Fremond Árpád teljesítette Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének kérését, hogy az MNT alapítású médiumok legyenek nyitottabbak, több teret adjanak az ellenzéki szervezeteknek és pártoknak. Fremond ezzel kapcsolatban többször is elmondta, hogy ezt nem tartja beavatkozásnak a szerkesztéspolitikába.

A jelenlegi MNT mandátuma alatt a magyar nyelven tanuló elsősök száma a következőképpen alakult:

2023: 1299 fő

2024: 1330 fő

2025: 1276 fő

2026: 1290 fő

Viszonyításképpen 2010-ben még 2027 elsős kezdte meg a tanévet magyar osztályban. Ez azt jelenti, hogy tizenhat év alatt 737-tel, vagyis 36,4 százalékkal csökkent a magyar elsősök száma.

A hivatalos nyelv- és íráshasználati bizottságnak és az illetékes tanácsosnak is akadt munkája, ugyanis a Szabad Magyar Szó kiderítette, hogy a felkeresett negyvenhét közjegyzői iroda közül mindössze tizenhárom hajlandó magyar nyelven kiadni a közjegyzői okiratot. A portál arról is beszámolt, hogy a területi földhivatalok a magyar nyelven benyújtott szerződéseket fordításra küldik, és csak a szerb nyelvű fordítás alapján hajlandók eljárni. Ezzel figyelmen kívül hagyják azt a kötelezettséget, hogy olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik értik az adott kisebbség nyelvét, és el tudnak járni a kisebbség nyelvén megfogalmazott és benyújtott okiratok alapján is.

Az MNT ezen a területen lépett, ugyanis felejlentették a katasztert:

„A katasztert, vagyis a földhivatalt viszont feljelentettük, azért mert az történt, hogy a kataszter azért nem akart beírni bizonyos ingatlanokat, mert magyarul volt a szerződés. Nekünk írásban is válaszoltak arra, hogy azért nem teszik ezt meg, mert magyarul van a szerződés. A kisebbségi jogvédő ez a jogsértés miatt el fog látogatni még a héten a Magyar Nemzeti Tanácshoz és tárgyalni fogunk erről, dolgozunk a megoldásokon”, nyilatkozta a Szabad Magyar Szónak Fremond.

****

És ahogy az elején utaltunk is rá, a jelenlegi MNT valamennyi határozatát ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. Ez persze nem jelenti azt, hogy a négy bizottságban (kulturális, oktatási, tájékoztatási, nyelvhasználati) vagy a végrehajtó bizottságban ne lettek volna viták, de amikor az előterjesztések a tanács elé kerültek, mindenki támogatta azok elfogadását. Hogy ez a négy éven át tartó teljes egyetértés a hatékony működés vagy az eltérő vélemények hiányának bizonyítéka volt-e, annak megítélését az olvasókra bízzuk.

A legfontosabb intézményünk vagy sóhivatal?