Komoly vitákat váltott ki Szerbiában az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény tervezett módosítása. A javaslat ellen pedagógusok, diákok és szülők is kifogásokat fogalmaztak meg. A tanárok különösen sérelmezik, hogy a módosításokról éppen a nyári szünet idején kezdődött az egyeztetés.
Bár a törvénymódosítás végül nem került a szerb parlament jelenlegi ülésszakának napirendjére, ez nem jelenti azt, hogy a kormány lemondott volna elfogadásáról.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A tervezet több ponton jelentősen átalakítaná az iskolák működését. Szűkítené a diákok önszerveződésének lehetőségét, csökkentené a szülői tanácsok létszámát és jogköreit, valamint új szankciókat vezetne be. A tanárok bizonyos esetekben akár működési engedélyüket, vagyis licencüket is elveszíthetnék, míg a diákokat fegyelmi büntetésként másik iskolába helyezhetnék át.
Szűkítenék a diákok szervezkedési lehetőségeit
Ana Dimitrijević, a Belgrádi Gimnáziumok Fóruma elnöke szerint az új szabályozás kiszélesítené a pedagógusok felfüggesztésének és engedélyük visszavonásának lehetőségét, miközben korlátozná a diákok szabad szerveződéshez való garantált jogát.
Dimitrijević értelmezése szerint amennyiben a tervezetet elfogadják, az iskolákban tiltakozó tanárokkal, szülőkkel és diákokkal szemben is hatékonyabban lehetne fellépni.
A jelenlegi törvény külön is garantálja, hogy a diákok a diákparlament mellett klubokba, szakkörökbe, szövetkezetekbe és különböző szervezetekbe tömörülhessenek. A módosított szövegben azonban már csak a diákparlamentben való szerveződés jelenne meg kifejezetten garantált jogként.
Dimitrijević szerint ez azért különösen fontos, mert az elmúlt évek tiltakozásai során a tanulók plénumokba és más szerveződésekbe tömörültek. Úgy véli, a módosítás egyik célja éppen annak megakadályozása lehet, hogy a diákok a jövőben hasonló módon szervezzenek tiltakozó vagy aktivista csoportokat.
Jelentősen csökkentenék a szülői tanácsok létszámát
A változtatások a szülők iskolai képviseletét is érintenék. A szülői tanács szerepe a jelenleginél inkább tanácsadói jellegűvé válna.
Dimitrijević szerint a megfogalmazás sem mellékes. Míg a jelenlegi szabályozás szerint a szülői tanács bizonyos kérdéseket „megvitat”, az új szabályozás szerint egyes ügyekről csupán „tájékoztatják”. A két megfogalmazás között szerinte jelentős jogi különbség van.
A létszámot is drasztikusan csökkentenék. Jelenleg például egy negyven osztállyal működő iskolában negyven szülő képviselheti az osztályokat a tanácsban.
Az új elképzelés szerint az általános iskolákban mindössze nyolc szülői képviselő lenne, vagyis vélhetően évfolyamonként egy. A középiskolákban 15 főre korlátoznák a szülői tanács létszámát.
Dimitrijević szerint nem világos, milyen eljárásban választanák ki ezeket a képviselőket. Arra is figyelmeztetett, hogy minél kisebb a testület, annál könnyebben kerülhetnek bele olyan szülők, akik támogatják az iskola vezetésének döntéseit. A középiskolák esetében pedig 15 emberrel szerinte gyakorlatilag lehetetlen valamennyi évfolyamot és képzési irányt megfelelően képviselni.
A tiltakozó tanár akár a működési engedélyét is elveszítheti
A pedagógusokat érintő egyik legvitatottabb rendelkezés a tanári licenc visszavonásának lehetősége.
A tervezet értelmében, ha egy pedagógus az igazgató írásbeli figyelmeztetése után sem végzi az oktató-nevelő munkát – például tiltakozás miatt nem tart órát –, akár a tanári engedélyét is elveszítheti.
Dimitrijević ezt szakmailag és jogilag is vitathatónak tartja. Érvelése szerint a tanári licenc azt igazolja, hogy valaki pedagógiai és szakmai szempontból alkalmas a munkájára. Ha egy tanár tiltakozás miatt nem tart órát, az munkajogi kérdés.
Ilyen esetben a pedagógust a munkajogi szabályok alapján fel lehet függeszteni, csökkenthetik a fizetését, vagy akár el is bocsáthatják. A működési engedély visszavonása azonban azt jelentené, hogy az érintett többé egyáltalán nem dolgozhatna pedagógusként.
Továbbra sem lenne lehetőség teljes munkabeszüntetésre
A pedagógusok azt is kifogásolják, hogy továbbra sem kapnának jogot a teljes munkabeszüntetésre.
Az oktatásban dolgozók jelenleg csak úgy sztrájkolhatnak, hogy az órák időtartamát 30 percre rövidítik. A szakszervezetek régóta követelik ennek a szabályozásnak a megváltoztatását.
A pedagógusok szerint különösen problematikus, hogy egy tiltakozás során a teljes órabeszüntetés akár olyan következményekkel is járhatna, amelyek végül a tanári licenc elvesztéséhez vezetnek.
Kérdéses az eltiltott diákok online oktatása is
Vitát váltott ki az a rendelkezés is, amely szerint a felfüggesztett, ideiglenesen az iskolából eltávolított tanulók számára online oktatást kell biztosítani.
Dimitrijević példaként azt az esetet említette, amikor egy diák éppen azért kerül felfüggesztésre, mert erőszakosan viselkedett egy tanárral. A tervezet alapján előfordulhatna, hogy éppen annak a pedagógusnak kellene online órát tartania és tananyagot készítenie a diáknak, aki az incidens érintettje volt.
A pedagógusok ezért azt kérték, hogy amennyiben egy tanár az iskolai erőszak érintettje, semmiképpen se neki kelljen a felfüggesztett tanuló online oktatásáról gondoskodnia.
Problémát jelent az is, hogy ez a feladat a pedagógus rendes óraszámán felüli munkát jelenthetne, amelyért a tervezet alapján nem feltétlenül járna külön díjazás.
A pedagógusok szerint megfélemlítésről van szó
Dimitrijević kifogásolta a törvénymódosítás előkészítésének módját is. Szerinte nem véletlen, hogy a vita a nyári szünet alatt indult, amikor a pedagógusok jelentős része nincs az iskolákban.
Úgy véli, az új szabályok elfogadásával az oktatásban dolgozók jogai túlságosan beszűkülnének, és a rendelkezéseknek erős megfélemlítő hatásuk lehetne.
Az iskolaszékek működését is módosítanák
A tervezet az iskolaszékek pedagógusok által választott tagjainak leváltását is újraszabályozná.
Mirjana Gašić, a Szerbiai Oktatási Dolgozók Szakszervezeteinek Uniója képviselője szerint ez felveti az iskolaszéki tagok felelősségének kérdését.
Ha ugyanis egy pedagógusok által választott iskolaszéki tag leváltását kizárólag az önkormányzat kezdeményezheti, kérdésessé válik, hogy az illető valójában kinek tartozik felelősséggel.
Gašić szerint annak, akit a pedagógusok közül választanak az iskolaszékbe, elsősorban az őt megválasztó tantestületnek és pedagógusközösségnek kell felelnie.
A szakszervezet alternatív javaslatokat tett
Az oktatási szakszervezet több saját módosító javaslatot is kidolgozott.
Ezek között szerepel, hogy továbbra is biztosítsák a diákok számára a különböző csoportokba és klubokba való szabad szerveződés jogát. A szakszervezet azt is javasolja, hogy az iskolaszék ülésein a diákparlament két képviselője is jelen lehessen és részt vehessen a munkában, igaz, szavazati jog nélkül.
A szülői tanács esetében pedig megtartanák azt az elvet, hogy minden egyes osztályból egy szülő vagy más törvényes képviselő kerüljön a testületbe.
A tervezet körüli vita várhatóan folytatódik. Bár a módosítások egyelőre nem kerültek a parlament napirendjére, az oktatásban dolgozók attól tartanak, hogy a kormány később ismét előveszi a javaslatot.
Tanártüntetés Szabadkán 2025-ben (Fotó: SZMSZ)
