2026 első felében a fogyasztói árak 2,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) a nemrég megjelent Trendek a második negyedévben című kiadványában. Az inflációt leginkább a drágább energiahordozók, a gyógyszerek, valamint a vendéglátóipari szolgáltatások gerjeszttették.
Az RZS közlése szerint az árak növekedéséhez a legnagyobb mértékben a lakhatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok csoportja járult hozzá, amely a fogyasztó árak emelkedésében 42,9 százalékkal vett részt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az egyes termékeket és szolgáltatásokat vizsgálva a legnagyobb hatást az elektromos energia gyakorolta az inflációra, amely a teljes áremelkedésből 17 százalékkal részesedett. Ezt követik a járművek üzem- és kenőanyagai (10,3 százalék), a dohánytermékek (9,3), a gyógyszerek (7,9), a vízellátás (7,7) és az éttermi szolgáltatások (6,4).
2026 első félévében az RZS megállapítása szerint az energiacsoport éves összevetésű áremelkedése észrevehetően felgyorsult: az első negyedévi négy százalékról a második negyedévben 6,8 százalékra nőtt. Ezt a csoportot leginkább az áram ára emelte meg a tavaly októberi drágulások áthúzódó hatása eredményeként. „Másrészről a növekedés azért gyorsult négyről 6,8 százalékra, mert a második negyedévben a stabilan magas, szabályozott áramárak találkoztak az üzemanyagok árainak fokozott bizonytalanságával” – fejtik ki az elemzésben. Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy az e csoportban tapasztalható áremelkedés az év első felében egy átmeneti szakaszt jelent a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni reformkötelezettségek keretében végrehajtott ellenőrzött árigazításban, amelynek a teljes inflációra gyakorolt teljes statisztikai hatása az év második felében, a várható őszi áremeléseket követően jelentkezik majd.
Az alkoholos italok és dohánytermékek esetében az éves áremelkedés 5,4 százalékot tett ki, a növekedést pedig a dohánytermékek drágulása vezette. Kizárólag a dohánytermékek szegmensében az éves áremelkedés 6,1 százalékos volt. Az RZS hangsúlyozza, hogy az első negyedévet „háromszoros sokk” jellemezte: az új jövedékiadó-naptár január 1-jei alkalmazása, a februári rendszeres inflációs kiigazítás, valamint a minimális állami jövedéki adó márciusi rendkívüli megugrása révén.
Az egészségügy a következő olyan csoport, amely „megdobta” a fogyasztói árak növekedését. Ezen a területen az árak 7,8 százalékkal emelkedtek, amit az RZS jelentős drágulásként értékel. Az e kategóriában tapasztalható növekedéshez leginkább a gyógyszerek drágulása járult hozzá, amelyek ára egy év alatt 7,7 százalékkal nőtt .A gyógyszerárak emelkedésére a legnagyobb hatást a megnövekedett importköltségek, a hatóanyagok globális piaci drágulása, valamint a szigorú hatósági áregyeztetési és importengedélyezési eljárások gyakorolták.
A „Vízellátás és egyéb lakhatással kapcsolatos szolgáltatások” csoportja kétszámjegyű, 15,4 százalékos éves áremelkedést regisztrált. Így ez a csoport jelenti az egyik legerőteljesebb inflációs nyomást a háztartások személyes kiadásain belül.
Az „Étterem és hotel” csoport 6,4 százalékos éves áremelkedést jegyzett. A csoport teljes növekedését az első hat hónapban dominánsan a vendéglátási szegmens (azaz az ételek és italok) vezérelte, míg a szállodai kapacitások másodlagos szerepet játszottak. Abszolút értékben a legnagyobb egyedi hatást az árak alakulására ebben a csoportban a „lepényben felszolgált pljeskavica” drágulása gyakorolta, amely önmagában 21,5 százalékos részesedést képviselt a teljes éves növekedési struktúrában.
Az egyetlen deflációs (árcsökkentő) hatást a teljes fogyasztói árakra 2026 első félévében a készételek és egyéb élelmiszeripari termékek, a cukor, az édességek és desszertek, valamint a gabonafélék és gabonakészítmények gyakorolták.
