Augusztus 16-án, vasárnap megdőlt a fővárosi rekord: még soha nem mértek ennyi egymást követő napon legalább 30 Celsius-fokos hőmérsékletet a szerb fővárosban.
Július 26-a óta Belgrádban minden egyes nap 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Ez vasárnapig 22 egymást követő trópusi napot jelentett, hétfőn pedig minden jel szerint a 23. ilyen nap következik, mielőtt kedden enyhe lehűlés érkezne.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A korábbi rekord 21 egymást követő trópusi nap volt, amelyet még 1994-ben jegyeztek fel.
A 30 Celsius-fok önmagában természetesen nem számít különösebben rendkívüli hőmérsékletnek az évnek ebben a szakában. Az viszont már igen, hogy ilyen hosszú ideig megszakítás nélkül fennmarad a hőség – írja a Klima101.
Ráadásul az elmúlt három hétben nem egyszerűen valamivel 30 fok fölötti hőmérsékleteket mértek. Július végén és augusztus elején kilenc egymást követő napon 35 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet Belgrádban. Vagyis rekordhosszúságú meleg időszak alakult ki, amelyet egy különösen forró periódus is tarkított, és ezt nem követte jelentősebb lehűlés.
Az ilyen időjárás azért is problémás, mert a trópusi nappalok mellett gyakoriak a trópusi éjszakák is, különösen az olyan városi környezetben, mint Belgrád. Emiatt éjszaka sincs elegendő idő arra, hogy a környezet természetes módon lehűljön.
Ez egyre több embert késztet légkondicionáló használatára, ami a Duna történelmien alacsony vízállása és a hosszan tartó csapadékhiány mellett egyre komolyabb kihívást jelent a villamosenergia-rendszer számára.
A tartós hőség különösen megterheli a szabadban dolgozókat, valamint azokat, akik munkahelyükön nem tudják megfelelően hűteni a környezetüket.
Egyre gyakoribbak a hosszú hőhullámok
A hosszú, megszakítás nélküli trópusi időszakok napjainkban sokkal gyakoribbak Belgrádban, mint korábban.
Ha például tíz egymást követő, legalább 30 fokos napot tekintünk hosszabb hőségperiódusnak, az 1950 óta rendelkezésre álló belgrádi mérési adatok azt mutatják, hogy az ilyen időszakok az elmúlt három évtizedben jelentősen megszaporodtak.
1990 előtt negyven év alatt mindössze négy alkalommal jegyeztek fel ilyen periódust: 1952-ben, 1963-ban, 1967-ben és 1987-ben.
Ezzel szemben 1990 óta már 31 alkalommal fordult elő legalább tíz egymást követő trópusi nap, beleszámítva a mostani rekordhosszúságú időszakot is.
Nemcsak Belgrádot érintette a tartós hőség. Újvidéken ugyancsak 22 egymást követő trópusi napot mértek, Nišben pedig húszat.
Szerbia számos más városában ugyanakkor az idei időszak nem jelentett új rekordot, mivel azokat már a rendkívül forró 2024-es nyáron megdöntötték. Ćuprijában például akkor elképesztő módon 65 egymást követő trópusi napot regisztráltak.
Bár 2024 nyara volt az eddig mért legmelegebb nyár Szerbiában, az idei is szélsőségesnek számít. Az olyan hosszú hőségperiódusok, mint a mostani, néhány évtizeddel ezelőtt még szinte elképzelhetetlenek lettek volna.
A Klima101 szerint az éghajlatváltozás hatása éppen így jelentkezik: nem egyszerűen arról van szó, hogy folyamatosan emelkedik a hőmérséklet és évről évre új rekordok születnek, hanem arról is, hogy egyre gyakoribbá válnak a különböző időjárási szélsőségek.
A belgrádi rekord pedig a szárazsággal, az alacsony vízállással és a Szerbia-szerte pusztító tüzekkel együtt jól mutatja, milyen az az új éghajlati valóság, amellyel az országnak szembe kell néznie.
