Neđo Mandić, a Nemzetközi Közúti Szállítók Egyesületének elnöke kijelentette, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia hivatásos gépkocsivezetőinek közös fellépése növelheti a nyomást az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy végre megoldást találjanak a nyugat-balkáni sofőröket érintő problémára. A négy ország fuvarozói azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy augusztus 10-ig dolgozzon ki megoldást arra a szabályra, amely korlátozza a schengeni övezetben eltölthető idejüket.
„A januári események után az Európai Bizottság új vízumstratégiát mutatott be, ami reményt adott számunkra, hogy a probléma gyakorlatilag megoldódik. Nyilvánvaló azonban, hogy azóta sem történt érdemi előrelépés” – mondta Mandić a Tanjug hírügynökségnek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Elmondta, hogy a nyugat-balkáni országok képviselőiből létrehozott munkacsoport sem hozott eredményt.
„Tőlünk javaslatokat kértek, miközben nekik nem volt saját elképzelésük. Végül azt a választ kaptuk, hogy a mi javaslataink nem elfogadhatók, mert túlságosan kreatívak. Erre azt mondtuk: tegyenek ők javaslatot, mi pedig mindent elfogadunk, és minden szükséges bizonyítékot rendelkezésre bocsátunk. Az Európai Bizottság végül azt próbálta elérni, hogy a problémát kétoldalú megállapodásokkal rendezzük a szomszédos országokkal” – fogalmazott.
Mandić hangsúlyozta, hogy bár Horvátország nyitott volt erre a megoldásra, a probléma nem oldható meg addig, amíg nincs egyértelmű értelmezése annak, hogy a D-típusú vízum a schengeni övezet valamennyi országában lehetővé teszi a tartózkodást.
Mint mondta, a válságstáb által 13 országgal folytatott tárgyalások azt mutatták, hogy a legtöbb állam nem is volt hajlandó érdemben foglalkozni a kérdéssel, néhány ország pedig egyértelműen közölte, hogy ezt a megoldást soha nem fogja elfogadni, mivel szerintük ez az Európai Bizottság feladata.
Arra a kérdésre, hogy mi történik augusztus 10. után, ha Brüsszel nem ad választ, Mandić azt felelte: a sofőrök ismét összeülnek, és közösen döntenek a további lépésekről. Hozzátette, hogy augusztus 10. után a legtöbb gépkocsivezető már 80–90 napot töltött a schengeni térségben, ezért hamarosan nem tudnak tovább dolgozni.
Elmondása szerint az elmúlt két napban három súlyos incidens is történt. Az egyik esetben egy Angliába tartó szerb kamion, amely Horvátországon és Szlovénián már áthaladt, Ausztriában ellenőrzés alá került. Ott megállapították, hogy a sofőr túllépte a megengedett 90 napos tartózkodási időt. A járművezetőt megbilincselték és visszaszállították Szerbiába, míg a kamion Ausztriában maradt, ahol egy másik sofőrre vár.
„A sofőrt ugyan nem tiltották ki és nem is bírságolták meg, de ennél nagyobb büntetés nem is kell, hiszen nem dolgozhat tovább. A Tovarnik határátkelőnél egy másik sofőrt is visszafordítottak, mert letelt a 90 napos tartózkodási ideje” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy reálisabbnak tartja-e a schengeni tartózkodási idő legalább 130 napra történő emelését vagy a hivatásos sofőrök teljes mentesítését a 90/180 napos szabály alól, Mandić úgy fogalmazott: értelmetlen, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó módosítani a schengeni szabályozást, miközben Európa és a világ helyzete jelentősen megváltozott az egyezmény elfogadása óta.
Véleménye szerint, ha a Bizottság nem akarja módosítani a szabályokat, akkor legalább olyan értelmezést kellene kiadnia, amely szerint – a határ menti munkavállalókhoz hasonlóan – a hivatásos gépkocsivezetők az Európai Unió gazdasági érdekeire tekintettel korlátlan ideig dolgozhatnak a schengeni térségben.
A határblokádok lehetőségéről szólva Mandić kijelentette, hogy ez csak a legvégső eszköz lehet, mert az útlezárások sem a sofőröknek, sem az ügyfeleknek, az importőröknek, a gyártóknak vagy a gazdasági szereplőknek nem állnak érdekükben.
Fotó: SZMSZ
