Nagy jövőt jósolnak a szakemberek az apró mikrozöldségeknek, amelyek ma még szinte ínyencségnek számítanak szélesebb körben. Igazi szuperételről van szó, amiben hatalmas erő lakozik. Szemet gyönyörködtető élénk színük és kedvező táplálkozástani hatásuk miatt a mikrozöldségek kiemelt helyet érdemelnek a tányérjainkon. Az ízviláguk is nagyon jellegzetes.
A csírák már megállíthatatlanul terjednek a gasztronómiában, velük szemben még csak most törnek utat maguknak a mikrozöldek, amelyek a csíráknál fejlettebb állapotú zsenge növények, a levágott termék a szárat és a sziklevelet is tartalmazzák, de a gyökeret nem. Bizonyos mikrozöldeknél (koriander, napraforgó) a maghéj még rajta lehet a kis növényeken, de a legtöbb fajnál ez leesik, mire vágásra és csomagolásra kerül.
Az óbecsei Sznopcsek Berkec Jutka a férjével, Sznopcsek Lászlóval, illetve fiaival, Sznopcsek Berkec Zsigmonddal és Papp Ignáccal együtt 2016-ban alapította az organikus gyümölcstermesztéssel foglalkozó SBP Agriculture nevű gazdaságot. Fél hektárnyi területen sárgabarackot, mandulát, körtét, birsalmát, epret termesztenek, és tavaly februárban belevágtak a mikrozöldek termesztésébe is, ami egy nagyon munkaigényes kultúra, a kertészet igazi „kézműves szektora”.
Mindennapos törődést igénylő mininövények
Ehhez a „kézműves” termesztéshez kell egy megfelelő helyiség, ahol ki lehet alakítani a polcrendszert. Fénycsöveket kell felszerelni, amik biztosítják az ideális fényt a növények növekedéséhez. Aztán be kell szerezni az ültetőtálcákat, a speciális földet, a biominőségű, GMO-mentes vetőmagot.
Sznopcsek László és Sznopcsek Berkec Jutka
– Sokat kísérleteztünk, mire megtaláltuk az ideális körülményeket minden magtípusnak. Bizonyos fajoknak szükséges az előáztatás a vetés előtt, másoknál ez nem követelmény. Az ültetést követi a sötétben töltött csíráztatási időszak, ezután kikerülnek a fényre a már kihajtott kis növények, és jó sok tisztított vizet kapnak. Fontos szerepet játszik még a hőmérséklet és a páratartalom is. Egy átlagos termesztési fázis a beáztatástól a szüretelésig 7–12 nap között alakul. A mikrozöld a magban lévő keményítőből, tápanyagokból fejlődik ki a vágási méretig, nem kap semmi mást – mondja Jutka.
Tulajdonképpen a mag csíráztatását követő második fázisban leszüretelt zöldségnövényekről van szó. Ahhoz, hogy szombatonként mindegyik mikrozöld ott legyen az óbecsei piac pultján, ügyesen kell időzíteni a vetést, mert a különböző fajoknak eltérő a termesztési ideje. A mikrozöldség szikleveleit követő első levélpár kifejlődése után vágják le a növénykéket ollóval a föld felett. A betakarításkor a növény nagysága fajtától függően 3,5–4 centimétertől 10 centiméterig terjed.
A mikrozöld valóságos vitaminbomba
Az alapvető különbség a csírák és a mikrozöldek között az, hogy a csíráknál a kis hajtást, a gyökeret és a magot is elfogyasztjuk, valamint a csíratermesztésnél vízkultúrában termesztenek, talajjal nem is találkozik a növény. A mikrozöld abban is különbözik a csíráktól, hogy földben vagy termesztőközegen (például kenderroston) fejlődik, és szüksége van napfényre vagy helyette mesterséges megvilágításra. Még a különböző fajokból készült csíráknak is egymáshoz hasonló az íze, míg a mikrozöldek íze sokkal differenciáltabb és erőteljesebb.
– A mikrozöldekben 4-től 40-szer több vitamin, aminosav, enzim, antioxidáns és ásványi anyag van, mint a kifejlett növényben, ugyanis a magból ebbe a pár centis növénybe koncentrálódik minden. Emellett ez a növény tiszta, vegyszermentes, és a földje is tiszta és erős – állítja Jutka.
A mikrozöldek remek kiegészítői a salátáknak is
A mikrozöldeket egyelőre kevesen ismerik és vásárolják, de Jutkáék azon vannak, hogy minél többen felismerjék a bennük lévő értékeket. Állandó vevőkörük van, akik jelenleg 14 fajta (lila káposzta, napraforgó, sárgarépa, japán és kínai retek, lucerna, rukkola, zsázsa, azaz vízitorma, brokkoli, cékla, csemegekukorica, borsó, metélőhagyma, káposzta) mikrozöldből válogathatnak, de kedveltek a keverékeket tartalmazó dobozkáik is.
Felénk még az éttermekben is csak 3-4 éve használják a mikrozöldségeket, ott is főleg díszítésre, de egyre több helyen kerül salátákba, húsok mellé. A mikrozöldet ráhalmozhatjuk a szendvicsünkre, krémlevest is főzhetünk belőle, de turmix, öntet, mártogatós is készíthető belőle – ilyen könnyen válhat a hétköznapi étrendünk részévé.
Mikrozöld az űrben is?
A Pennsylvania Állami Egyetem által végzett kutatások szerint a jövőben a mostaninál sokkal alapvetőbb feladatot láthatnak el a világ élelmiszer-biztonságában.
A mikrozöldségekkel az ember képes olyan helyeken is friss, tápláló élelmet termeszteni, melyek egyébként mezőgazdasági szempontból sivatagnak számítanak. A mikrozöldségek rendkívül gyorsan termeszthetők, csak minimális tápot igényelnek, azonban hatalmas lehetőséget jelentenek az alapvető tápanyagok, antioxidánsok terén. Mezőgazdasági technológiák segítségével olyan mikrozöldségeket lehet termelni, amelyek speciális táplálkozási igényeket elégítenek ki, vagy épp valamilyen mikrotápanyag-hiányt képesek pótolni. Az, hogy krízishelyzetekben könnyen használhatóak, az élelmiszer-biztonság kérdésében jelent nagy segítséget.
A NASA és az ESA is a mikrozöldségeket tartja a hosszú távú űrutazások során termelhető és fogyasztható friss zöldségnek.
