A Csendes-óceán felett kialakuló El Niño várhatóan minden eddiginél erősebb lesz – figyelmeztetett a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office.
Ez az erőteljes természetes éghajlati jelenség növeli a globális hőmérsékletet, és fokozhatja a szélsőséges időjárási események kockázatát. Az ember okozta éghajlatváltozás hatásaival együtt a Met Office szerint nagyon valószínű, hogy 2027 lesz a mérések kezdete óta a legmelegebb év.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a világ időjárási mintázatait már most is befolyásolja a jelenség: Indiában az átlagosnál kevesebb monszuneső hullott, az Atlanti-óceánon pedig visszafogottabb a hurrikántevékenység.
„Egyértelművé kell tenni, hogy példátlan eseményről van szó. Előrejelzéseinkben még soha nem láttam ennyire intenzív El Niño-jelet” – mondta Adam Scaife professzor, a brit Met Office hosszú távú előrejelzésekkel foglalkozó részlegének vezetője.
Mi az El Niño?
Az El Niño természetes időjárási-éghajlati jelenség, amely hozzávetőleg két-hét évente jelentkezik, és körülbelül egy évig tart.
A Csendes-óceán felett rendszerint keletről nyugat felé fújó szelek ilyenkor meggyengülhetnek, sőt akár meg is fordulhatnak, lehetővé téve, hogy a meleg óceánvíz kelet felé terjedjen.
Az óceánból ekkor hő kerül a légkörbe, ami növeli a globális hőmérsékletet, és megváltoztatja a csapadékeloszlást. A tudósok akkor beszélnek El Niñóról, amikor a Csendes-óceán meghatározott térségében a tengerfelszín hőmérséklete legalább 0,5 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot.
A jelenlegi mérések szerint az eltérés már meghaladja a 2 Celsius-fokot.
A Met Office legújabb előrejelzése szerint az anomália az év későbbi részében, amikor az El Niño közelít a csúcspontjához, a 3 Celsius-fokot is meghaladhatja. Ilyen értéket az 1950-ig visszanyúló mérési adatsorokban még nem jegyeztek fel, és a mostani akár a 19. század óta tapasztalt legerősebb El Niño lehet.
Az óceán mélyebb rétegeiben is rendkívül magas hőmérsékleteket mérnek: egyes helyeken, mintegy százméteres mélységben 8 Celsius-fokkal melegebb a víz a szokásosnál. Ez tovább erősítheti az El Niñót.
„Még sok hónap van hátra, miközben ez a jelenség tovább fejlődik, és részben ezért gondoljuk úgy, hogy rekorderejű esemény lehet” – mondta Zeke Hausfather klímakutató.
Más éghajlatkutató csoportok a Met Office előrejelzésénél is nagyobb, akár 4 Celsius-fokos eltérést valószínűsítenek.
Hausfather szerint, ha ez bekövetkezik, nem kizárt, hogy az elmúlt 500 vagy akár 1000 év legerősebb El Niñójáról beszélhetünk, bár ilyen hosszú időtávra visszamenően ezt nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani.
Milyen hatással lehet a világ időjárására?
Az óceán hőeloszlásának és a fölötte lévő légkör szélrendszerének megváltozása világszerte jelentős hatást gyakorolhat az időjárásra.
Nincs két teljesen egyforma El Niño, ezért a következmények is eltérőek lehetnek. Bizonyos hatások azonban a jelek szerint már most érzékelhetők.
El Niño idején a délnyugati monszun például kevesebb csapadékot hozhat Dél-Ázsiába, és 2026-ban a csapadék valóban jelentősen elmaradt a megszokottól. A Karib-térségben és az Atlanti-óceán trópusi részén a szélviszonyok megváltozása mérsékelheti a hurrikántevékenységet is: az idei szezonban eddig mindössze három vihart jegyeztek fel.
A trópusi Csendes-óceán közelében az El Niño hatása különösen erős lehet. Ausztráliában növelheti az aszályok és tüzek veszélyét, míg Peruban, Ecuadorban és az Egyesült Államok déli részén fokozhatja az árvizek kockázatát.
„2027 nagyon valószínű, hogy a valaha mért legmelegebb év lesz”
El Niño idején jelentős mennyiségű hő kerül az óceánból a légkörbe.
Nick Dunstone, a Met Office klimatológusa szerint ez növelheti a globális átlaghőmérsékletet, különösen az El Niño téli tetőzését követő naptári évben.
Ezért a szakember szerint nagyon valószínű, hogy 2027 átveszi 2024 helyét, és a mérések történetének legmelegebb éve lesz.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a hónap elején arra is figyelmeztetett, hogy az El Niño több tízmillió embert veszélyeztethet a leginkább kitett országokban, és élelmezési válságok kialakulásához is hozzájárulhat.
