A hiány kirakata és a megtévesztés vására címmel írt jegyzetet honlapján Bozóki Antal a vajdasági magyar felsőoktatási börzéről. Szövegét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Szeptember 13-án tartották meg a 7. Edu-Expót, vagyis a vajdasági magyar felsőoktatási börzét a Zentai Sportcsarnokban a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatásával. A rendezvényt úgy harangozták be, hogy azon azokat a felsőoktatási intézményeket mutatják be, melyekben teljesen vagy részben magyar nyelvű oktatás folyik.
A Pannon RTV Közügyek című adásában Itthon továbbtanulni, magyar nyelven címmel számoltak be az eseményről. A beharangozó szerint a rendezvény célja, hogy felhívják a figyelmet a magyar tannyelvű oktatási lehetőségekre Vajdaságban.
A műsorban Fremond Árpád, az egypárti (VMSZ-es) MNT elnöke elmondta, a vásár „lényege, hogy a felsőoktatási intézmények, ahol magyar nyelven is tudnak tovább tanulni a fiatalok, azok be tudjanak mutatkozni, illetve az MNT is a gyermekeknek vagy a fiataloknak a saját programját be tudja mutatni. Nagyon sikeresnek ítéljük meg ezt a rendezvényt, hiszen 13 olyan felsőoktatási intézmény volt jelen, ahol magyar nyelven tudnak továbbtanulni a fiataljaink és közel 700 fiatal jelent meg a rendezvényen és 22 középiskola volt a partnerünk. […] Fontos az, hogy minél több impulzus érje a fiatalokat, minél több fiatalt megpróbáljunk rábeszélni arra, hogy itthon tanuljon tovább, hiszen fontos az, hogy továbbtanuljunk, és hogy itthon tanuljunk tovább.”
Az MNT-elnök nyilatkozata szerint Vajdaságban van 13 olyan felsőoktatási intézmény, ahol magyar nyelven folyik a felsőoktatás. Ez egy nagyon meglepő kijelentés annak, aki itt él.
A Vajdasági RTV 2023. szept. 18-i Napjaink c. műsorában dr. Námesztovszki Zsoltot, az MNT oktatási bizottságának elnökét kérdezte Vojvodity Ágnes műsorvezető arról, hogy Vajdaságban hány felsőoktatási intézményben folyik teljes magyar nyelvű képzés, illetve hányban részleges.
– A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon (MTTK) négy alapszakon, két mesterszakon, majd a Műszaki Szakfőiskolán öt szakon, a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén magyartanárokat képeznek teljesen magyarul. A VM4K-ban (Vajdasági Magyar Képző-, Kutató-és Kulturális Központban), ahol székhelyen kívüli kihelyezett képzések folynak, a zentai Konzultációs Központban a MATE kertészeti képzése, Zomborban az Ápolószak. Az egész felsőoktatási rendszerhez hozzátartozik az Európa Kollégium, amely egy szakkollégiumi rendszert működtet […], én igazából ezt is odasorolnám a vajdasági magyar felsőoktatáshoz, illetve ugye a VMTDK (Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia), és az összes olyan kiegészítő, a VIFÓ (Vajdasági Ifjúsági Fórum), a VaMaDiSz (Vajdasági Magyar Diákszövetség), amely kapcsolódik. A többi karon igazából tanárfüggő, hogy van-e olyan tanár, aki magyar vagy ért magyarul, ez igazából erre korlátozódik, hogy igazából ő engedélyezi-e vagy partner-e abban, hogy magyarul megtartsa az előadást vagy az előadás egy részét, teljes kurzust vagy pedig nyitott arra, hogy magyarul lehessen vizsgázni, de ez igazából már egy korlátozott történet – válaszolta dr. Námesztovszki Zsolt.
A Napjaink interjúalanya, dr. Námesztovszki Zsolt három (!!) hazai egyetemi/főiskolai intézményt tudott felsorolni, ahol teljes magyar nyelvű képzés folyik, majd áttért a magyarországi kihelyezett levelező tagozatok, tömbösített konzultációk, hétvégi gyorstalpalók felsorolására. A Fremond által említett 13 felsőoktatási intézmény, ahol magyar nyelven folyik a tanítás, még így sem állt össze. (Námesztoszki a hevenyészett felsorolásból még ki is felejtette a Művészeti Akadémia színészképző magyar tagozatát, amely kétévenként nyit osztályt.)
Hogy lehetséges, hogy a Közügyek műsorvezetője nem csodálkozott el az MNT-elnök állításán és miért nem kért pontosítást? Az egyszerű néző higgye el, hogy Vajdaságban van 13 egyetemi kar, ahol magyarul tanulhatunk? A börzére ellátogató diákok „rábeszélése” félrevezető információkra épült, majd ugyanezeket a TV-ben is reklámozzák?
Dr. Námesztovszki Zsolt a „nincs is nagyon mit felsorolni” kínos benyomását azzal igyekezett eltussolni, hogy áttért az egyéb kategóriára, a „kiegészítőkre”, a kollégiumok, diákszövetségek, rendezvények emlegetésére, amelyeket ő „igazából” ide sorolna – nyilván azért, mert nemigen van mit felsorolni.
Felvetődik a kérdés, mire is kell, kellene „rábeszélni” (Fremond szerint) a vajdasági pályaválasztókat?
Vajdaságban sajnos évek óta megfigyelhető a görcsös igyekezet, hogy a VMSZ és az MNT tisztségviselői a párt utasítására megpróbálják elkendőzni a vajdasági magyar felsőoktatás siralmas állapotát, megtéveszteni az embereket. A vajdasági magyar felsőoktatási szakokról már Hajnal Jenő korábbi MNT-elnök is zavaros és hamis jelentéseket adott itthon és Magyarországon, Vicsek Annamária oktatási államtitkár, a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ (egyik) alelnöke, stb. a hazai és az uniós fórumokat igyekszik megtéveszteni, Kovács Elvira ugyancsak VMSZ-alelnök, stb. folyamatosan megtévesztő jelentéseket ad az unió számára.
Az ilyen hamis, saját érdekeinket eláruló igyekezet különösen kiütközött a zentai „börzén”, ahol a középiskolásoknak magyar tannyelvű pályaválasztási lehetőségeket akartak kínálni – 1. pálya, 2. magyar tannyelv és 3. választási lehetőség nélkül!
Námesztovszki Zsolt okfejtésének különlegességét az „igazából” szó ismételgetése jelenti. Magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények „igazából” majdhogynem nincsenek, de „igazából” valamiféle „kiegészítőkkel” helyettesíthetők?!
Börzét rendeztek 700 középiskolásnak, miközben a megfogalmazott cél (Itthon továbbtanulni, magyar nyelven) teljesítésére a szervező alig tud valamit felkínálni?
A lehetőségekről szóló beszélgetésben az interjúalany, aki egyébként az MTTK tanára, végül azt fejtegeti, hogy a szerb tannyelvű vajdasági karokon a vajdasági magyar hallgató a tanár „nyitottságára”, engedélyére kellene, hogy támaszkodjon valamiféle privát kapcsolatot kezdeményezve, ha magyarul szeretne tanulni, vizsgázni a tanulmányai alatt az adott egyetemen. Hátha a tanár megengedi?
Námesztovszki nem tudja, hogy az egyetemi tanár nem lehet „nyitott”, nem tarthat előadást magyarul, ha a karon a szerb a tannyelv? Dr. Námesztovszki Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke, aki épp készíti az oktatási stratégiát, egy ilyen mindenki számára megalázó „megoldást” kínál a vajdasági magyar hallgatóknak? A vajdasági magyarság legmagasabb közigazgatási szerve, az MNT részéről nemcsak törvénytelen, hanem ugyancsak döbbenetes, szánalmas és kiskorúsító ez a javaslat!
Námesztovszkinak tudnia kellene, hogy minden karon az alapszabály rendelkezik arról, hogy milyen nyelven/nyelveken folyhat az adott intézményben az oktatói tevékenység. Javaslatával ő, az MNT oktatási bizottságának elnöke arra sarkallja az érintetteket, tanárokat és egyetemistákat, hogy suba alatt, kiskapukat keresve szegjék meg az egyetem statútumát. Ahelyett, hogy a magyar nyelvű felsőoktatási intézményrendszer fejlesztéséért állna ki! Dr. Námesztovszki azonban nincs egyedül ennek az ötletnek a hirdetésében. A Napjaink bejátszásában Vicsek Annamária oktatási államtitkár is megszólalt:
– A vajdasági magyar politikum évek óta azon dolgozik, hogy megteremtse azokat a feltételeket, hogy a fiatalok itt a Vajdaságban, a szülőföldjükön tudjanak minden szinten tanulni. Az óvoda, az általános iskola és a középiskola után nem áll meg a magyar tannyelvű oktatás. Ezt bizonyítja az is, hogy nagyon sok olyan felsőoktatási intézmény mutatkozott itt ma be, amelyen lehet, hogy a tanítás nyelve szerbül folyik, viszont az Újvidéki Egyetem minden karán vannak olyan magyar anyanyelvű tanárok is, akik segíteni tudnak a diákoknak, hogy például magyarul vizsgázhassanak náluk. Éppen ezért fontos, hogy itt bemutatkozhatnak, hogy megismerjék azokat a lehetőségeket, amelyeket az MNT itt most tálcán felkínál nekik. Az én feladatom pedig oktatási államtitkárként csak az, hogy megerősítsem mindazokat a történeteket, amelyek az Oktatási Minisztérium berkébe tartoznak, hogy az érvényesülés anyanyelven történhessen a szülőföldön – mondta az államtitkár.
Vicsek Annamária szerint pártja évek óta dolgozik a magyar anyanyelvű oktatáson óvodától egyetemig. Ezek szerint a VMSZ évek óta semmit nem tudott fejleszteni a vajdasági magyar felsőoktatási intézményrendszeren, mert a dr. Námesztovszki Zsolt által felsorolt három hazai intézmény már régóta megvan, az MTTK a legfiatalabb, 2006-ban hozták létre.
Min dolgoznak tehát a VMSZ politikusai? A megtévesztésen? Amit „tálcán kínáltak fel” Zentán a fiataloknak?! Ennyire lenézik a pályaválasztó fiatalok ítélőképességét?
Az egyetemista magyar tannyelven Vajdaságban választhatja az óvó- és tanító, a kommunikátor és a nevelői szakot, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola gyakorlati szakirányait és lehet magyartanár vagy színész. A többi karon szerbül tanulhat. A magyarországi kitolt tagozatok nem képezik a vajdasági felsőoktatási intézményrendszer részét. Ezek a tömbösített konzultációk, hétvégi gyorstalpalók, esti tanfolyamok nem jelentenek igazi egyetemista életet, munka-család mellett, mellesleg el lehet intézni.
Ezt érdemlik a vajdasági magyar fiatalok?
Ezek lennének az államtitkár asszony szerint a kecsegtető lehetőségek, amelyek „megerősítik mindazokat a történeteket, amelyek az Oktatási Minisztérium berkébe tartoznak, hogy az érvényesülés anyanyelven történhessen a szülőföldön”?
Vicsek megélhetési politikus számára nem a közösség érdekvédelme a lényeg, hanem, hogy ügyeletes káderként megerősítse a demagógiát és felvegye a semmittevésért a fizetését?
Államtitkárként előállt ugyanazzal a szégyenletes javaslattal, hogy a vajdasági magyar hallgató folyamodjon „segítségért” a szerb tannyelvű karon, hátha tudna magyarul vizsgázni egy-egy magyar tanárnál.
Az egész nyomorúságos javaslat mellőzi azt a tényt, hogy ha valaki szerbül hallgatta az előadásokat és szerb könyvekből tanult, vajon hogyan tudna felelni magyarul, ha nem birtokolja a magyar szaknyelvet, kifejezéseket…
A vajdasági magyar felsőoktatási és tudományos intézményrendszer fejlesztésének leállítása, zsákutcába terelése Pásztor István VMSZ pártelnök nevéhez kötődik, aki a vajdasági egyetemi tanárok és a Vajdasági Magyar Doktorandusz Szervezet egyetemalapításra tett javaslatait még 2015-ben ignorálta, diktatórikus önkénnyel lesöpörte az asztalról, kipellengérezte és igyekezett megbosszulni.
Helyette létrehozták a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató-és Kulturális Központ (VM4K) nevű intézményt, amely Pásztor István élettársa, a VMSZ elnökségi tagja, az MNT kulturális bizottságának elnöke, Lovas Ildikó „koordinálásával”, magyarországi donációkból biztosítja a különféle kihelyezett egyetemi képzéseket. (Lovas MNT-tagsága egyébként éles érdekütközésben van a VM4K-ban betöltött tisztségével!)
Pásztor István, nyomában a VMSZ és az MNT vezetői, majd a magyarországi politikusok nem támogatták a vajdasági magyar egyetem létrehozásának szükségességét sürgető szakmai elképzeléseket, hanem rábólintottak a VM4K megnyitására – hogy Lovasnak legyen mit és hol koordinálni!
Veszélyes dolog autokrata pártpolitikai döntéseket hozni egy ilyen témában, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági magyarság jelenét és jövőképét!
A napokban jelent meg a hír, hogy „székhelyen kívüli akkreditált alapképzés indul az SZTE (Szegedi Tudományegyetem) Juhász Gyula Pedagógusképző Karán Szabadkán… A konzultációk helyszíne pedig a VM4K.
Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyik alapképzéséről van szó, a közösségszervezőiről, amely hatszemeszteres, illetve három évig tart. A kar a Szekeres László Alapítvány és a VM4K együttműködésével hirdette meg a felvételi lehetőséget a közösségszervező BA szak levelező munkarendű képzésére.
– Ez egy lényegében levelező jellegű képzés, ami azt jelenti, hogy tömbösítve lesznek „a helyszíni órák, hetente vagy kéthetente péntek délután és szombat egész nap. Kétféleképpen zajlanak majd, egyik az, hogy eljönnek Szegedről a tanárok és személyesen megtartják az előadásokat, tantermi formában, de lesznek olyan elméleti órák is, amelyeket online formában tartanak meg. Az MTTK két tanára is segít a képzésben, és ők is tartanak majd előadásokat a VM4K-ban.
A megszerzett alapszakos oklevelet a szerbiai hatóságok is elismerik és honosítják. A konzultációk helyszíne a VM4K. Mind a szűrés, mind a kurzus ingyenes, a Magyar Kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg – olvasható a Magyar Szó, 2023. szeptember 28-án közölt, A tanulmányi szint emeléséért című cikkében.
A VM4K-ban másféle kurzusokat is tartanak, pl. „nagy erővel azon dolgoznak a Semmelweis Egyetem Pető András Karával, hogy konduktori (pedagógiai szakember – B.A.) alapképzést indítsanak Szabadkán, és legyenek helyi szakembereink. Egy komplex, négyéves képzésről lenne szó azok számára, akik erre a pályára szeretnének menni”.
Felvetődik a kérdés, hogy az MTTK tanárai miért nem a saját, állami egyetemi karukon emelik „a tanulmányi szintet”, hogy-hogy nem ott igyekeznek akkreditáltatni egy „közösségszervező” szakot? Saját intézményük érdekeivel szemben átmennek a konkurens céghez tanítani tiszteletdíjért?!
A vajdasági magyar felsőoktatásban, ha lehet szó ilyesmiről, óriási bajok vannak, amit az oktatás és politika szoros összefonódása (pontosabban: a felsőoktatás és tudomány politikai leigázása) csak fokoz. Így kerülhetett sor arra is, hogy a VMSZ-káderek vajdasági magyar felsőoktatási börzéje a hiány kirakatává és a megtévesztés vásárává lett.
BOZÓKI Antal
Edu-Expo Zentán (Fotó: Pannon RTV)
