A szűnni nem akaró iráni tüntetéshullám mellé az elmúlt napokban felsorakoztak a kínai tüntetések is Hszi Csin-ping elnök „zéró COVID”-politikája ellen. Putyin hatalma is akadozik az ukrajnai agresszió megpróbáltatásaimiatt, az EU pedig bekeményített Orbán Viktor kormánya ellen. A francia elnök pedig Washingtonba látogatott – ezt találtuk a világsajtóban Oslotól Bécsen át Budapestig, valamint New Yorktól Londonon át Pekingig.

Heves tiltakozások Kínában

A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap így kommentálja a több kínai városban folyó tüntetéseket:

„Rendkívüli eset, hogy az emberek több kínai városban az utcára vonulnak és a politikai vezetést támadják. Ilyesmi utoljára 1989-ben fordult elő, amikor több százezer diák tüntetett békésen a Tienanmen téren. Annak idején a kormány tankokkal verte le a tiltakozást. A »Június 4-e« és a »tienanmeni mészárlás« a mai napig cenzúrázott a kínai interneten. Ez a cenzúra nagyon sikeres: sok kínai fiatal valójában semmit sem tud a történtekről.”

A párizsi Libération című közép-baloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított napilap ezt írja a kínai tüntetésekről:

„Az emberek fegyelmezettségén felbuzdulva Hszi Csin-ping rezsimje azt hitte, hogy mindent kézben tart. Elképzelni sem lehetett, milyen hatással lesznek a kínai fiatalokra a katari világbajnokság élő közvetítései, amelyeken a tömegek szabadon, maszk nélkül szurkolnak. A szabadságvágy a világ különböző részein azt mutatja, hogy bármit is mondanak az autokraták, a tömegek továbbra is a demokráciáról álmodoznak.”

A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó, a republikánusokhoz húzó, konzervatív napilap további elnyomásra számít Kínában:

„Hszi Csin-ping államfő és a Kommunista Párt könyörtelenül le fogja verni a tiltakozásokat, ha azok folytatódnak. A párt biztonsági apparátusa felügyeleti képességeit és az arcfelismerés lehetőségét fogja használni a résztvevők azonosítására. Igy a következő napokban sok tüntetőt, ha nem is mindegyiket közülük, le fognak tartóztatni. És sokan egyszerűen eltűnnek majd.”

A kínai állami médiában azonban ritka a híradás az országban zajló tiltakozásokról. Ennek ellenére a szigorú zéró-COVID-politika még Kínában is kritikát kapott. A pekingi Xinjinbao című napilap ezért ezt követeli:

„A megelőzési és ellenőrzési intézkedéseket optimalizálni és finomítani kell, hogy a járványt a lehető leggyorsabban le lehessen győzni. Ez az egész lakosság érdeke. A járványok elleni küzdelem új irányelvei szerint ma már nem elég egyszerű és durva módszereket alkalmazni a járvány megfékezésére és egyben a gazdaság működtetésére. Erre most inkább új utakat kell felfedezni. A kerítések felállítása és a lakásajtók bezárása mindenesetre nem megoldás, mert az emberek jogait és egzisztenciájuk biztosítását is szem előtt kell tartani. Ezért intenzívebben kell kikérni a szakértők és az állampolgárok véleményét, hogy együtt küzdhessük le ezt a nehéz szakaszt.”

Az angol nyelven megjelenő pekingi China Daily című napilap kommentátora pedig a kormány zéró-COVID-politikájának megértését kérte:

„Bár a vírus kevésbé halálos a fiatalokra és az egészségesekre, nagyon fertőző, és különösen az idősebbeket érinti, és így kell figyelembe venni, hogy a kínai szárazföldön nagy számú idős lakos él. Közel 200 millió 60 év feletti ember él itt, ez több, mint az összes fejlett gazdaság idős lakosainak száma együttvéve. A szárazföldi kínai egészségügyi rendszer is kevésbé fejlett, mint az iparosodott országoké és az egészségügyi erőforrások megoszlása egyenlőtlen. Emiatt Kína úgy döntött, hogy ragaszkodik a szigorú COVID-megelőzési és ellenőrzési politikájához.”

Putyin uralma akadozik

A zürichi NZZ am Sonntag című liberális hetilap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök uralma akadozik az ukrán háború miatt:

„Úgy tűnik, Putyin Oroszországában minden hamis: az Ukrajna elleni háború, amelyet különleges műveletnek neveznek; a mozgósítás, amely nem hozott katonai sikert, csak több ezer orosz halálához vezetett; az orosz elnök »polgárokkal« való találkozásai, mindez koreográfia volt és garantáltan koronavírus-mentes. Vlagyimir Putyin egy látszatvilágban él, mint oly sok diktátor uralmának végső szakaszában. A Kreml protokollja már nem foglalkozik a manipulációk eltitkolásával. Így Oroszországban mindenki láthatja ezeket. A hazugságnak hagyománya van a cári birodalomtól kezdve Sztálin korszakán át egészen Putyinig. A hatalom ezt mindaddig elfogadta, amíg hasznot hozott az oroszoknak – nagyobb jólétet vagy akár csak zavartalan életet. Ennek most valószínűleg itt a vége. Putyin uralma megingott.”

„A civilizált Oroszország elhagyja az országot”, írja az oslói Dagbladet című liberális napilap:

„Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút, de azt sem engedheti meg magának, hogy elveszítse. Mozgósítása és az ukrán területek illegális annektálása megtörtént ugyan, bár hadserege mindenhonnan visszavonulóban van. Nemcsak a sikertelen ukrajnai annektálás miatt, de máshol is leomlanak a határok. A legnagyobb tüntetések az észak-kaukázusi Dagesztánban vannak, ahol a férfiak ellenállnak, hogy Ukrajnába küldjék őket ágyútölteléknek. Másrészt ott vannak a háborús gyújtogatók és a hírhedt Wagner-milícia, amely katonákat toboroz a börtönökben. A civilizált Oroszország elhagyja az országot. Már több mint félmillió ember menekült el.”

27 szuperfeltétel dönt a pénzről

Nincs tagország, amellyel szemben Brüsszel olyan szigorú lenne a vissza nem térítendő támogatásért, mint Magyarország, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

“A mintegy 3000 milliárd [forintos] uniós felzárkóztatási támogatás felfüggesztését javasolja várhatóan az Európai Bizottság […], de a 2300 milliárdos helyreállítási pénzekhez a jelek szerint hozzájuthat Magyarország – szigorú feltételekkel.

Magyarországnak 27 „szuperfeltételt” kell teljesítenie: nincs tagállam, amellyel szemben ilyen sok és ilyen kemény előírást szabtak volna a vissza nem térítendő támogatásért cserébe. A feltételek többsége már ismert volt, de mára világossá vált az is: két szuperfeltétel kötődik az európai uniós pénzfelhasználás megbízható belső ellenőrzési rendszerének a működéséhez.

Az Orbán-kormánynak kivétel nélkül minden szuperfeltételt végre kell hajtania, ráadásul százszázalékosan, ha egyáltalán pénzhez akar jutni ebből a közösségi borítékból. A végső szót decemberben az uniós kormányok mondják ki, de döntésüket nagyban befolyásolni fogja a szerdai bizottsági indítvány.

A 27 megkötés nagy része azokat a már többször ismertetett korrupcióellenes intézkedéseket tartalmazza, amelyek végrehajtását az Orbán-kormány november 19-ikéig vállalta a pénzmegvonással fenyegető, úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Az eredetileg 17 elemből álló csomag része például a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, az ügyészi döntésekkel szembeni jogorvoslat biztosítása, új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetése az állami vezetők számára, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése, az együttműködés megerősítése az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF), az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának jelentős csökkentése.

Információink szerint a 17 korrupcióellenes intézkedésből néhányat részekre bontanak, így a 27-ből ezek az elvárások 21-et fognak kitenni. A maradék hat szuperfeltételből négy kapcsolódik az igazságszolgáltatás elvárt reformjához. Ezek: az Országos Bírói Tanács hatáskörének kibővítése úgy, hogy beleszólása legyen az igazságszolgáltatási rendszer kulcsfontosságú pozícióiba történő kinevezésekhez; egyértelmű szabályok bevezetése a bíróságok átláthatóbb és elfogulatlanabb igazgatásának biztosítására; a kormány azon kiváltságának megszüntetése, hogy megtámadhatja a jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróság előtt; annak a gyakorlatnak a felszámolása, hogy a Kúria megpróbálja megakadályozni a bírókat abban, hogy az EU Bíróságával konzultáljanak.

[…] Ha a kormánynak sikerül teljesítenie mind a 27 elvárást, akkor a jövő év első felében jó eséllyel megkaphatja a helyreállítási támogatás első részletét, állítják Brüsszelben.”

„A végén még Orbán Viktort is meglepte Brüsszel kemény politikája” – írja a zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap arról, hogy az Európai Bizottság javasolta, vonják meg Magyarországtól a 13 milliárd euró kézbesítését:

„Magyarország miniszterelnöke a végletekig tolta a játékát. Ezzel még az egykor szövetséges visegrádi államokat, Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot is bosszantotta. Orbán most már biztosan nem számíthat Lengyelországra. De ő a NATO-ban is késlelteti Finnország és Svédország nyugati szövetséghez való csatlakozásának ratifikálását. Magyarország ezen kívül ellenzi a vállalati nyereség globális minimumadójának EU-n belüli bevezetését is, amelyről egyhangúlag kell dönteni. A zsarolási akciók most a magabiztos budapesti kormányfő ellen irányulnak. Brüsszel és az európai partnerek most úgy tekintenek magukra, mint akik már előnyben vannak.”

Macron Amerikába látogat

És a végén kitérünk Macron francia elnök az Egyesült Államokban tett látogatására. A londoni The Guardian című független napilap erről ezt írja:

„Emmanuel Macron francia elnök washingtoni látogatása során engedményeket fog kérni az európai vállalatok számára, hogy azok egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek az amerikai gyártókkal. Emellett szóvá fogja tenni az európaiak csalódottságát az EU-nak eladott amerikai gáz magas ára miatt. Nagyobb változásokat azonban nem valószínű, hogy el tud majd érni Biden inflációcsökkentési törvényben, az irány azonban mindenesetre egyértelmű: Biden egyöntetően a célratörő USA érdekeit helyezi előtérbe a feltörekvő többpólusú globális gazdasággal szemben. Biden politikai irányvonala ezért  ébresztőt jelent az európai politikusok számára. Elmúltak azok az idők, amikor a szabadkereskedelem jóban-rosszban vitathatatlan stratégiai célja volt a Nyugatnak.”

A párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilap pedig ezt állítja Macron amerikai útjáról:

„A Fehér Ház nem tesz engedményeket, hanem némi felháborodással utasítja el azt a gyanút, hogy profitálhat az ukrajnai konfliktusból. Ehelyett az elkötelezettségét hangoztatja, és arra ösztönzi az európaiakat, hogy növeljék Ukrajnának szánt segélyeiket. Ez nem más, mint egy transzatlanti viszály, amelyre Putyin orosz elnök hónapok óta vár, és Macron elnök befolyásának újabb próbatétele.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)