A szerb kormány tavaly decemberben engedélyezte, hogy a Jugoszláv Folyami Hajózás (Jugoslovensko rečno brodarstvo – JRB) több mint 1,3 millió eurónyi állammal szembeni adósságát leírják – írja a Pištaljka tényfeltáró portál, hozzátéve, hogy ezt egy olyan határozattal tették meg, amely a mai napig nem hozzáférhető a nyilvánosság számára, írja az N1 Televízió honlapja.
A nyilvános és hivatalos dokumentumok – a portál állítása szerint – azt mutatják, hogy a JRB 2025 folyamán 1,7 millió eurót fektetett a Vista rica alternatív befektetési alapba. Ez az alap a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnökségi tagja, Tatjana Vukić többségi tulajdonában van.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Pištaljka megjegyzi, hogy a JRB-t 2024-ben privatizálták egy vitatott eljárásban, a cég értékéhez viszonyítva féláron. A két ajánlattevővel lebonyolított nyilvános pályázaton a Karin komerc, Sani eko vita, NS skver és Rakakop cégek konzorciuma vásárolta meg 10,9 millió euróért.
A pénzügyi beszámolók alapján a JRB az új tulajdonosokkal a privatizációt követő első évben 23 millió eurós bevételt ért el – ami a duplája annak az összegnek, amit a magánvállalkozók fizettek érte az államnak –, és a pénz egy részét a Vista rica alapba fektették be.
A média korábban már kapcsolatba hozta a Vista rica alap befektetőit a kormánypárttal, a Pénzmosás Elleni Igazgatóság volt igazgatóhelyettese, Danijela Maletić pedig azt állította, hogy azért bocsátották el, mert konfliktusba került az alap tulajdonosával, Tatjana Vukićtyal. Szavai szerint a bankok – sok más gyanús tranzakció mellett – az alappal kapcsolatos gyanús utalásokról is küldtek bejelentéseket a hatóságnak.
A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) honlapján közzétett pénzügyi jelentés kiegészítő megjegyzéseiben az áll, hogy a JRB 2025-ben 207 millió dinárt (mintegy 1,7 millió eurót) fektetett be abba az alapba.
Ezzel szemben – írja a Pištaljka – az állami Fejlesztési Alap (Fond za razvoj), amely hitelek révén fektetett be a JRB-be, mintegy százmillió dinártól esett el.
„A hivatalos pénzügyi adatok és a Fejlesztési Alaptól kapott dokumentumok azt mutatják, hogy a JRB a privatizáció után mindössze néhány hónap alatt 359,7 millió dinárról 40,8 millió dinárra csökkentette az állami alappal szembeni tartozását, mégpedig úgy, hogy az összeg felét csak azért engedték el neki, mert a tartozás másik felét kifizette – amit a szerződés szerint amúgy is meg kellett volna tennie” – áll a cikkben.
A Gazdasági Minisztérium határozatát idén januárban hozta meg az illetékes miniszter, Adrijana Mesarović, és ezzel engedélyezte 159 560 966 dinár törlesztetlen adósság leírását. Ez nyolc olyan hitelből származott, amelyeket a JRB a privatizáció előtt álló vállalatok támogatására szánt különleges programok keretében kapott 2004 és 2023 között.
Ugyanekkora összeget a JRB befizetett a Fejlesztési Alapnak, így a Pištaljka szerint a tartozás több mint 300 millió dinárral csökkent.
Ehhez a döntéshez Mesarović miniszter elnyerte a kormány beleegyezését, amely 2024 decemberében hozott határozatával adta áldását az eljárásra. A kormány főtitkársága a Pištaljkának azt nyilatkozta, hogy a magáncég adósságának leírására vonatkozó beleegyezést „a privatizációs eljárás alatt álló vállalatok Fejlesztési Alapon keresztüli hiteltámogatási eszközeinek elosztásáról és felhasználásáról szóló 2025-ös programmal összhangban” adták meg.
„Rámutatunk, hogy ez a program előirányozza: a kormány korábbi időszakból származó gazdasági támogatási és hitelprogramjainak valamennyi kedvezményezettje kérheti, hogy 2025 folyamán írják le ezen hitelek törlesztetlen részének 50 százalékát, azzal a feltétellel, hogy a Fejlesztési Alap felé fennálló fennmaradó tartozásuk 50 százalékát minden egyes hitel esetében befizetik” – áll Tamara Stojčević, a szerb kormány főtitkárhelyettesének válaszában.
A Pištaljka megjegyzi, hogy a főtitkárság korábban megtagadta a kormány hivatalos döntéseinek kiadását – a két határozatot és a Gazdasági Minisztérium engedélyét az adósságleírást lehetővé tevő program elfogadására, valamint a JRB adósságleírásának jóváhagyását –, azt állítva, hogy „a dokumentum nem közérdekű információ, hanem információhordozó”.
A portál állítása szerint a Gazdasági Minisztérium sem a törvénynek megfelelően járt el, mivel nem adta át a határozatokat és a vitatott programot. Hozzátették: a Közérdekű Információk biztosának határozata ellenére több mint két éve nem adják ki azt a hivatalos értékbecslést sem, amely alapján a JRB árát megállapították, és a nyilvánosságnak sosem magyarázták meg, miért voltak diszkriminatívak a privatizációs részvétel feltételei, és miért adták el egyáltalán az állami vállalatot.
A Jugoszláv Folyami Hajózás (JRB) szintén nem válaszolt a Pištaljka kérdéseire.
