A Duna vízállása történelmi mélypontra süllyedt, és a szakemberek szerint a helyzet a következő hetekben tovább romolhat.
Dejan Vladiković, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet hidrológusa az Insajdernek elmondta, hogy több mérőállomáson is az elmúlt ötven év legalacsonyabb vízállását mérték, a helyzet pedig rendkívül kedvezőtlen. Jelenleg a legkritikusabb szakasz Bezdán és Slankamen között található.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szakember szerint Szerbiában ennél alacsonyabb dunai vízállást legutóbb 1909-ben mértek, a folyami hajózást pedig már most is súlyosan érinti a rendkívüli szárazság.
„A következő 15–20 napban, sőt gyakorlatilag egész augusztusban sem számítunk jelentősebb csapadékra sem Szerbiában, sem a Duna felső vízgyűjtő területein. Ez rendkívül súlyos helyzetet idéz elő, amely kedvezőtlenül befolyásolja a folyami közlekedést. Ami a Szerbiai Villanygazdaságot (EPS) illeti, a Đerdap 1 vízerőmű nagyon alacsony vízhozam mellett működik, ezért ott is bizonyos problémák várhatók. Az ökoszisztémák állapota is jelentősen romlik, hiszen a kevés víz gyorsan felmelegszik, miközben egyre kevesebb oldott oxigént tartalmaz” – mondta Vladiković.
Hozzátette, hogy az alacsony dunai vízállás várhatóan a mezőgazdaságra is kedvezőtlen hatással lesz, és a többi szerbiai folyó helyzete sem sokkal jobb.
„Ezeknél valamivel kedvezőbb a helyzet, de a vízállás ott is nagyon alacsony. A Száva esetében például továbbra is érvényben van intézetünk figyelmeztetése az alacsony hajózási vízszintek miatt, és a következő napokban további apadásra számítunk. A hazai folyók – a Nagy-Morava, a Južna Morava, a Nyugati-Morava és mellékfolyóik – szintén alacsony vízállásúak, bár az elmúlt tíz napban némi csapadék hullott ezeken a vízgyűjtő területeken, ami némileg javított a helyzeten. A következő 15–20 napban azonban nem várható érdemi változás. Intézetünk figyelmeztetést ad ki, ezt követően pedig az illetékes minisztérium és az önkormányzatok szükség esetén rendkívüli helyzetet hirdethetnek, ami különböző korlátozások bevezetését is maga után vonhatja” – hangsúlyozta a hidrológus.
Vladiković szerint a helyzet javulására jelenleg csak a jelentősebb csapadék adhatna esélyt, amely megemelné a folyók vízszintjét, az előrejelzések azonban egyelőre nem biztatók.
„A csapadékhiány már tavasszal megmutatkozott, ezért áprilisban és májusban egyértelművé vált számunkra, hogy a Duna esetében komoly problémák várhatók. Az egész tavaszt súlyos aszály jellemezte, emellett Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, különösen pedig Magyarországon is a szokásosnál jóval kevesebb hó hullott. Augusztusban sem számítunk jelentős csapadékra, ezért a helyzet továbbra is rendkívül súlyos marad. Ahhoz, hogy érdemben javuljon a helyzet, 200–400 milliméter csapadékra lenne szükség, több hullámban, de ennek egyelőre sem a rövid, sem a középtávú előrejelzésekben nincs nyoma. Kollégáink éghajlati modelljei alapján erre legkorábban szeptemberben mutatkozhat némi esély” – mondta az Insajdernek.
A hidrológus szerint szeptemberig jelentős csapadékhiány várható nemcsak Szerbiában, hanem Közép-Európa nagy részén is.
Fotó: 021.rs
