Vučić intézkedéscsomagja több mint 600 millió eurónkba fog kerülni Kölcsönből kell finanszírozni a hatalomnak ezt a politikai döntését

Aleksandar Vučić szerb elnök új intézkedéseket jelentett be: egyszeri segélyt a nyugdíjasoknak és a gyógyszerköltségek csökkentését. Az új intézkedéscsomag több mint 600 millió eurójába fog kerülni az államnak, és az elnök elmondása szerint több mint hárommillió állampolgárt érint majd.

A legszegényebb nyugdíjasok szeptember végéig egyszeri segélyt kapnak. A legnagyobb összeget a legkisebb nyugdíjjal rendelkező állampolgárok kapják. Konkrétan azok, akik legfeljebb havi 31 092 dinárt kapnak, 35 000 dináros segélyben részesülnek. Az ilyen mértékű jövedelemmel rendelkező állampolgárok száma 459 000 fő.

Ezt követően a 31 092 és 58 851 dinár közötti nyugdíjjal rendelkezők – akiknek száma Szerbiában Vučić szerint 548 060 fő – 27 500 dinár egyszeri segélyt kapnak. Másrészről a „legtehetősebb” nyugdíjasok 20 000 dináros egyszeri támogatást kapnak. Mindent összevetve Vučić elmondása szerint 1 663 000 nyugdíjas összesen 377,2 millió eurót kap majd.

Az egyszeri segély mellett az elnök a nyugdíjak és a közszférában dolgozók béreinek „jelentős” emelését is bejelentette, még az év vége előtt. A növekedés pontos mértékét azonban nem tudta meghatározni, mivel az elmondása szerint a gazdasági növekedéstől függ majd.

Támogatások a szociális és egyéb kategóriáknak

Vučić közölte, hogy az új pénzügyi támogatási csomag keretében a szociális segélyben, valamint a veteránok kiegészítő támogatásában részesülők fejenként 25 000 dináros egyszeri kifizetést kapnak. Gyermekenként 25 000 dinárt fizetnek ki a családi pótlék kedvezményezettjeinek is szeptember vége előtt.

A szerb elnök szerint szociális segélyben 148 658-an részesülnek, családi pótlékban 82 000-en (ez összesen 165 898 gyermeket jelent), a harcosok kiegészítő támogatását pedig 4929-en kapják. Mellettük minden más veterán – a kiegészítő támogatásban részesülőkön kívül – 10 000 dinárt kap, az ő számuk 91 259 fő.

Vučić bejelentette 30 000 darab, egyenenként 10 000 dinár értékű üdülési utalvány kiosztását is, amelyre minden olyan nyugdíjas jogosult lesz, akinek a nyugdíja nem haladja meg a 80 000 dinárt – ez mintegy 1,3 millió embert jelent. Azt is bejelentette, hogy az energetikailag veszélyeztetett fogyasztókról szóló rendeletet az idei év október 1-je után is meghosszabbítják, és erre a célra további 28,1 millió eurót különítenek el. Ez a szociálisan hátrányos helyzetű lakossági kategóriák számára a villany- és gázszámlák 20-40 százalékos csökkentését jelenti az elnök szerint.

Olcsóbb gyógyszerek a krónikus betegeknek

Vučić bemutatta a rendszeres terápiában részesülő állampolgárok gyógyszerköltségeinek csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is, jelezve, hogy az állam becslései szerint ez 2,5-3 millió állampolgárt érint majd. Vučić elmondta, hogy ez két intézkedésből áll majd: az első a polgárok által a gyógyszerekért fizetett önrész csökkentésére vonatkozik, amelyet egy évre korlátoznak, a második egy új, receptre kapható gyógyszercsoport bevezetése, amelyek költségeinek egy részét az állam vállalja át. Ezekre az intézkedésekre szavai szerint az állam 12,3 milliárd dinárt, azaz körülbelül 104,8 millió eurót különít el.

Szavai szerint azok az állampolgárok, akik eddig 15–45%-os önrészt fizettek, most 10%-ot fognak fizetni, míg az 50–90%-os önrésszel rendelkezőknél 40 százalékkal csökken a fizetendő összeg. Az új receptköteles gyógyszerek esetében elmondta, hogy új orális antikoaguláns (vérhígító) terápiáról, valamint szívelégtelenség elleni gyógyszerekről van szó.

„Hatalmas megtakarítás állampolgáraink számára a legfontosabb gyógyszerek némelyikénél. És ez egy tartós intézkedés, soha többé nem fogjuk levenni őket a receptekről. Ez a tartós intézkedés ezen a 80 millió eurón felül még további mintegy 33-34 millió eurónkba fog kerülni” – mondka Vučić.

Mit mondanak a közgazdászok?

Božo Drašković közgazdász ezeket az intézkedéseket a választások előtti „propagandának” tekinti.

„Nem az a kérdés, hogy van-e rá pénz, hanem az, hogy honnan csoportosítják át ezeket a forrásokat erre a célra” – mondta Drašković a Nova ekonomija lapnak.

A szakértő szerint a nagyobb problémát a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek magas árai jelentik, és a bejelentett intézkedés hosszú távon nem fogja csökkenteni az árakat.

„Ez egy olyan intézkedés, amely propagandacélokat szolgál, de a választások után minden visszatér a régibe. Az állam megállapodik a gyógyszertárakkal, az árakat támogatni fogják, de miután lecsengenek a választások, azok is visszaállnak az eredeti szintre. Ez egy teljesen irracionális, ad hoc gazdaságpolitika, de ez így szokott lenni, amikor egyetlen ember dönt mindenről” – zárja gondolatait Drašković.

Saša Đogović közgazdász úgy nyilatkozott, hogy az említett 600 millió euró olyan pénz, amelyet már korábban kölcsönvettünk, vagy a jövőben fogunk kölcsönvenni. A probléma az, hogy a hatalom ahelyett, hogy valami produktív dologba fektetné, egyszeri intézkedésekre költi el ezt az összeget.

„Ez elkerülhetetlenül az államadósság növekedéséhez vezet. Pedig lennének olyan területek, ahová inkább be kellene fektetni ezt a pénzt: környezetvédelmi projektek, csatornahálózat, öntöző- és vízelvezető rendszerek, oktatás…” – mondja Đogović.

Másfelől vannak olyan közgazdászok is, akik úgy vélik, hogy ez az egyszeri intézkedés jobb, mint a korábbiak, mert ezúttal egy meghatározott csoportot céloz meg.

Ljubomir Madžar úgy véli, hogy az olcsóbb gyógyszerek esetében minden bizonnyal vannak olyan emberek, akiknek ez az intézkedés sokat jelent majd. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ilyen döntések bejelentése nem Vučić hatásköre lenne.

Hasonló állásponton van Nenad Jevtović közgazdász, az Innovációs és Fejlesztési Intézet igazgatója is.

„Az, hogy hova fektetik be a pénzt és mi a prioritás, mindig politikai döntésekből fakad, és ez egy politikai döntés. Ha a döntésnek politikainak kell lennie, akkor ez jobb, mint a korábbiak, mert egy meghatározott csoportra, az alacsonyabb életszínvonalú emberekre vonatkozik. Mindig kérdés, hogy nem kellett volna-e máshova tenni – valaki talán azt szeretné, ha több pénz menne a kultúrára, valaki az oktatásra, valaki a fegyverkezésre –, de néhány korábbi intézkedéshez képest ez jobb, mert nem csak ész nélkül öntik a pénzt minden lakossági csoportra, ami a korábbi években nagyon jellemző volt” – mondta Jevtović.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem jó gyakorlat, hogy egy ilyen horderejű döntést a folyó költségvetési év és az aktuális büdzsé közepén hoznak meg.