Közgazdász: A közvállalatok inkább pártsejtekként működnek, mintsem valódi vállalatokként

A közel-keleti háború, a Hormuzi-szoros blokádja és az ebből következő olajár-növekedés az energiaárakon keresztül az inflációt is megugrasztotta. Az Európai Központi Bank (EKB) kénytelen volt kamatot emelni, mivel az infláció májusban 3,2%-ra emelkedett, noha az EKB a 2%-os szintet célozza meg. Bár ez viszonylag kis eltérésnek tűnik, a jelek szerint komoly problémát jelent az európai monetáris hatóságok számára.

Szerbiában az infláció elérte a 3,5%-ot, ami még a célsávon belül van, de a gondot az jelenti, hogy február óta egy teljes százalékpontot emelkedett. Európához hasonlóan Szerbiában is az energia, vagyis az üzemanyag hajtja felfelé az inflációt, de úgy tűnik, a mi problémánk kissé más jellegű. Ugyanis míg az élelmiszer- és energiaárak (amelyekre a monetáris politikának nincs ráhatása) hatását kiszűrő maginfláció az eurózónában májusban 2,5% volt, addig Szerbiában 4,5%-ot ért el. Ez a Szerb Nemzeti Bank (NBS) 1,5% és 4,5% közötti célsávjának a legfelső határa. Az is biztosra vehető – a Nemzeti Bank is előrejelzi –, hogy az idei év végén és a jövő év elején az infláció ki fog lépni a célsávból. Ez azt jelenti, hogy 4,5% felett lesz, majd a jövő év végére csökken vissza a sávba. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Szerbiával kötött megállapodás harmadik felülvizsgálata utáni jelentésében úgy becsüli, hogy az infláció az idei év végére eléri az 5%-ot, ami a legmagasabb szint lenne 2024 áprilisa óta.

Természetesen hatalmas a bizonytalanság a közel-keleti események miatt. Az USA és Irán közötti megállapodás megszületett, ami azonnal megmutatkozott az olajárakban is, de az elmúlt 24 órában (kedd folyamán) mindössze három hajó kelt át a Hormuzi-szoroson, miközben 327 hajó várakozott lehorgonyozva a szoros egyik vagy másik oldalán.

Az IMF jelentésében az is szerepel, hogy a jövedéki adók törvényes szintre való visszaállítása az eddigi 25, illetve 20 százalékos csökkentés után – aminek július folyamán kellene megtörténnie – az energián keresztül a fogyasztói árak szélesebb körére is átgyűrűzteti majd az inflációt.

A szolgáltatások inflációja várhatóan továbbra is magas marad a béremelések, valamint a jövő évi EXPO miatti keresletnövekedés következtében. Másfelől a jó mezőgazdasági termés várhatóan megfékezi majd az élelmiszerárak növekedését.

Saša Đogović közgazdász szerint a meghatározatlan agrárpolitika és a gazdaság egyes szektorainak kartellesedési gyanúja jelenti a lgnagyobb belső problémát.

„Szeptembertől csökkenni fog az év/év alapú infláció bázisa, mivel tavaly ekkor vezették be az árréskorlátozást. Így az élelmiszerárak reális növekedésére számíthatunk, ehhez jön még az energiaárak emelkedésének hatása, elsősorban a szállítási költségek növekedésén keresztül, ami aztán továbbgyűrűzik. Emellett a kommunális szolgáltatások árainak kétjegyű, indokolatlan növekedése is jelen van. Ez megmutatja, hogy a közvállalatok inkább pártsejtekként működnek, mintsem valódi vállalatokként. Ez az infláció sárkányának az oldalsó etetőforrása” – hangsúlyozta Đogović.

A szakértő arra számít, hogy a Szerb Nemzeti Bank – az Európai Központi Bankhoz hasonlóan – megemelheti az alapkamatot. Ez a dináralapú hitelek drágulását jelentené, amelyek főként készpénzhitelek.

Ez a forgatókönyv arra az esetre érvényes, ha az USA és Irán közötti béke fennmarad, és az olajárak kezdenek visszatérni a normális kerékvágásba. Ha azonban a kedvezőtlenebb szcenárió valósul meg, az inflációs helyzet Szerbiában is drámaibbá válna. Ebben az esetben az idei átlagos infláció 6,2% lenne, az év végére pedig elérné a 8,8%-ot. A következő, 2027-es évben az infláció átlagosan 7,5%-os szinten alakulna, de a jövő év végére 6,8%-ra csökkenne.

Ekkor a Valutaalap becslése szerint az idei gazdasági növekedés mindössze 2% lenne – akárcsak tavaly –, és ugyanennyi lenne jövőre is, ami feleakkora növekedést jelent, mint ami a rossz forgatókönyv elmaradása esetén várható.

Fotó: Pixabay