Az a törekvés, hogy a választási kampányban a kormány mindenáron „kedvében járjon” a választóknak, ahhoz vezetett, hogy a szerb kormány többször is megszegte az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségeit, írja a Nova ekonomija.

Mindenekelőtt a kormány vállalta, hogy nem engedélyez egyszeri kifizetéseket a nyugdíjasoknak, és különösen azt, hogy nem részesíti előnyben a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőket. A kormány ennek éppen az ellenkezőjét tette: a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok 35 ezer dinárt kaptak, míg a többiek 20–25 ezer dinár közötti összeget.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Emellett nem emelték a lakossági villamosenergia-árakat, és nem módosították a tarifarendszert sem, aminek közvetetten szintén az áram drágulásához kellett volna vezetnie. Abban a helyzetben, amikor az EPS a rendkívül kedvezőtlen hidrológiai viszonyok miatt nagy mennyiségű villamos energia behozatalára kényszerül, a drágítás elhalasztása komoly problémákat okozhat a vállalatnak.

A kormány azt is vállalta, hogy fokozatosan visszaállítja az üzemanyagok jövedéki adóját a törvényben előírt szintre. Nemcsak hogy lemondtak erről, hanem további 5 százalékkal csökkentették a jövedéki adót, így az összesen 25 százalékkal lett alacsonyabb. Ami még ennél is súlyosabb, hogy Vučić elnök bejelentette: szükség esetén akár 30, sőt 35 százalékkal is csökkenthetik az üzemanyagok jövedéki adóját.

Annak ellenére, hogy a kormány azt ígérte, a költségvetési hiány nem haladja meg a GDP 3 százalékát, ezt a vállalást is megszegte, és a hiányt a GDP 3,5 százalékára emelte. A nyugdíjasoknak, valamint a lakosság más csoportjainak nyújtott támogatások kifizetése a megnövekedett kiadások egyik fő oka; emellett a kiadások egy része a tőkeberuházások növelésére megy majd, ami bizonyos szempontból indokolható is lehet.

A kormány ezenkívül számos más kötelezettséget is vállalt, amelyekről egyelőre nem tudni, hogy teljesítette-e őket. Ilyen például az utakért felelős állami vállalat, a Szerbia Útjai (Putevi Srbije) Közvállalat kifizetési késedelmeinek megszüntetése, valamint az energetikai szektorban fennálló késedelmek felszámolása.

Az IMF missziója hamarosan Belgrádba látogat, mivel a megállapodás teljesítését félévente ellenőrzik. A hatalom dolgát „megkönnyíti”, hogy Szerbia nem használta fel az IMF pénzügyi forrásait, ami egy úgynevezett készenléti hitelmegállapodást (stand-by) jelentene, hanem az úgynevezett Politikai Koordinációs Eszközt (PCI) alkalmazza, amely jóval „enyhébb”. Emiatt az IMF Szerbia esetében nem tud túl nagy nyomást gyakorolni. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a jövőbeni kormányzati lépések korlátozására vonatkozó „fékek” bevezetését kérni fogja.

Mivel az IMF-misszió látogatásának időpontja gyakorlatilag egybeesik a választásokkal, elképzelhető, hogy a misszió megvárja az új kormány megalakulását, és csak ezt követően „nyújtja be a számlát” mindazért, amit a jelenlegi kormány elmulasztott megtenni, illetve amit megszegett.