Aleksandar Vučić szerb államfő szerint a világ legnagyobb problémáját ma nem a szabályok és elvek hiánya, hanem azok múltbeli és jelenlegi be nem tartása jelenti. A szerb elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán szólalt fel New Yorkban, ahol a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a változó világrendet, Koszovó kérdését, valamint az ukrajnai és a gázai háborút is érintette, tudósít az N1.
Vučić beszédében úgy fogalmazott, hogy a világ egy új rend kialakulásának időszakába lépett. Szerinte egyre inkább két nagy hatalmi központ köré szerveződik a nemzetközi rendszer, miközben mind több olyan erős regionális szereplő jelenik meg, amely jelentős politikai, gazdasági, katonai és technológiai erővel rendelkezik, és önállóan próbálja alakítani saját környezetét, illetve a globális folyamatokat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szerb elnök szerint ezzel párhuzamosan a kulturális és identitásbeli megosztottság is egyre hangsúlyosabbá válik, ezeket pedig politikai célokra használják fel, ami tovább mélyíti a népek közötti bizalmatlanságot.
Úgy értékelte, hogy a világ egy összetettebb és kevésbé kiszámítható hatalmi korszakba lép, amelyben nagyobb a konfliktusok veszélye, mint az elmúlt évtizedekben. Ezek a konfliktusok ráadásul már nem kizárólag hagyományos fegyveres összecsapások formájában jelentkeznek: gazdasági nyomásgyakorlás, technológiai korlátozások, a nyersanyagokért és piacokért folyó küzdelem, kibertámadások, dezinformáció és más társadalmak befolyásolására irányuló kísérletek is részét képezik.
Vučić szerint éppen ezért a mai világ problémája nem az, hogy ne léteznének megfelelő nemzetközi szabályok és alapelvek, hanem az, hogy ezeket korábban sem tartották be következetesen, és ma sem alkalmazzák egyformán.
A szerb államfő beszédében ismét kitért Koszovóra, amelyet a nemzetközi jog szelektív alkalmazásának példájaként említett. Szerbia álláspontja szerint az ország területi integritását 1999-ben megsértették, majd Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Belgrád ezt továbbra sem ismeri el, és álláspontját az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatára alapozza.
Vučić azt hangsúlyozta, hogy Szerbia ugyanazoknak az elveknek a következetes alkalmazását várja el minden állam esetében. Szerinte a nemzetközi jog nem működhet úgy, hogy egyes esetekben a területi integritás sérthetetlen alapelv, máskor pedig ugyanez az elv háttérbe szorul.
Az ukrajnai háborúról szólva megismételte Szerbia korábbi álláspontját: Belgrád tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és békés rendezést sürget. Vučić szerint a háború befejezése nemcsak Európa, hanem az egész világ érdeke.
A Közel-Kelettel kapcsolatban ugyancsak a konfliktus lezárását és a civil lakosság védelmét sürgette, és arról beszélt, hogy tartós rendezésre van szükség.
A szerb elnök külön foglalkozott a Nyugat-Balkánnal is. Mint mondta, Szerbia számára a béke és a stabilitás megőrzése alapvető érdek, és Belgrád továbbra is együttműködésre törekszik a térség országaival.
Beszédének egyik hangsúlyos részében ugyanakkor Horvátországot is bírálta. Vučić azt mondta, Szerbia számára elfogadhatatlan, amikor Horvátországból „erkölcsi leckéket” kap, miközben szerinte az országban jelen vannak a második világháborús usztasa ideológiához kötődő jelképek és jelszavak. Kijelentéseit a horvátországi történelmi emlékezetpolitikával kapcsolatos saját értékeléseként fogalmazta meg.
Vučić szerint Szerbia a jövőben is önálló külpolitikára törekszik, miközben folytatja európai integrációját. Belgrád álláspontja szerint az európai út nem zárja ki, hogy az ország más államokkal és régiókkal is szoros kapcsolatokat tartson fenn.
A szerb elnök szeptember elején, az el nem kötelezett országok mozgalma első konferenciájának 65. évfordulója alkalmából rendezett belgrádi találkozón is hasonló külpolitikai üzenetet fogalmazott meg: akkor azt mondta, hogy a nemzetközi jogot minden esetben következetesen kell alkalmazni, függetlenül attól, melyik országról van szó.
A szerb államfő szerint a jelenlegi nemzetközi rendszer válságát szerinte nem új szabályok megalkotásával, hanem a már létező elvek következetesebb alkalmazásával lehetne kezelni.
Aleksandar Vučić beszédet tart az ENSZ-ben (Fotó: ENSZ)
