A vártnál jobb volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése Szerbiában, két százalék helyett 2,6 százalék lett. A Világbank 2024-re 3,5 százalékkal kalkulált. A gazdaság gyorsabb növekedéséhez a fogyasztás mellett a kormánynak az áruk és szolgáltatások kivitelének a támogatását is serkentenie kellene.
„Az utóbbi időben javult a kereskedelmi mérleg, de erre az import csökkenése, és nem a kivitel növekedése miatt került sor. Az Európai Unióban a helyzet rosszabb, ami a mi piacunkra is hatással van. A mi kivitelünket drágítja a dinár erősödése” – közölte Lazar Šestović, a Világbank szerbiai szakértője. A Világbank szerint reálisan 140 dinárt kellene fizetni egy euróért.
Az infláció csökken, de még mindig itt a legmagasabb a régióban, és a fix dinárárfolyam is hozzájárul a lassúbb csökkenéshez. A Világban és a Szerb Nemzeti Bank is azzal számol, hogy az infláció az év derekára a céltartományba kerül (3±1,5 százalék), az átlagos éves infláció pedig 3,7 százalék lesz.
A szegénységi arány az egész Nyugat-Balkánon 35 százalék körül alakul, azaz ennyi ember él naponta kevesebb, mint 6,4 euróból. A helyzetet jobban kifejezi az, hogy a felnőtteknek több mint a harmada olyan háztartásban él, ahol nem tudnának megküzdeni azzal a helyzettel, ha váratlanul a fő jövedelemforrásuk nélkül maradnának. Ezt azt jelenti: ezeknek a családoknak ebben az esetben nem lenne annyi tartalékuk sem, hogy adósság nélkül két hétnél tovább megéljenek.
Illusztráció: Pixabay
