Termálvíz, rehabilitáció, zöldfelület. Ezekre a kulcsszavakra épül a zentai Népkert szabályozási tervjavaslata, melynek részleteiről Vörös Attila, a polgármester tanácsadója számolt be az önkormányzat szerdai sajtótájékoztatón.
Vörös elmondta, kétéves egyeztetési folyamat eredménye ez a fejlesztési terv, melynek egyik fontos eleme, hogy a meglévő park karakterét megőrzik: a jó állapotban lévő fák megmaradnak, az őshonos növényfajokat előnyben részesítik, a zöldfelületek arányát fenntartják, illetve növelik – a kötelező zöldfelületi minimumok aránya 30–55 százalék között lesz.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ugyanakkor a fejlesztési tervek ambiciózusak. Közöttük szerepel egy új, egész évben működő fedett és szabadtéri fürdő-, sport- és wellnesskomplexum (medencékkel, SPA- és fitneszközponttal), egy legfeljebb 90 szobás szálloda, kisebb szállásépületek és autóskemping, egy rehabilitációs központ, valamint egy, önálló lakhatást és állandó ápolást biztosító idősgondozási intézmény. Mindez az elképzelések szerint nem a már meglévő infrastruktúra kárára történne: a kuglipálya, a meglévő vendéglátóhelyek és a teniszpályák megmaradnának, illetve felújítanák őket.
A tanácsadó elmondása szerint az előkészítő munka során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az egész projekt minél inkább önfenntartó és gazdaságos legyen. Ezt a célt szolgálná egy legfeljebb 3,8 MW teljesítményű geotermikus hőközpont kialakítása, amelyhez az energiát az 1120 méteres mélységben feltárt, 57 Celsius-fokos termálvíz szolgáltatná.
Folberth Péter, a terv elkészítéséhez felkért szakértő szintén a projekt önfenntarthatóságát hangsúlyozta. Mint mondta, egy fürdőkomplexum esetében a legnagyobb kihívás nem az, hogy fel kell építeni, hanem az, hogy utána működtetni kell, ami egy óriási és költségigényes feladat. Ezért figyelembe vették a hasonló jellegű (jó és rossz) magyarországi példákat, Zenta potenciális előnyeit, és mindezek alapján dolgozták ki az üzleti tervet, amelynek egyik alapelve, hogy annak minden eleme (rehabilitációs központ, idősotthon) külön-külön is önfenntartó és gazdaságos legyen.
Így nézne ki a zentai Népkert, ha megvalósulna az önkormányzat terve
A Szabad Magyar Szó kérdésére, hogy mindez milyen időtávban valósítható meg, a sajtótájékoztató két szereplője némileg eltérő választ adott. Vörös Attila szerint ez elsősorban a rendelkezésre álló pénz függvénye, ezért pályázni kell, és sok függ attól is, hogy a szerb állam támogatja-e, és milyen mértékben a beruházást.
Folberth Péter szerint ha a részletes tervdokumentáció egyszer meglesz, akkor a pénzpiacon rengeteg tőke áll(hat) rendelkezésre, ezért a 10–15 éves időtávot egy „pesszimista forgatókönyvnek” látja; szerinte optimális esetben mindez néhány év alatt megvalósítható.
A sajtótájékoztató során kiosztott tájékoztató anyag hangsúlyozza:
„A most bemutatott dokumentum azonban még szabályozási tervjavaslat. Nem építési engedély, nem végleges építészeti terv, és nem jelenti azt, hogy valamennyi fejlesztési elem egyszerre vagy biztosan megvalósul. A konkrét beruházásokhoz további műszaki dokumentációra, finanszírozásra, engedélyekre és külön döntésekre lesz szükség.”
