„A közelgő választások egy új korszak kezdetét jelezhetik”

Branko Ružić korábbi oktatási miniszter, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) politikusa az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában úgy értékelte, hogy a következő választások egy új korszak kezdetét jelenthetik. Ugyanakkor úgy véli, a tisztességes és igazságos parlamenti és elnökválasztás kevéssé valószínű, és maga a választás napja nem sok mindent tud megváltoztatni, figyelembe véve a média és a közintézmények feletti továbbra is jelen lévő állami kontrollt.

Ružić elmondta, hogy Szerbia már most is választási kampányban van, függetlenül attól, hogy a választásokat mikor írják ki formálisan.

Aleksandar Vučić szerb elnök az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy a parlamenti és az elnökválasztásra az idei év vége és 2027 februárja között kerülhet sor. A pontos időpontot azonban még nem határozták meg – emlékeztet az APA. Ružić szavai szerint ezek a választások lehetnek az elsők, amelyek meghatározzák Szerbia sorsát és jövőjét, valamint vezetőinek – különösen Aleksandar Vučićnak – a politikai sorsát. Az APA beszélgetőpartnere úgy véli, a közelgő választások egy új korszak kezdetét jelezhetik Szerbiában.

Ružić szerint a fő probléma az, hogy a közintézményekbe vetett bizalom súlyosan megrendült, és az elmúlt években a polgárok nagy része kételkedik abban, hogy a törvény egyformán vonatkozik a tisztségviselőkre, a politikai ellenfelekre és a politikai védelem nélküli állampolgárokra.

Szavai szerint Szerbiában a politikai felelősséget túl gyakran az alacsonyabb rangú tisztségviselőkön és tisztviselőkön kérik számon, miközben a legnagyobb politikai hatalommal rendelkezőket olyan személyekként mutatják be, akik nem viselnek felelősséget a rendszer működéséért. Kifejtette, hogy Szerbia politikai vezetése a 2024 novemberében, az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után alakult ellenzéki erőket és diákmozgalmat továbbra is „árulóknak vagy bűnözőknek” állítja be. A hatalommal való egyet nem értés – mint mondja – gyakran elegendő indok a nyilvános megbélyegzésre, míg a hatalom kritikáját nemritkán „az állam elleni támadásként” élik meg és kezelik.

Ružić úgy véli, valószínűtlen, hogy a közelgő választások teljesen tisztességesek és igazságosak lesznek. Nem biztos abban, hogy az összes intézmény egyetlen központból – vagyis a kormányzó Szerb Haladó Párt részéről történő – szinte teljes kontrollja mellett lehetséges szabad és demokratikus választásokat szervezni. Ennek kapcsán rámutatott a média és a közintézmények feletti erős állami ellenőrzésre az országban.

„Úgy gondolom, hogy a jövőbeli választások tisztességessége nem akkor dől el, amikor megszámlálják a szavazólapokat. Ha a választási kampányt a közvállalatok és az államigazgatás dolgozóira gyakorolt nyomás, a médiához való egyenlőtlen hozzáférés és a közintézményekkel való visszaélés fémjelezte, akkor maga a választás napja nem tudja semmissé tenni azt, ami megelőzte” – mondta Ružić.

Úgy véli, a média és az igazságszolgáltatás helyzetét, valamint a korrupció szintjét figyelembe véve Szerbiáról nem mondható el, hogy demokratikusan berendezett állam vagy társadalom lenne.

Az ország jelenlegi politikai helyzetét – különösen a diáktüntetések 2024 novemberi kezdete óta – aggasztónak tartja.

„Amikor a tüntetések elkezdődtek, azt mondtam, hogy nincs szükségünk tekintélyelvű hatalomra, de meg kell akadályoznunk azt is, hogy anarchiába süllyedjünk. Úgy gondolom, társadalmunk jelenleg valahol e két véglet között van. Ez egy nagyon veszélyes pozíció” – fogalmazott. Ezért bízik abban, hogy a közelgő választásokon legalább a tisztesség minimális feltételeit és a minden politikai szereplő számára egyenlő hozzáférést biztosítani tudják, hogy a politikai feszültségeket demokratikus úton csökkentsék.

Ružić szerint a polgárok szerb politikába vetett bizalmának helyreállításához többek között a jelenlegi hatalomgyakorlók leváltására van szükség. Ha a polgároknak nem lesz az az érzésük, hogy a választások „valódi változásokat” hoznak, a szerbiai válság csak tovább húzódik.

„Úgy gondolom, olyan államra van szükségünk, amely attól függetlenül működik, hogy ki tölti be az elnöki, miniszteri vagy miniszterelnöki tisztséget; olyan államra, amelyet a törvényekkel összhangban irányítanak, ahol senki sem áll a törvény felett, és ahol a hatalomváltás nem zavarja meg az intézmények működését. Sajnos ma Szerbiában éppen az ellenkező helyzet áll fenn” – nyilatkozta Ružić az APA-nak.

Beszélve az Aleksandar Vučić-féle Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt kormánykoalíción belüli együttműködéséről, Ružić elmondta: nem tartja ezt valódi koalíciós partnerségnek, mert az nem jelenti a kormány minden álláspontjának feltétel nélküli elfogadását. „Az a partner, akitől megvonják az önálló állásponthoz való jogot, már nem partner, hanem függelék szervvé válik. Ez a probléma a Vučić pártja és a Szerbiai Szocialista Párt közötti úgynevezett együttműködéssel” – mondta. Hozzátette, hogy az SPS-en belül világos vörös vonalakat kell húzni, amelyeket nem szabad átlépni pusztán a hatalomban maradásért. Úgy véli, pártja jelenleg olyan helyzetben van, amelyben sok magas rangú tisztségviselő politikai funkciója gyakorlatilag elveszíti minden értékét, ha az a saját politikai meggyőződésükről és ítélőképességükről való lemondást követeli meg.

Egyelőre még nem dőlt el, hogy az SPS a közelgő választásokon önállóan, saját jelöltekkel indul-e, vagy Vučić elnök kormányzó SNS-ének választási listájának részeként. Az önálló indulás lehetővé tenné az SPS számára, hogy a választások után más potenciális koalíciós partnerekkel is együttműködjön. Ružić szerint a háromszázalékos választási küszöb átlépése nem jelentene problémát.

Ha az SPS önállóan indulna, a korrupció elleni küzdelemre, az intézményekbe vetett bizalom helyreállítására helyezné a hangsúlyt, és egyértelműen elhatárolódna az SNS-től, valamint annak a diákmozgalommal kapcsolatos bírálataitól, akár a szavazatok több mint hét százalékát is megszerezhetné – összegezte Ružić az APA hírügynökségnek adott interjúban.

Aleksandar Vučić és Branko Ružić