A demencia a 21. század egyik legsúlyosabb társadalmi, egészségügyi és gazdasági válsága, és Szerbiában mintegy 130 ezer ember él a demencia valamely formájával. A társadalom azonban nem fordít kellő figyelmet az érintettekre, és a gondozás teljes terhe a családokra hárul.
Nadežda Satarić, a Szerbiai Alzheimer-kór Egyesület (SUAB) igazgatóbizottságának elnöke az Alzheimer-kór elleni küzdelem világnapja alkalmából rendezett eseményen elmondta, hogy a mentális és neurodegeneratív rendellenességekkel élő időseknek hangsúlyosabban kellene megjelenniük a Szerbia mentális egészségvédelméről szóló, 2027-re vonatkozó új programban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint mondta, a demenciával élők gondozásának terhe a családra, azon belül is elsősorban a nőkre hárul.
„Hiányoznak a szolgáltatások és a nappali ellátást biztosító lehetőségek, a hozzátartozóknak szóló napközik és tanácsadók, valamint az egészségügyi dolgozók képzése. Kevés a házi gondozó, az állami idősotthonokban nincs elegendő férőhely, a magánintézmények pedig a betegek és családjaik nagy része számára megfizethetetlenül drágák” – mondta Nadežda Satarić.
Az Alzheimer-kórnak szentelt globális kampány idei, „Minél előbb, annál jobb – A demencia diagnózisa fontos” elnevezésű kampányának középpontjában az a tény áll, hogy sokan hivatalos diagnózis nélkül élnek demenciával, miközben a korai felismerés hatással lehet a betegség lefolyására.
Elka Stefanova, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának professzora és a SUAB közgyűlésének elnöke hangsúlyozta, hogy a betegség nem maradhat a családon belügy, és hozzátette: bár a kezelési lehetőségek korlátozottak, léteznek új, a betegség lefolyását módosító terápiák, amelyek Szerbiában egyelőre nem hozzáférhetők.
„Megőrizhetjük a méltóságot, az életminőséget és a beteg önállóságát. Léteznek új terápiák, amelyek korai alkalmazás esetén, gondosan kiválasztott betegeknél lassíthatják a betegséget és a kóros folyamat terjedését az agyban, ezáltal időt nyerhetünk” – mondta Smiljana Kostić, a Katonai Orvosi Akadémia Neurológiai Klinikájának neurológusa, a SUAB tagja. Hozzátette, hogy biomarkerek segítségével a betegség már nagyon korai szakaszban diagnosztizálható.
„A mindennapok olyanok, amilyenek. Olyan emberrel élünk együtt, aki semmiről sem tud gondoskodni saját maga. Még a nevét és a vezetéknevét sem tudja, nem tudja, ki vagyok én, nem tudja, hogy két lányt szült. Nem tud megmosakodni, megfürödni, felöltözni, elmenni a vécére, etetni kell. Ez évekig tart, és egyre nehezebb” – osztotta meg felesége demenciával való gondozásának tapasztalatait Mihailo Bala.
Mint elhangzott, az Alzheimer-kórban szenvedők számára létrehozott nappali ellátás elengedhetetlen ahhoz, hogy a családok átmenetileg tehermentesüljenek. Emellett szükség van szakemberek, asszisztensek és egészségügyi dolgozók támogatására is, akik időt töltenek a betegekkel.
Fotó: Pixabay
