Számíthatunk-e újabb drágulásra az év végéig?

Az infláció lassulásának időszaka után újabb kockázatok jelentek meg Szerbiában, amelyek a következő időszakban hatással lehetnek az árak alakulására. Ezek közé tartozik az olaj- és üzemanyagárak változása, a nemzetközi geopolitikai bizonytalanság, valamint a hőhullám.

Az újabb kockázatok veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, a folyók alacsony vízállása pedig megnehezítheti a szállítást és a villamosenergia-termelést. Emellett októbertől várhatóan az áram ára is emelkedik.

Mennyire jelentenek ezek a tényezők komoly veszélyt az újabb drágulási hullámra, mely termékeket és szolgáltatásokat érintheti a leginkább, és rendelkezik-e az állam olyan eszközökkel, amelyekkel mérsékelheti ezeknek a tényezőknek a lakosság életszínvonalára gyakorolt hatását?

Vasko Kelić közgazdász az Insajdernek nyilatkozva úgy értékelte, hogy egyértelműen fennáll az újabb inflációs nyomás kockázata, elsősorban a nemzetközi körülmények miatt.

Elmondása szerint a közel-keleti konfliktus még nem rendeződött, ami a világpiaci olajárak alakulására is hatással van. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban egy hordó olaj ára 80 dollár fölött alakult, ami egyike azoknak a tényezőknek, amelyek Szerbiában is hatással lehetnek az inflációra.

„Ez nagyjából összhangban van azokkal a feltételezésekkel, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a prognózisaiban használt. Az IMF áprilisban úgy becsülte, hogy az idei évben Szerbiában az átlagos infláció körülbelül 5,2 százalék lehet, bár reálisabb arra számítani, hogy ez a szint az év végi éves inflációra vonatkozik” – mondta Vasko Kelić közgazdász.

Úgy értékeli, hogy az év második felében, különösen az utolsó negyedévben újabb inflációs nyomás alakulhat ki, többek között a tavalyi alacsony bázis hatása miatt is, amikor érvényben volt a kereskedelmi árrések korlátozására vonatkozó intézkedés.

„Úgy gondolom, hogy ősszel ismét emelkedni kezdenek majd az élelmiszerárak. A globális folyamatok miatt az importált infláció bizonyos hatásával is biztosan számolnunk kell” – mondta.

Ugyanakkor úgy véli, jelenleg nincs ok drámai következtetésekre.

„Szerbiában az elmúlt két hónapban a régió egyik legalacsonyabb inflációs rátáját mérték, ami az éves átlagot is lefelé húzza majd. Nem hiszem, hogy az egész évre számított átlagos infláció meghaladja az öt százalékot. Valószínűbb, hogy három és négy százalék között alakul” – hangsúlyozta Kelić.

Mint hozzátette, ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakosság ne érezné meg az újabb áremelkedést.

„Az év végén mindig lehetséges egy újabb áremelkedési sokk. Ezért az éves átlag egy statisztikai mutató, de nem feltétlenül azt mutatja, amit a lakosság akkor ténylegesen megérez. Jelenleg nincsenek komolyabb negatív következmények, de annak kockázata, hogy az év végéig megjelennek, mindenképpen fennáll.”

Az előre bejelentett áramáremelésről Kelić azt mondta, hogy az biztosan hatással lesz az inflációra, de nem tekinti sem az egyetlen, sem a meghatározó tényezőnek.

„Abszolút. Ennek biztosan lesz érzékelhető hatása. Nem vagyok száz százalékig biztos abban, hogy ha valóban októberben vagy novemberben lesznek választások, ahogy azt Vučić bejelentette, a hatalom éppen akkor hajlandó lesz megemelni az áram árát. Lehetséges, hogy először csak részleges emelésre kerül sor a gazdasági szereplők számára, vagy valami hasonló történik.”

Mint hozzátette, az áram árának emelkedése mindenképpen hozzájárul majd az inflációs nyomáshoz, de nem tekinti az egyetlen tényezőnek, amely meghatározza az árak alakulását.

„Ennek természetesen lesz hatása, de csak az egyik tényező lesz, és talán nem is a legdominánsabb, mivel maga az áremelés valószínűleg nem lesz olyan drasztikus. Ettől függetlenül bizonyos mértékben mindenképpen hozzájárul majd az inflációhoz.”

A nemzetközi tényezők lesznek meghatározóak

Kelić szerint a következő időszakban elsősorban a nemzetközi tényezők befolyásolják majd az infláció alakulását, miközben a hazai intézmények lehetőségei korlátozottak lesznek.

„Mindenképpen a nemzetközi tényezők lesznek a meghatározóak. Amennyire követtem a fejleményeket, a Szerb Nemzeti Bank egyelőre nem kezdett újabb monetáris szigorításba, vagyis nem emelte az irányadó kamatlábat, mivel nyilvánvalóan még nem számít a legnagyobb inflációs sokkra.”

Emlékeztetett arra, hogy az irányadó kamatláb további emelése a gazdaság számára negatív következményekkel is járhat.

„A monetáris politika szigorítása, vagyis az irányadó kamatláb emelése negatívan hathat a gazdasági növekedésre, miközben úgy tűnik, a hatalom célja, hogy az év végéig mintegy háromszázalékos gazdasági növekedést érjen el. Emiatt egyelőre nem indultak el határozottan ebbe az irányba.”

Mint hozzátette, a Szerb Nemzeti Bank továbbra is az eddig alkalmazott eszközökre támaszkodik.

„Továbbra is stabil árfolyamot, gyakorlatilag rögzített dinárárfolyamot tartanak fenn. Ez az egyik legfontosabb eszközük, és egyelőre kitartanak e politika mellett.”

Úgy értékelte, hogy jelenleg nincsenek jelei a legkedvezőtlenebb forgatókönyv bekövetkezésének.

„A legrosszabb forgatókönyveket globális szinten sikerült elkerülni. Továbbra is a Nemzetközi Valutaalap prognózisainak keretei között mozgunk, amelyek valamivel lassabb gazdasági növekedést és valamivel magasabb inflációt jeleznek globális szinten, így Szerbiában is. Ez azonban még mindig nem az a legkatasztrofálisabb forgatókönyv, amelytől az év elején tartottak” – zárta Kelić.

Fotó: Pixabay