Pásztor Bálint a VMDP és a Magyar Egység Párt támogatását a vajdasági magyar politikai egység bizonyítékaként mutatja be, sőt, arról beszél, csakis ők képviselik az összefogást, mindenki más a széthúzást képviseli. Csakhogy tíz nappal korábban a VMDP elnöke maga mondta el, hogy pártja lerongyolódott állapotban van, önálló választási indulásra nincs pénze és infrastruktúrája; a Magyar Egység Párt esetében pedig még friss, nyilvánosan ellenőrizhető taglétszámot vagy érdemi önálló politikai aktivitást is nehéz találni.
“Péterrévén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt elnökeivel, Csorba Bélával és Szmieskó Zoltánnal kezdtem a napot. Tíz éve tart az együttműködésünk, és a két párt testületei most is a VMSZ listájának támogatásáról döntöttek. A megállapodást Édesapám 2016. március 8-án írta alá az elnök urakkal. A mostani találkozón megerősítették: október 25-én az 5-ös sorszámú, egyetlen magyar listát támogatják”, írta Pásztor kedden Facebook-oldalán.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Pásztor hozzáteszi viszont, hogy szerinte “a magyar összefogás jelmondat elsősorban azt jelenti, hogy a vajdasági magyar közösség tagjaival fogunk össze, de azt is, hogy két másik párt is a VMSZ listáját támogatja. A vajdasági magyar közéletben ez a három párt jeleníti meg az egységet. Minden más szervezet a széthúzást képviseli.”
De mit jelent valójában a „három magyar párt összefogása”, ha a három szervezet közül kettőnek a jelenlegi társadalmi támogatottságáról, taglétszámáról és önálló politikai aktivitásáról alig található nyilvános adat?
Ráadásul 2026. szeptember 19-én, vagyis alig tíz napja megjelent egy interjú Csorba Bélával, a VMDP elnökével. Ebben a Vajdaság MA konkrétan azt kérdezte tőle, milyen állapotban vannak a helyi szervezeteik, és tervezik-e a párt újjászervezését.
Csorba arról beszélt “lerongyolódott állapotban vannak, az elkövetkező 7–8 hónap során elválik, talpra lehet-e állítani a pártot.” Azt is kimondta, hogy önálló parlamenti indulásukra „semmi esélyük” nincs, mégpedig „anyagiak, infrastruktúra és mecénások nélkül”.
Csorba azt is elmondta, hogy a VMSZ-szel való szorosabb együttműködés mindössze három önkormányzatban létezik. Ezek közül a topolyait nevezte jól működőnek, a temerini együttműködéssel pedig kifejezetten elégedetlen. Ráadásul a kérdésre, miszerint milyen anyaországi magyar–külhoni magyar kapcsolatokat látnának megfelelőnek a jövőben, és milyen támogatáspolitikát, Csorba azt felelte „legalább olyan „rosszat”, mint amilyen Orbánék idején volt, de világosabb átláthatósággal és kevesebb egypárti beavatkozással és bürokratikus ide-odatoszogatással.”
Csorba és ezáltal a VMDP még az aktívabb pártnak mondható, hiszen 2025 novemberében például közleményt adott ki a járeki emlékmű megrongálása miatt, 2026 márciusában pedig a magyarországi választásokkal kapcsolatban foglalt állást. A saját honlapján 2026-os Csorba-írások is vannak.
A Magyar Egység Párt saját honlapján az utolsó érdemi politikai aktivitások között 2014–2015-ös események szerepelnek. A honlap még működik, de az archívum alapján a nyilvános pártélet gyakorlatilag egy évtizede elhalt. Az egyik utolsó dokumentált közgyűlésük 2013. április 21-én volt, 52 küldött részvételével.
Pásztor Bálint három politikai párt összefogásaként mutatja be a VMSZ, a VMDP és a Magyar Egység Párt együttműködését. De önálló politikai tényezők támogatásáról beszélünk, vagy elsősorban két, formálisan továbbra is létező párt nevének politikai felhasználásáról annak érdekében, hogy az egység és nagyobb támogatottság látszatát fenntartsák?
Csorba, Pásztor és Szmieskó (Fotó: Facebook, Pásztor Bálint)
