Szerbiában naponta átlagosan hat illegális vagy nem megfelelően kialakított hulladéklerakón keletkezik tűz, és csak 2025-ben összesen 2217 ilyen esetet regisztráltak. Ez arra utal, hogy a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer nem működik megfelelően.
Mindez az „A hulladéklerakók tüzeinek hatása az azonosított »forró pontokon« a levegőszennyezésre és az emberek egészségére” című kutatás eredményeiből derül ki, amelyeket a Szerbiai Gazdasági Kamarában ismertettek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kutatás szerint a szív- és érrendszeri betegségek – a légzőszervi megbetegedések, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a tüdőrák mellett – közvetlen összefüggésben állnak a légszennyezettséggel, következményeik pedig gyakran halálosak.
Igor Jezdimirović, a Környezetvédelmi Mérnökök Egyesületének elnöke elmondta, hogy tíz kritikus pontot azonosítottak, amelyek közül Újvidék, Pancsova és Leskovac fokozottan ki van téve a hulladéklerakókon keletkező tüzek veszélyének.
Szeméthegyek között: a hulladéklerakók problémája továbbra is megoldatlan
„Egyrészt azt vizsgáltuk, milyen közel találhatók a hulladéklerakók az ott élő emberekhez, másrészt pedig azt, hogy hány ember él azon a területen, amelyet az ilyen tüzek hatásai érinthetnek” – mondta Jezdimirović.
A következő napokban az azonosított kritikus pontok részletes ajánlásokat kapnak a megelőző intézkedések bevezetésére.
Jezdimirović hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, valamint az, hogy azt a szakmai előírásoknak megfelelően működtessék.
„A helyi önkormányzatoknak azt javasoljuk, hogy mindenekelőtt hagyjanak fel a hulladék nem megfelelő lerakókban történő elhelyezésével, és vezessék be a hulladék elsődleges szelektálását. Tűz esetén pedig figyelmeztetni kell a lakosokat, hogy ne tartózkodjonak a szabadban, és kerüljék a fizikai megterhelést” – mondta a szakember.
A kutatás társszerzője, Snežana Živković Perišić szerint a légszennyezés csökkenti a várható élettartamot, munkaképtelenséget okozhat, és gyakran halálhoz vezet.
„A teljes lakosság veszélyeztetett: a gyermekek, a várandós nők, az idősek, de a munkaképes korúak is. A 18 és 65 év közötti aktív korú lakosság a légszennyezés következményei miatt átlagosan öt-tíz évnyi életet veszít” – mondta Snežana Živković Perišić.
A kutatás a „Szakpolitikai megoldások előmozdítása a körforgásos gazdaság, valamint a mezőgazdasági és kommunális hulladék fenntartható kezelése érdekében a városi levegőminőség javítására, valamint az egészségügyi, gazdasági és társadalmi válságokkal szembeni ellenálló képesség növelésére Ázsia és a csendes-óceáni térség, illetve a Nyugat-Balkán kiválasztott kedvezményezett országaiban” című projekt keretében készült. A programot a Környezetvédelmi Mérnökök Egyesülete valósítja meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) támogatásával.
Illusztráció (ChatGPT)
