Még korai megjósolni, hogyan alakulnak a dolgok Ukrajna EU-csatlakozását illetően, de elméletben létezik annak az esélye, hogy Szerbia Montenegróval és Albániával együtt „felszálljon a vonatra”, és a közeljövőben az Európai Unió tagjává váljon.
Vučić a múlt héten Davosból üzent, hogy úgy hallotta: az Ukrajna és Oroszország közötti béketerv az EU-t is kötelezné, vagyis a béke elérése azt jelentené, hogy Ukrajna 2027. január 1-jén az Unió tagjává válik. Hozzátette, hogy egyes EU-tagállamok ezt elleneznék, és hogy Ukrajna felvételéhez meg kellene sérteni az EU jelenlegi csatlakozási eljárásait, pontosabban – ahogy fogalmazott – egy „jogellenes csodát” kellene létrehozni Ukrajna felvételéhez.
Mindez azonban Vučić értékelése szerint lehetőségeket nyit Szerbia számára, annak ellenére, hogy az ország évek óta egy helyben áll vagy visszafelé halad az európai integráció útján.
Bojana Selaković, az EU Nemzeti Konvent koordinátora a Danasnak elmondta, hogy az európai integrációért felelős új koordinációs testület létrehozása, amelyet Vučić elnök vasárnap jelentett be, inkább az idő és az elvárások kezelésének eszközének tűnik addig, amíg nem tisztázódnak azok a szélesebb geopolitikai körülmények, amelyekben Szerbia is a csomag része lehetne.
„Erről intenzív tárgyalások folynak európai körökben, párhuzamosan az EU belső reformjával, hogy képes legyen egy ilyen bővítésre. A magyarországi politikai folyamatok kimenetele jelentős szerepet játszik majd ezekben a folyamatokban, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor eddig a leghangosabb ellenzője volt Ukrajna EU-csatlakozásának, és éppen ő az a láncszem, amelyre Vučić elnök számít abban, hogy Szerbia ilyen módon „felszálljon az európai vonatra” – magyarázza Selaković, aki szerint a politikai fejezetek megnyitása és lezárása nélkül Szerbia európai integrációja a taktika és az improvizáció szintjén marad, nem pedig valódi reform és stratégiai elköteleződés lesz.
Hasonlóan gondolkodik Sofija Popović, a Savremena politika újságírója is.
Szerinte elméletben létezik esély arra, hogy Szerbia Montenegróval és Albániával együtt a közeljövőben az EU tagja legyen, kihasználva ezt a geopolitikai pillanatot és az EU bővítés iránti érdeklődését. Az európai tisztviselők nem titkolják, mennyire fontos ország Szerbia az EU számára, és egyértelmű, hogy az EU bővítése ebben a régióban nem lehet sikeres projekt, ha Szerbia kimarad.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a probléma az, hogy Szerbiát olyan vezetés irányítja, amely szinte naponta bizonyítja, hogy nem érdekelt a teljes jogú tagságban, és az időnkénti európai lelkesedési hullámok ezt a tényt nem változtatják meg.
– Mindaz, amit tegnap a kormány ülésén az európai integráció felgyorsításáról hallottunk, az elmúlt években számtalanszor elhangzott, de a gyakorlatban semmi sem változott. Nemcsak hogy nem hajtották végre azokat a reformokat, amelyeket magunk vállaltunk, hanem romlott a helyzet az alapvető jogállamisági területeken is. Azok a kérdések, amelyeket a kormányülésen említettek, és amelyekkel az úgynevezett speciális csapatnak kellene foglalkoznia, nem „madárkák és halacskák” ügyei, hanem komoly reformok, amelyek közvetlenül befolyásolják az ország polgárainak életminőségét, és amelyekkel némely esetben már egy évtizedes késésben vagyunk – állapítja meg Popović.
Szerinte ennek a késésnek az oka a politikai akarat hiánya. Szerinte sokkal több kell, mint egy speciális csapat megalakítása. Mindez inkább valamiféle színjátéknak tűnik Brüsszel számára, mintsem őszinte szándéknak arra, hogy az ország közelebb kerüljön az Európai Unióhoz, véli Popović.
Először tisztázni kellene a szélesebb geopolitikai körülményeket (Fotó: Freepik)
