Kibújt belőlem a valamikori pedagógus – mégiscsak munkaéveim több mint felét általános iskolákban és gimnáziumokban „múlattam el” –, miközben olvasom a jelenlegi MNT-elnök minden hozzáértést mellőző ömlengését a Új magyar tannyelvű középiskolai szakok nyílnak Vajdaságban írásban. Kénytelen vagyok szóról-szóra idézni egy részt, ami igencsak magyarázatra szorul:
„Idén 1240 nyolcadikos fejezte be magyar nyelven a tanévet, szeptembertől pedig 34 középiskolában 1996 férőhely várja az elsősöket, és több új szak is lesz magyar nyelven: Magyarkanizsán a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban új hároméves szakon virágkertésznek lehet majd tanulni, a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon élelmiszeripari biotechnológus-technikus szakot indít, a Zombori Műszaki Középiskolában pedig villanyszerelő szak nyílik.”
Igencsak magyarázatra szorul az, hogy 1240 végzős nyolcadikosra 1996 férőhely vár a középiskolákban. Talán tudják, hogy a végzős nyolcadikosok közül eddig sosem iratkozott mindegyikük középiskolába, az arány 80-85 százalék (de volt olyan év, amikor még ennyi sem) kívánkozott valamiféle továbbtanulást megvalósítani, azaz legjobb esetben 1050 körüli jövendő elsős középiskolásra számíthatunk. Tételezzük fel, ha átlagosan 25 gyermek jut be egy osztályba, akkor az összes férőhely majd 80 új elsős osztályt jelent. Akárhogyan is számolunk abból az jön ki, átlagosan minden osztályban 13-13 tanuló fog lenni.
Csakhogy vannak olyan „divatos” középiskolák, ahová a gyermekek tömegesen fognak jelentkezni, így azokban nemcsak telítődés (30 diák), hanem túljelentkezés is lesz. Ebből még a „plebsz” egyszerű tagja is – nem kell hozzá osztálytanítói, vagy valamilyen menedzseri, esetleg más oklevél – ki tudja silabizálni, a nem divatos középiskolák első osztályaiban csak 4-8 magyar gyermek fog lézengeni (már, ha jóváhagyják azok megnyitását).
Itt érdemes egy pillanatra megállni, hiszen a Magyar Nemzet Tanács 2023. november 15-én elfogadta A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZ- ÉS FELSŐOKTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA dokumentumot, amely állítja, a 2023/2024-es tanéveben mindösszesen 4185 magyar nebuló tanult valamilyen középiskolában. Hiába kerestem (legalább) a grafikus ábrázolását az általános iskolába, illetve a középiskolába iratkozó első osztályos gyermekek számának alakulását az elmúlt 10 évben, ezeket valaki vagy nem tartotta fontosnak, de még azt is el merem képzelni, ezek ismeretében a stratégiában felvázolt célok és feladatok teljesen értelmetlenné (de akkor sem tévedek, ha azt írom le: megvalósíthatatlanná) váltak volna, azaz e dokumentumban hiába „festették oly szép rózsaszínűre” a jövőnket!
Most még nem tudom eldönteni, örüljek-e vagy sem az új középiskolai szakoknak, hiszen tavaly pont Magyarkanizsán, a Beszédes József Mezőgazdasági Iskolaközpontban megszűnt a szerb nyelvű mezőgazdasággal kapcsolatos képzés – hiába voltak és vannak e nyelven is képzett szakembereik – de sebaj, az észak-bánsági szerb polgártársaink gyermekeinek a Szeged környéki települések némelyike biztosította a szerb nyelven folyó középiskolai oktatást!
Már csak az hiányzik, hogy megismerjük az általános iskolába induló magyar gyermekek számát is! Mindez csak azért érdekes, mert tudom, nagyon-nagy létszámcsökkenés várható, amelynek okai az elmúlt időszakból a következők:
1) a települések átlagéletkorának megnövekedése,
2) (gyermekeikkel együtt) a folyamatosan külföldre távozó fiatalok és középkorúak száma,
3) a születések számának drasztikus lecsökkenése. Igaz az is, ez némely településen nem olyan kifejezett, mert a belső migráció miatt a még ott levő magyarok (különösen) a bánsági falvakból „behízódnak” a még meglévő tömbmagyarság településeire!
Ami biztos, amikor nyilvánosságra hozzák a magyar osztályba iratkozott elsősök számát, ígérem, nem marad el az elemzés!
Balla Lajos
