Vajdaságban néhány éve kék étkezési mákot is vetnek, amelynek termelése kifizetődőbb a többi szántóföldi kultúránál, a termés legnagyobb része pedig az osztrák és a német piacra kerül – nyilatkozta Nenad Gostović, az egyik termelő és exportőr. A Betának elmondta, hogy Szerbia ezen részén jelenleg 5000–6000 hektáron vetnek mákot.
Gostović a kooperánsaival együtt mintegy 2500 hektáron szervez kékmák-termelést; a gazdák érdeklődése növekszik, de a termelést korlátozzák a piaci igények. Egész Európában körülbelül 100 000 hektáron vetik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A mák felvásárlási ára kilogrammonként 190 és 200 dinár között alakul, a hektáronkénti hozam pedig 700 és 1300 kilogramm között van. Európa legnagyobb termelője Csehország, ahol 40 000 hektáron termesztik.
„A mákvetés ötlete abból az igényből eredt, hogy egy újabb szántóföldi kultúrát emeljünk be a vetésszerkezetbe a talaj állapotának javítása és a vetésforgó biztosítása érdekében, hogy elkerüljük az egyes növényeket megtámadó betegségeket. Később kiderült, hogy a mák exportálható is, de a termelést korlátozza a fogyasztás” – mondta Gostović, aki maga mintegy 100 hektáron termeszt mákot.
Kiemelte, hogy ez az ipari növény ellenáll a szárazságnak és nincs sok kártevője, így nem kell sok növényvédőszert használni. A növény szilárd és stabil jövedelmet biztosít, ősszel vetik, ami az elmúlt évek szárazságai miatt előnyt jelent a többi kultúrával szemben. Hozzátette, hogy a mák nem igényel nagy befektetést, a legfontosabb, hogy jól kikeljen, a termést pesig búzakombájnnal takarítják be.
Fotó: Pixabay
