Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić, elutasította Vlagyimir Putyin meghívását, hogy részt vegyen a BRICS-csúcson Kazanyban. Ehelyett Belgrádban fogadta az európai vezetőket: Donald Tusk lengyel, Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnököket, valamint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A találkozók során Vučić megjegyezte, hogy „Tusk miatt” nem lehetett ott Kazanyban, és utalt arra is, hogy Tusk Európa irányvonalával összhangban álló lépéseket várna Szerbiától, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókat is.
Vučić azt is kijelentette, hogy a szerb közvélemény megosztott abban a kérdésben, hogy az ország inkább a BRICS-szel vagy az EU-val szorosabb kapcsolatot ápoljon. A kérdés azóta is uralja a közbeszédet, főként a kormánypárti médiában, mely szerint az emberek fele-fele arányban támogatják mindkét lehetőséget.
A Faktor Plus igazgatója, Vladimir Pejić szerint ez a „kelet vagy nyugat” dilemmája, amely évtizedek óta jelen van Szerbiában.
„A BRICS, különösen Oroszország, mindig is érdekes téma volt a közvélemény számára, de amikor a gyakorlatról van szó, Szerbia végül mégis az EU-t választja” – mondta Pejić. Hozzátette, hogy bár mindkét oldal Szerbia figyelmét szeretné, paradox módon éppen a másik oldalhoz taszítják az országot.
A szociológus Darija Hajrić szerint a BRICS vagy EU választási kérdése egy hamis dilemma, ami inkább a társadalmi polarizáció fenntartására szolgál. Hajrić elmagyarázta, hogy míg az EU egy politikai és gazdasági unió, a BRICS elsősorban gazdasági együttműködést kínál, főként Európán kívüli országok számára.
„Sem az EU-hoz, sem a BRICS-hez nem lehet egyszerűen csatlakozni; a tagságot különféle kritériumok alapján bírálják el. Az, hogy a kormánypárti sajtó ezt időnként másként mutatja be, csak a népszerű érzelmek kihasználására szolgál” – fejtette ki Hajrić. Szerbia végső döntésével kapcsolatban mind Pejić, mind Hajrić hangsúlyozta, hogy az ország számára az EU-csatlakozás reálisabb célkitűzés marad.
