Szerbiában évente több tucat munkás indul el dolgozni úgy, hogy már nem tér haza. Csak 2025-ben 49-en vesztették életüket munka közben, egy évvel korábban pedig még ennél is többen, 59-en.
A legveszélyesebb ágazat az építőipar. A munkaügyi felügyelők megállapításai szerint sok munkás nem biztonságos körülmények között dolgozik, egyesek nem rendelkeznek megfelelő védőfelszereléssel, és gyakran a szükséges munkavédelmi képzést sem kapják meg, írja a Nova Ekonomija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A legutóbbi halálos munkahelyi baleset szeptember 12-én történt az Újbelgrádi vasútállomás építkezésén. A Harmadik Alapfokú Ügyészség tájékoztatása szerint egy 46 éves munkás mintegy tíz méter magasból zuhant le és életét vesztette.
Ez azonban korántsem az egyetlen halálos munkahelyi baleset volt 2026-ban.
Mindössze néhány nappal korábban, szeptember 9-én egy épülő ház ötödik emeletéről zuhant le egy munkás egy trolibusz tetejére, és meghalt.
Augusztusban a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) egyik alkalmazottja vesztette életét a Kolubara bányamedence külszíni fejtésén. Júliusban Begaljicán egy árokban dolgozó munkásra omlott rá a föld.
Egy hónappal korábban a nagybecskereki Linglong gyár egyik alkalmazottja halt meg, amikor egy gép meghibásodását próbálta elhárítani. A sajtóbeszámolók szerint a berendezést eközben egy másik munkás bekapcsolta.
Áprilisban Belgrád Višnjica városrészében egy építkezésen dolgozó munkás mintegy 25 méter magasból zuhant le és meghalt. Mindössze két nappal korábban arról érkezett hír, hogy a loznicai Mint gyárban egy kínai állampolgárságú munkás vesztette életét.
Tavaly 49 munkás halt meg
2025-ben ugyancsak több tucat halálos munkahelyi balesetet jegyeztek fel.
Márciusban a TENT vasúti szállítási vállalatának egyik dolgozója halt meg a vreoci vasútállomáson. Az EPS akkori közlése szerint a baleset akkor történt, amikor egy mozdony kihajtott az állomási vágányszakaszra.
Egy hónappal később, áprilisban a Stemark Rail Road egyik munkása Szabadkán, a vasúti pálya mellett végzett munkálatok közben vesztette életét, miután ráomlott a föld.
Júniusban a bori Jama bányában egy kínai munkás halt meg, júliusban pedig egy újbelgrádi építkezésen vesztette életét egy dolgozó, miután belezuhant egy liftaknába.
A Munkaügyi Felügyelőség éves jelentése szerint 2025-ben összesen 49 ember halt meg munkavégzés közben. Közülük 33-an közvetlenül halálos munkahelyi sérülés következtében vesztették életüket, 13-an súlyos sérüléseikbe haltak bele, további három ember pedig csoportos munkahelyi balesetekben vesztette életét.
Miért halnak meg emberek a munkahelyükön?
A felügyelők szerint a munkáltatók nem tartják be maradéktalanul a munkavédelemről és a munkahelyi egészségvédelemről szóló törvény, valamint a kapcsolódó rendeletek előírásait.
A munkahelyi sérülések leggyakoribb okai közé tartozik a nem biztonságos magasban végzett munka, az előírt egyéni védőfelszerelések mellőzése, valamint a nem megfelelően biztosított munkagödrökben végzett munka.
A jelentés arra is rámutat, hogy az építőiparban halálos vagy súlyos sérülést szenvedők egy része munkaszerződés nélkül dolgozott.
A feketén foglalkoztatott munkások jellemzően alkalmi, ideiglenes vagy szezonális munkát végeznek. Sok esetben úgy állnak munkába, hogy előzőleg nem ismertették velük megfelelően a munkafolyamatokat, nem fordítanak kellő figyelmet a szakmai képzettségükre, illetve arra sem, hogy felkészítsék őket a biztonságos munkavégzésre.
A jelentés szerint mindez jelentősen növeli a feketén dolgozók sérülésének kockázatát, amit a munkahelyi balesetek statisztikái is egyértelműen jeleznek.
Az építőipar messze a legveszélyesebb
A legkockázatosabb ágazat az építőipar és az ipar. A halálos, illetve halállal végződő súlyos munkahelyi sérülések 47,8 százaléka az építőiparban történt.
Az ipar részesedése 21,7 százalék, a mezőgazdaságé és erdészeté 10,9 százalék, míg a közlekedésben és raktározásban 6,5 százalék volt ez az arány.
A Nova ekonomija a munkavédelemhez való hatalmi viszony példájaként idézi fel Aleksandar Vučić szerb elnök néhány évvel ezelőtti kijelentését. A lučani Milan Blagojević gyárban elhunyt munkás édesapjának Vučić azt mondta:
„A fia nem a kifutón dolgozott.”
2025-ben az elhunyt munkások között három EU-n kívüli külföldi állampolgár és két nő volt. A legtöbb halálos baleset pénteken történt, összesen tizenegy.
Az áldozatok közül tizenegyen 56 és 60 év közöttiek, tízen pedig 51 és 55 év közöttiek voltak. Ugyanakkor négy 65 év feletti, valamint három 26 és 30 év közötti munkás is életét vesztette.
2024-ben még többen haltak meg
A 2025-ös 49 halálos áldozat kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint 2024-ben 59 ember vesztette életét munka közben Szerbiában.
Az áldozatok között volt egy 38 éves munkás, akire 2024 januárjában egy közterületen épülő medencénél végzett munkálatok során ráomlott a föld. Egy kollégája megsérült. Ugyanennek az évnek az első négy hónapjában csak Nišben hárman haltak meg építkezéseken.
2024 áprilisának végén a Brestovac bejáratánál található gáztöltő állomáson egy munkás akkor vesztette életét, amikor felrobbant egy metánpalack.
Júliusban a NIS Elemér közelében található üzemében halt meg egy 38 éves dolgozó. Októberben egy kragujevaci építkezés munkása a hatodik emeletről zuhant le és halt meg. A sajtó ugyanazon a napon arról számolt be, hogy néhány órával korábban egy másik kragujevaci építkezésen is meghalt egy munkás, egy török állampolgár.
Hasonló tragédiák történtek 2023-ban is. Szeptemberben a smederevói vasmű egyik munkása halt meg, miután lezuhant az általa kezelt daru. Októberben Újvidéken, Podbara városrész egyik építkezésén egy 69 éves munkás a harmadik emeletről zuhant le.
Novemberben mindössze három nap alatt két munkás halt meg niši építkezéseken, egyikük 71 éves volt. Decemberben pedig egy 28 éves munkás szenvedett halálos áramütést Bácskossuthfalván, miközben egy villanyoszlopon dolgozott.
A Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint 2023-ban 40 ember halt meg halálos vagy később halállal végződő súlyos munkahelyi sérülések következtében.
Bár a halálos munkahelyi balesetek száma évről évre változik, az építőipar továbbra is Szerbia egyik legveszélyesebb ágazata. A munkások sok esetben nem biztonságos körülmények között, szabálytalanul felállított állványokon dolgoznak, és vannak, akik megfelelő védőfelszereléssel sem rendelkeznek.
