A volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) utódlásáról szóló megállapodást 2001-ben kötötték meg Bécsben, és három évvel később, az utolsó utódország, Horvátország aláírásával lépett hatályba. Az akkori tagországok, azaz Szerbia és Montenegró, Horvátország, Szlovénia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina hét vagyonmegosztási szerződést írtak alá. Ennek kapcsán már sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire volt sikeres ennek lebonyolítása?
Jugoszlávia felbomlása után a diplomáciai negyedekben található rezidenciákat, nagykövetségeket és lakásokat szerte a világon fel kellett osztani a volt köztársaságok között, összesen 123 ilyen épület várt „új gazdára” – írja a szerb köztévé (RTS).
Ezt a munkát a Diplomáciai-Konzuli Vagyonelosztási Vegyes Bizottságra bízták, amely minden utódország számára kvótát határozott meg, így Bosznia-Hercegovina 15 százalék, Észak-Macedónia 8 százalék, Szlovénia 14 százalék ingatlanvagyont kapott. Többek között ez utóbbi kapta meg az amerikai jugoszláv nagykövetség épületét is.
A megállapodás értelmében Horvátország a diplomáciai képviseletek csaknem negyedét kapta meg, az ország így többek között Párizsban, Bécsben, Hágában, Lisszabonban, Új-Zélandon és Brüsszelben is szerzett ingatlanokat.
Az ingatlanok kevesebb mint 40 százalékát birtokló Szerbia eddig 25 országban 40 ingatlant örökölt.
„Ami a diplomáciai javak elosztását illeti, mindannyiunk érdeke, hogy a folyamat a lehető leggyorsabban véget érjen. A diplomáciai vagyon elosztásával azonban sok probléma adódik, főképp az annak lebonyolításához szükséges dokumentációt illetően. Még 11 államban 16 épületet kell kiosztani, amelyek közül a legfontosabb épület Moszkvában található, és feltételezem, hogy ez lesz a legnehezebb tárgyalás az elosztását illetően”- mondja Prof. Dr. Aleksandar V. Gajić, a Szerbiai Külügyminisztérium vezető jogi tanácsadója
A volt jugoszláv köztársaságok négyszer, 2006-ban és 2012-ben az úgynevezett zágrábi határozatokkal osztották fel az ingatlanokat, ekkor összesen 29 épület talált új gazdára. 2019-ben Belgrádban további hat ingatlan, 2022-ben Szarajevóban pedig még öt épület sorsáról döntöttek.
A javakat elosztó vegyes bizottság következő ülését az év végére tervezik Zágrábban, és mind az öt utódállam úgy véli, hogy a következő két évben végre véget érhet a vagyonfelosztási folyamat.
