11.474 euró – ennyi volt a legmagasabb ára egy lakás négyzetméterének az első negyedévben, és a szóban forgó, a Belgrád Víziváros negyedben található lakás 143 négyzetméteres volt. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a legdrágább, összesen 383 négyzetméteres lakásért 2.601.888 eurót fizetett a vevő.
A legdrágább (189 négyzetméteres) üzlethelyiség Vračaron cserélt gazdát 6.878 eurós négyzetméteráron, a legtöbbet pedig – 1.996.483 eurót – egy 990 négyzetméteres üzlethelyiségért Újbelgrádban fizettek ki.
A legtöbb pénzt szintén Belgrád Vízivárosban fizettek egy garázsért, ami 58.400 euróba került.
A legdrágább egységáron a surčini községben, Dobanovciban adtak el egy 66,2 ár kiterjedésű mezőgazdasági földterületet, mégpedig 29,9 eurós négyzetméteráron, de az első negyedév legdrágább, 107 hektáros mezőgazdasági parcellájáért Titelnél kellett fizetni, összesen 1.279.655 eurót.
Szerbiában összesen 1.642.369.253 eurót költöttek el ingatlanvásárlásra, ami 2,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az adásvételek száma, ami az év első 3 hónapjában 29.275 volt, 9,5 százalékkal kisebb, mint 2022 első negyedévében. A legtöbb pénz (861,1 millió euró) az ingatlanpiacon a lakásokra ment el.
Ebben az időszakban az ingatlanok 7 százalékát fizették ki hitelekből, és ez 5 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi periódushoz képest. A hitelek nagyobb részét lakásvásárlásra fordították a vevők: a szerbiai lakások 18 százaléka kelt el ilyen finanszírozással, ami 10 százalékkal kevesebb, mint 2022 első negyedévében.
Illusztráció: Belgrád Víziváros
