A Covid-19 világjárvány utáni időszakban egyre többen tapasztalják, hogy gyakrabban betegszenek meg. A Bloomberg News és az Airfinity Ltd. elemzése szerint legalább 13 fertőző betegség – köztük a nátha, kanyaró és tuberkulózis – előfordulása meghaladja a járvány előtti szintet sok régióban. Az eredmények azt mutatják, hogy 44 országban legalább egy fertőző betegség előfordulása tízszer nagyobb, mint a járvány előtti alapszint.
A kutatók még mindig próbálják megérteni ennek okait. Az egyik lehetséges magyarázat az alapimmunitás eltolódása a COVID-zárlatok miatt. Emellett a világjárvány hatással volt a vakcinák beadására és a szabályok betartására is. Az éghajlatváltozás, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátórendszerek elhasználódása szintén hozzájárulhatnak ehhez.
Az Egyesült Államokban az influenzás megbetegedések száma mintegy 40 százalékkal nőtt a pandémia előtti évekhez képest. Kínában a szamárköhögés esetei az első négy hónapban 45-szörösére emelkedtek tavalyhoz képest. Ausztrália egyes részein pedig az RSV (légúti óriássejtes vírus) esetei csaknem megduplázódtak. Argentína minden idők legsúlyosabb dengue-járványa ellen küzd. Japánban rejtélyes módon megugrott a Streptococcus A (torokgyík) előfordulása. A kanyaró visszatért több mint 20 amerikai államban, az Egyesült Királyságban és Európában egyes részein is. Világszerte 7,5 millió embernél diagnosztizáltak újonnan tuberkulózist 2022-ben – ez a legrosszabb év azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet elkezdte globálisan figyelni ezt a betegséget.
A Financial Post cikke felidézi az immunitási adósság elméletet, ami azt mondja, hogy a Covid-járvány idején elrendelt lezárások miatt az emberek akkor megvédték magukat a koronavírus-fertőzés ellen, de a világ újranyitásakor sebezhetőbbé váltak az emberek. A hatás erőteljesebb a fiatal gyerekeknél, akiknek vadonatúj immunrendszerét kezdetben a társadalmi távolságtartás, az online órák és a maszkok védték. Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem Közegészségügyi Karának epidemiológiai tanszékének vezetője viszont úgy gondolja, hogy a fertőzések fokozott felügyelete és a tesztelések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy magasabb esetszámokat látunk bizonyos betegségeknél.
Ugyanígy a halálozások terén is érdekességeket figyeltek meg. Bizonyos országokban a halálozások magas szintje és tartós emelkedése azt az elméletet támasztja alá, miszerint a koronavírus-járvány során alkalmazott lezárások lényegében életben tartottak olyan embereket is, akik normális környezetben, a szabadon keringő vírusok és baktériumok miatt meghaltak volna. Kanadában, Japánban, Szingapúrban és Németországban – a Covid megfékezésében élen járó országokban – most szokatlan mértékű többlethalálozás tapasztalható. Ezzel szemben azokon a helyeken, ahol annak idején nem sikerült megfékezni a Covid terjedését, például Bulgáriában, Romániában és Oroszországban, a halálozási arányok a pandémia előtti szintre állnak – írja a portfolio.hu.
Jeremy Farrar, az Egészségügyi Világszervezet vezető tudósa a lapnak adott nyilatkozatában kiemelte: a koronavírus-járvány akut veszélyhelyzete elmúlt, de a következményei még mindig velünk vannak. „A jelenlegi helyzet túllépéséhez elengedhetetlen a társadalom vakcinákba vetett bizalmának újjáépítése” – mondta Farrar.
Illusztráció: Pixabay
